Seselj megdöntené a szerb kormányt

Publikálás dátuma
2014.11.17. 06:31
Seseljért fogvatartása idején is többször tüntettek hívei FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Mióta múlt csütörtökön hazaengedte Szerbiába Vojislav Seseljt a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY), felfordultak a Balkán amúgy sem mindig békés mindennapjai. A belgrádi vezetők érezhetően tartanak az ultranacionalista vezetőtől, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában pedig súlyos hibának tartják, hogy az ICTY súlyos egészségi állapota miatt elengedte Seseljt.

Nikolic retorikája sokáig semmiben sem különbözött Seseljétől. Még a Slobodan Milosevic-fémjelezte sötét érában, 1999-ben meggyilkoltak egy ellenzéki újságírót, Slavko Curuviját.

Nem mondhatnánk, hogy a radikális alelnök gyászba borult volna, mert megjegyezte: ő aztán nem sajnálja, hogy megölték. Mint utóbb kiderült, a gyilkosság mögött Milosevic családja állt.

Ezt azonban már akkoriban is sejteni lehetett. 2003-ban, miután az akkori miniszterelnök, Zoran Djindjic megsérült a lábán, február 28-án Nikolic ezt találta mondani:

"Ha valaki a következő egy-két hónapban találkozik Djindjiccsel, mondja már meg neki, hogy Titónak is baja volt a lábával a halála előtt". Nem telt bele két hét és Djindjicet lelőtték.

A jelenlegi szerb elnök később bocsánatot kért nem éppen átgondolt kijelentéséért. 2004-ben úgy nyilatkozott, nagy álma, hogy nagy Szerbia határai a Virovitica-Karlovac-Karlobag vonalon húzódjék, vagyis jócskán horvát területen.

Három évvel később ismét hangzatos kijelentést tett. Mint mondta, a Szerb Radikális Párt azon az elven jött létre, hogy egységesíteni kell Szerbiát a Bosznia Szerb Köztársasággal, Montenegróval és Krajinával. E kijelentésével egy csapásra három országba rúgott bele.

Szerbia polgárai a 2000-es években, a demokratizálódás lassú és nehézkes időszakában egyre távolabb kerültek a radikális ideológiától. Saját megélhetésük érdekelte az embereket, s nem a nagy szerb eszme.

Ez az SRS térvesztéséhez vezetett. Nikolic azonban ügyesen megőrizte befolyását: 2008-ban mérsékelten nacionalista politikai erőt alapított Szerb haladó Párt (SNS) néven, amely az uniós csatlakozást tűzte zászlajára.

Helyettesévé Aleksandar Vucicot tette meg. Azt a politikust, akit Seselj a radikálisok egyik legtehetségesebb politikusának tartott.

Vucic a koszovói háború idején információs miniszter volt, 2004-ben pedig a radikálisok színeiben indult a belgrádi polgármester választáson.

Seselj úgy érezte, az SNS megalapításával megalázta őt a „két Brutus”. Ezt sosem bocsátotta meg nekik, a börtön falain belül bosszút esküdött ellenük. Mit hoz a jövő?

Vojislav Seselj megjelenése Belgrádban biztosan bizonytalanságot szül, de ma már nem olyan erős figura, aki képes lenne befolyásolni hazája belpolitikáját. Seselj már a múlt embere. Sok szerb belátta, egy nemzet bukását eredményezheti az ultranacionalista retorika.

Frissítve: 2014.11.16. 21:34

Százmilliárdot nyerhetett az MNB a forintosításon

Százmilliárd forintot meghaladó nyereséget realizált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a banki elszámoltatáshoz és a forintosításhoz kapcsolódóan megrendezett devizatendereken - árulta el a jegybank az mfor.hu gazdasági portál kérdésére. 

Mivel a jegybank a lakossági devizahitelekkel összefüggésben tartott tendereken az aktuális árfolyamon értékesített devizát (összesen 8,887 milliárd eurót), ezeken az ügyleteken árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezett attól függően, hogy az eladott euró milyen árfolyamon került be az MNB könyveibe.

A jegybank azonban hangsúlyozta: "emellett számos tényező mérsékelheti is a konverziókon elért nyereséget". A bankok által igényelt deviza nagy része ugyanakkor még hosszú ideig az MNB mérlegében marad, vagyis az MNB további veszteséggel néz szembe. Vagyis a szigorúan a konverziók által realizálódott 100 milliárdot meghaladó nyereség bizonyos hányada elapadhat.

Az MNB szeptember végén kiadott féléves jelentése szerint az első félévben az átlagos bekerülési árfolyam 288,95 forint/euró volt. Mivel a konverzió a forintosításhoz kapcsolt tendereken 308,97 és 309 forintos árfolyamon valósult meg, itt 158,2 milliárd forintos nyereséget realizálhatott a jegybank. Ám a legutóbbi nyilvános adat megjelenése óta a bekerülési árfolyam gyengülhetett valamelyest, ami az Mfor.hu által számolt realizált nyereséget csökkenti.

Szerző

Százmilliárdot nyerhetett az MNB a forintosításon

Százmilliárd forintot meghaladó nyereséget realizált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a banki elszámoltatáshoz és a forintosításhoz kapcsolódóan megrendezett devizatendereken - árulta el a jegybank az mfor.hu gazdasági portál kérdésére. 

Mivel a jegybank a lakossági devizahitelekkel összefüggésben tartott tendereken az aktuális árfolyamon értékesített devizát (összesen 8,887 milliárd eurót), ezeken az ügyleteken árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezett attól függően, hogy az eladott euró milyen árfolyamon került be az MNB könyveibe.

A jegybank azonban hangsúlyozta: "emellett számos tényező mérsékelheti is a konverziókon elért nyereséget". A bankok által igényelt deviza nagy része ugyanakkor még hosszú ideig az MNB mérlegében marad, vagyis az MNB további veszteséggel néz szembe. Vagyis a szigorúan a konverziók által realizálódott 100 milliárdot meghaladó nyereség bizonyos hányada elapadhat.

Az MNB szeptember végén kiadott féléves jelentése szerint az első félévben az átlagos bekerülési árfolyam 288,95 forint/euró volt. Mivel a konverzió a forintosításhoz kapcsolt tendereken 308,97 és 309 forintos árfolyamon valósult meg, itt 158,2 milliárd forintos nyereséget realizálhatott a jegybank. Ám a legutóbbi nyilvános adat megjelenése óta a bekerülési árfolyam gyengülhetett valamelyest, ami az Mfor.hu által számolt realizált nyereséget csökkenti.

Szerző