Klaus Johannis – egy szász sikertörténet

Erdély Johannist választotta az első fordulóban, tíz százalékos hátránya főképp annak fényében nem leküzdhetetlen, hogy a jobboldalon induló első fordulós politikusok mindegyike kimondva vagy kimondatlanul őt támogatja, mint ahogy szavazótáboruk zöme is. Neki nagyobb tartalékai vannak, mint Pontanak. A közvélemény-kutatások 54-46 százalékos Ponta győzelmet mértek.

Nagyszeben sikeres polgármestereként ismertté vált Klaus Johannis neve először 2009-ben merült fel a nagypolitikában, amikor az akkori parlamenti ellenzék (köztük az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója) közös miniszterelnök jelöltje lett a Boc-kormány bizalmatlansági indítvánnyal történt megbuktatás után. Függetlenként jelölték a posztra. Johannis 2000-től Nagyszeben polgármestere volt, 2002-től 2013-ig a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke. 2013-ban mondott le a nemzetiségi érdekvédelmi szervezet elnökségéről, amelynek azért tagja maradt. Ekkor lépett be a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), egyenesen alelnöke lett, majd az idén, június 28-án átvette az elnökségét is. A Victor Ponta szocialistáival kötött kétharmados koalícióból kilépve a PNL az EP választáson még önállóan indult, majd új választási szövetséget kötött Basescu volt pártjával, a Demokrata Liberális Párttal (PDL). Kiléptek a Liberális Internacionáléból és az Európai Parlamentben már a néppárti frakcióba ültek be. Ezt követően lett az új néppárttá vált liberálisok elnöke a szász politikus, majd a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje.

A romániai magyarokat azzal lepte meg választási programja bemutatásakor, hogy jó román hazafiságát hangsúlyozta, de a kisebbségi közösségekről, amelynek végül is maga is tagja, szót sem ejtett. A Jól végzett munka Romániája című választási programjában a szász politikus hadat üzent a román politizálást jellemző balkanizmusnak és amint az elemzők értékelték „jó szász gazdamentalitásról” tett tanúbizonyságot.

Mivel az utóbbi éveket Ponta és Basescu állandó konfliktusa jellemezte, Johannis programja is kiemeli, hogy Románia új elnökének tartózkodnia kell a konfliktusok gerjesztésétől, a gyűlölködéstől és a botrányoktól, egyensúlyra törekvő, a közvetítői szerepet felvállaló és integráló politikusnak kell lennie.

Klaus Johannist nem sikerült utolérnünk, ezért nem közlünk vele interjút.