Mintha a „Do. X.", vagy valamelyik óceán-röpülő érkezett volna Budapestre, úgy figyeltek föl ma délelőtt az emberek a magasba. Nem léghajó jött, hanem léggömbök ezrei szálltak színes, kavargó forgatagban, jelezvén: megnyílt nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa legnagyobb áruháza Budapesten.
Valóban imponáló, monumentális a kép, ami a néző elé tárul, ahogyan belép az Áruházba. A széles földszinti árucsarnokból, teraszos lépcsősorok a túlsó utcáig érő emeleti helyiségig vezetnek. Fény, világosság, ragyogás árad mindenfelől, fizikai poézist és derűt áraszt a megnagyobbított tér.
Szép nagyon ez az újjáépített Áruház, de még szebbé teszi az a tudat, hogy itt sok ezer munkáskéz nyert hónapokon át munkaalkalmat. Házakat bontottak és a teremtő munka nyomán magasba szökkent ez az Áruház, amely dicséretét hirdeti azoknak, akik ezt megteremtették. Az Áruház vezetőségének, tervezőinek és munkásainak. De túl ezen a megnagyobbodott Áruház több száz állandó alkalmazottnak ad majd kenyeret.
Ez az első magasztos gondolat, amely a munka emberét megfogja, amint végignéz ezen az imponálóan szép Áruházon. És végigmenve az összes osztályokon, elébe tűnik az a sok hasznos újítás, ami olyan magas nívóra emelte a Corvin Áruházat, hogy ma már fogalommá vált Magyarország kereskedelmi életében. Tetőtől-talpig, cipőtől a kalapig kapható itt minden. Sőt még nagyon kitűnő étterme is van.
Halvány kontúrokban is nehéz volna képet adni erről a megnagyobbodott, a valójában újjáépült hatalmas Áruházról. Ezt meg kell nézni, mint valami híres látványosságot, mint egy grandiózus kiállítást. Praktikus, de emellett művészi elrendezettségben van itt elhelyezve minden, kényelmes lift szállítja a közönséget az emeletekre és épül már a legmodernebb berendezés is: Középeurópa első mozgólépcsője. Magyar gyártmány lesz, magyar munkások készítik.
A szombati megnyitó alkalmával tömegek keresték föl és vásároltak a Corvin Áruházban. Ez a legszebb és legnagyobb bizonyíték arra, hogy az emberek megértik és meg is becsülik az építő, törekvő, tiszta, becsületes munkát.
Népszava 1930. november 16.
