Bársonyos forradalom - Zeman szerint nem volt "mészárlás"

 Milos Zeman cseh államfő továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy az 1989. november 17-i prágai tüntetésen nem történt "mészárlás", ahogy azt az egykori rendszerváltást elindító esemény résztvevői és a jobboldaliak állítják.

"A mészárlás egy halom halottat, a mészárlás pataknyi vért jelent. Ne túlozzunk, nehogy meghamisítsuk történelmünket" - jelentette ki Zeman szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón.

1989. november 17-én Prágában a hivatalosan engedélyezett diáknagygyűlés volt, amely az akkori rendszer elleni tüntetéssé változott és a rendőrség erővel oszlatta fel. Ez hivatalosan annak a "bársonyos forradalomnak" a kezdete, amelynek következtében a kommunista rendszer Csehszlovákiában is megbukott.

A prágai rendőrségi beavatkozás minősítésére elterjedt "mészárlás" kifejezést már korábban többen is vitatták. Hangsúlyozták, hogy ez nagy túlzás, hiszen akkor senki nem halt meg, senki nem szenvedett súlyos sérülést, míg például a romániai rendszerváltáshoz vezető, 1989. december 21-i bukaresti tüntetésen a rendőrség és a katonaság beavatkozásának több mint negyven halálos áldozata volt.

Zeman, aki 1989-ben szintén részt vett a karhatalmi erővel feloszlatott tüntetésen, már néhány nappal az évforduló előtt úgy fogalmazott: "ez nem volt véres mészárlás, nem volt semmiféle rendkívüli mészárlás, hanem egyike volt a korabeli megszokott tüntetéseknek".

Álláspontját többen élesen bírálták és azt vetik a szemére, hogy ezzel kisebbíti az egykori események súlyát. Ez a dolog és az elnök vulgáris szóhasználata egy korábbi rádióinterjúban vezetett ahhoz, hogy hétfőn, a bársonyos forradalom évfordulójáról szóló megemlékezések Prágában Zeman-ellenes tüntetéssé változtak.
Az államfő szerdán azt mondta: a kiabálás, a szitkozódás, a tojásdobálás nem a párbeszéd eszközei. A tüntetés szervezői szégyent hoztak Csehországra.
"A jövő évi évfordulón meghívom a tüntetések szervezőit egy találkozóra, hogy kamerák nélkül szembesíthessük érveinket" - jelentette ki Zeman.

Szerző

Szijjártó Moszkvában - A szankciók kárt okoznak

Publikálás dátuma
2014.11.19. 15:56
FOTÓ: MTI, moszkvai magyar nagykövetség
Európának és Oroszországnak is az egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló pragmatikus együttműködés újjáépítése az érdeke - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter moszkvai látogatásán szerdán.

A politikus Nyikolaj Fjodorov orosz mezőgazdasági miniszterrel, a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnökével folytatott megbeszélése után nyilatkozott erről.

Szijjártó Péter az esetleges újabb Oroszország elleni nyugati büntetőintézkedésekkel kapcsolatosan azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig lojális volt és lojális lesz az Európai Unió (EU) döntéseihez. Hozzátette, hogy az EU külügyminiszteri tanácsának hétfői ülésén nem szerepeltek napirenden újabb szankciók.

A miniszter aláhúzta, hogy Magyarország elkötelezett támogatója Ukrajna területi egységének és szuverenitásának. Azt mondta, hogy "minden tőlünk telhető eszközzel segítjük az ukrán kormányt abban, hogy végrehajtsa azokat a strukturális reformokat, amelyek nyomán politikailag és gazdaságilag is fenntartható szerkezet jön létre az országban".

Szijjártó Péter kiemelte: a szankciók mindenkinek kárt okoznak, ezért Magyarországnak is az az érdeke, hogy az ukrajnai válság mielőbb tárgyalásos úton rendeződjön. Mint mondta, ehhez párbeszédre és arra van szükség, hogy minden fél tartsa magát a minszki folyamatban elért megállapodásokhoz.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter moszkvai programját kezdve a magyar-orosz kapcsolatokért felelős kormánybiztosként, valamint a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnökeként is tárgyalt Nyikolaj Fjodorovval, a testület orosz társelnökével.

A miniszter elmondta, hogy a kormány a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítését, a kereskedelmi forgalom növelését szeretné elérni. Az év első nyolc hónapjában tíz százalékkal csökkent a magyar-orosz kétoldalú külkereskedelmi forgalom.
Nyikolaj Fjodorov orosz társelnök kijelentette: Moszkvában remélik, hogy a kedvezőtlen körülmények átmenetiek lesznek és érzékeltette, hogy a nyugati szankciók, valamint az orosz embargós intézkedések megszüntetését követően a magyar termékeknek helye lesz az orosz piacon.

Szijjártó Péter és orosz vendéglátója szorgalmazta, hogy a jövő év első negyedében üljön össze a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság, amelynek idei, moszkvai ülésére a politikus miniszteri kinevezése miatt nem tudott Moszkvába utazni.
A magyar tárcavezető délelőtti tárgyalását követően ünnepélyesen átadta a moszkvai magyar vízumközpontot. A VisaWorld-Center Szolgáltató Kft. és orosz partnere, Jelena Cvetkova üzletasszony hozta létre az intézményt működtető orosz Vízumközpont Korlátolt Felelősségű Társaságot. Szijjártó Péter az ünnepélyes esemény alkalmából három orosz olimpiai cselgáncsbajnoknak nyújtotta át a többszöri beutazásra feljogosító vízumot.

Szerző

Formálódik a parlamenten kívüli ellenzék

 A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a hétfői magyarországi tüntetésekről  szóló, Tiltakozás a nepotizmus ellen című cikkében kiemelte, hogy parlamenten kívüli ellenzék formálódik Orbán Viktor nemzeti konzervatív kormánya ellen. Stephan Löwenstein feltűnőnek nevezte, hogy a tüntetések szervezői távol tartották magukat a pártoktól, és a balközép ellenzék hiteltelenségének jeleként értelmezte, hogy ezektől az erőktől függetlenül "tízezreket, egy esetben pedig több mint százezer embert lehetett spontán módon mozgósítani".

A FAZ tudósítója hozzátette: nem új vád a Fidesszel szemben, hogy hatalmát hívei támogatására használja fel, de úgy tűnik, az amerikai beutazási tilalom ügye felerősíti az erről szóló vitát.

Löwenstein A cenzúra valami más című írásában Orbán Viktor és Horst Seehofer bajor miniszterelnök a Die Welt című lap online kiadásában megjelent közös interjújával és Kertész Imre egy meg nem jelent interjúja körüli vitával kapcsolatban kifejtette: a cenzúra fogalma a politikai küzdelem eszközévé vált, és eredeti funkcióját megfordítva a sajtóval szemben is felhasználják. Kiemelte, hogy bírálni kell ugyan a hatalmi visszaéléseket, de az ország nem tart diktatúra felé, s vannak jó hírek is, mint például a kedvező gazdasági adatok.

A francia baloldali Libération emlékeztetett arra, hogy a "civil szerveztek által a Facebookon kaotikusan és vidáman szervezett" megmozdulás három hét alatt a negyedik demonstráció volt, amióta "Orbán Viktor populista jobboldali kormánya felvetette az internadó tervét". A cikkíró Florence La Bruyere hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az október végi "százezres felvonulás nyomására" a kormány visszavonta a tervet, a harag nem csökken. Tüntetőket idézve a lap azt írta, hogy már nemcsak az internetadó vagy a korrupció elleni megmozdulásról van szó, az emberek a kormány lemondását követelik, de tiltakoznak a semmit sem érő ellenzék ellen is.

A balközép Le Monde arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság után Orbán politikáját most már Magyarországon is erősen vitatják, s a kormányfő Brüsszel és az utca nyomására hiába vonta vissza az internetadót, ez nem nyugtatta meg a kedélyeket. A tudósító Joelle Stolz kiemelte: a miniszterelnök néhány hónap alatt egyszerre váltotta ki uniós partnerei és a NATO-szövetségesek aggodalmait a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal aláírt szerződéssel és az illiberális állam dicséretével, amelyet a Moszkvával szembeni szankciók bírálata, majd az Ukrajnának szállított gáz leállítása és végül az Oroszország által képviselt Déli Áramlat gázvezetékhez való csatlakozás követett.
"Orbán, akinek politikai érzéke ritkán szokott tévedni, hogyhogy nem értette meg, hogy átlép egy határt?" - tette fel a kérdést a lap, utalva arra is, hogy az ukrán válság miatt megváltozott a helyzet. 

A párizsi lap internetes oldalán Orbán Viktor nem tűri az ellentmondást címmel egy interjú is megjelent Mellár Tamás közgazdásszal, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt elnökével. Az interjúban Mellár úgy vélte, az internetadónak elsősorban ideológiai és politikai célja volt, miután "egy olyan tekintélyelvű rendszerről van szó, amely nem szeretne erős civil társadalmat, az internethez való hozzáférés pedig ellentétes a céljaival". 

Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja, a La Libre Belgique szerdai számában a Gyurcsány Ferenc elleni, Fidesz-párti tiltakozáshullámhoz hasonlítja a kormány távozását követelő tüntetéseket, s úgy látja, hogy az ellenállás immár nem csak baloldalról jön, hanem a jobboldalon, a Fidesz hívei között is sokan csalódottak. Corentin Léotard úgy véli, hogy a kedvező gazdasági mutatók, a bátor, populista és népszerű intézkedések dacára a kormányról az a kép alakult ki, hogy oligarchikus és korrupt. A lap a földek és a trafikok elosztása mellett arról is beszámol, hogy a Fidesz fiatal gárdájának arroganciája a luxusingatlanok iránti vonzalommal vetette észre magát.

A politika által támogatott korrupció már gyakorlat lett Magyarországon - írja a Der Standard című liberális osztrák lap budapesti tudósítója, példaként említve a trafikok és az állami földbérletek elosztását, valamint a különadót.

Gregor Mayer megjegyzi: Vida Ildikó ügyével az egész jelenség konkrét arcot is kapott. A tudósító szavai szerint a jobboldali-populista Orbán Viktor és a korrupció ellen több mint tízezer ember tüntetett Budapesten. Nő az elégedetlenség Orbán Viktor arrogáns és Európa-ellenes rendszerével szemben, de hogy ennek milyen további megnyilvánulásai lesznek, még nem világos - véli a szerző.

A magyar kormány elleni tüntetések nem hagynak alább - írja a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap budapesti tudósítója, Meret Baumann, aki szerint a rendezvény "rögtönzött" volt, a szónokok alig tudták lelkesíteni az egybegyűlteket. A hiányzó politikai támogatás egyúttal a mozgalom erőssége is - írja a szerző, s hozzáteszi, hogy a tüntetésen minden generáció képviseltette magát.

Szerző