Nem kifizetődő a "keleti elragadtatás"?

A vezető magyar politikusok "meglepően bíráló módon" nyilatkoznak az utóbbi időben Oroszországról, Budapest mintha felismerte volna, hogy hosszabb távon nem fizetődik ki a "keleti elragadtatás" - írta a Rzeczpospolita internetes oldalán közölt terjedelmes cikkben Jaroslaw Gizinski, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője.

Kiemelte Szijjártó Péter külügyminiszter szerdai berlini beszédének, valamint a Financial Times e heti interjújának azon részeit, amelyek Magyarországnak az EU-val való közös kiállását hangsúlyozzák az Oroszország-politikában, ezen belül a szankciók kérdésében.

Gizinski, aki a keleti nyitás ötletadójának nevezte Szijjártót, hirtelen váltásnak minősítette a kijelentéseket, emlékeztetve Orbán Viktor miniszterelnök Bajorországban és Áder János államfő Szófiában nemrégen tett hasonló nyilatkozataira is.
A szerző nem zárta ki, hogy "Budapest nem találta kifizetődőnek az összes legfontosabb partnerével vívott diplomáciai harcot". Ugyanakkor bizonytalan indíttatásúnak minősítette a magyar vezetők idézett kijelentéseit, annak a véleménynek adva hangot, hogy Magyarország – lehetővé téve a Déli Áramlat építését és Paks bővítésének az orosz hitelből való fedezését – "két zongorán egyszerre próbál zenélni".

Hogy mennyire hitelesek a nyugati szövetségesek melletti nyilatkozatok, azt Szijjártó Péter jövő szerdán esedékes moszkvai látogatása megmutatja, valamint az is, hogy a Mol kinek adja el a horvátországi INA részvényeit. Ha ezek orosz kézbe kerülnének, "az Egyesült Államok és Európa nagy részének ingerültsége nagyon sokba kerülhetne Budapestnek" - írta a Rzeczpospolita.