Az álláskeresés rejtelmei - "Lényeg" a vonzó külső?

Publikálás dátuma
2014.11.19. 18:57
Illusztráció: Thinkstock
A csinos, vonzó külsővel rendelkezők nagyobb eséllyel indulnak egy-egy állásért - legalábbis a Jobinfo.hu álláskeresési portál olvasóinak 75 százaléka szerint.

A portál közleménye szerint erre utal felmérésük, amelyben a honlap 1901 olvasójának válaszait összesítették, az állásinterjúkkal kapcsolatban. A megkérdezettek a 18-65 év közötti korosztályhoz tartoztak, 60 százalékuk álláskeresőként, 40 százalékuk pedig állással rendelkező munkavállalóként regisztrált. 

Az álláskeresők szerint a meghirdetett álláshely elnyeréséhez a legfontosabb tényezők sorrendben: a munkaadó és munkavállaló között kialakuló szimpátia az interjú során, a szakmai tapasztalat és felkészültség, illetve a személyes ismeretség. Ezekhez képest a végzettséget, és az életkort a kérdezettek már nem ítélték döntő szempontnak - derül ki a kutatásból.

Az olvasói válaszok azt mutatták, hogy 10 munkavállalóból 9 hajlandó engedni az általa megjelölt összegből. A többség (58 százalék) akkor is beadja a jelentkezését, ha nem minden paraméterben felel meg az álláshirdetésnek.

Az állásinterjúra történő felkészüléskor a válaszadók 40 százaléka nem csak az adott cég weboldalát, hanem az intézményről az online közösségi fórumokon megjelent híreket is áttekinti.

Szerző

A dohányipar ellenáll az államosításnak

Publikálás dátuma
2014.11.19. 17:00
Fotó: Népszava
A dohányipari szereplők elfogadhatatlannak tartják a kormányzat legújabb törvényjavaslatát, amely előzetes szakmai konzultáció nélkül államosítaná a dohánytermékek nagykereskedelmét - közölte a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ).

A dohányipari vállalatok álláspontja szerint az intézkedés felesleges, költséges, bonyolulttá teszi a kiskereskedelmi ellátást, valamint sérti a szabad verseny és a vállalkozás szabadságának Alaptörvénybe foglalt jogát, az EU Alapjogi Chartát, emellett az uniós és hazai versenyszabályokat is.

A dohányipari szereplők értetlenül állnak a törvényjavaslat indokolásának "egyes nemkívánatos piaci jelenségekkel" és "káros nagykereskedői magatartásokkal" kapcsolatos állításai előtt, mert nem érzékeltek olyan horderejű problémákat a piacon, amelyek az átmeneti időszak átlagos nehézségeit meghaladnák, és amelyek a piaci folyamatokba történő ilyen drasztikus beavatkozást indokolnák.

Nem helytálló az az állítás sem a DBMSZ tagjai szerint, hogy a gyártók nagykereskedelmi tevékenységüket változatlanul folytathatják. A dohány-kiskereskedelmi ellátó klasszikus nagykereskedelmi tevékenységet végez, még ha a törvény ki is veszi a nagykereskedelmi definíció hatálya alól. A törvényjavaslat elfogadásával akár 700-800 közvetlen és közvetett munkahely szűnhet meg - figyelmeztet a szövetség.

Egy jogállamban elfogadhatatlannak tartja a DBMSZ, hogy az állam zárt eljárásban, nem transzparens szempontrendszer alapján válasszon ki egy olyan koncessziós jogosultat, aki évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal, melyet a dohányipari vállalkozások és a fogyasztók finanszíroznak.

Szerző

Nem lesz pécsi pezsgő

Publikálás dátuma
2014.11.19. 15:27
Illusztráció: Thinkstock
Bezárta pécsi pezsgőgyárát és a termelést a Zala megyei Nagyradára tette át a Cézár Pincészet.

 A bama.hu hírportál szerdán közölte, hogy a közelmúltban a palackozót leszerelték, s a baranyai megyeszékhelyen érlelt utolsó pezsgőket is elszállították a Szent István téren található pincerendszerből. A pincészet tulajdonosa, Stefan Császár a gyár jövőbeni sikerességével indokolta a döntést portálnak. Azt mondta, miközben külföldön és belföldön is nő az érdeklődés termékeik iránt, a pécsi belvárosban működő egység egyre több logisztikai problémát okozott.

A tulajdonos kiemelte, hogy a zalai borászati üzemük 3 ezer négyzetméterrel bővült, a pezsgőgyártás teljes folyamata ott zajlik majd. Hozzátette, hogy az átállásig a vásárlói igényeket az utolsó pécsi szállítmányokból felhalmozott készlettel elégítik ki. Stefan Császár hangsúlyozta: a költözés ellenére a Fünfkirchen márkanéven kapható pezsgő nem szűnik meg, az egykori gyártása helyszínéül szolgáló ingatlan pedig jövő tavaszra megújul és egyfajta látogatóközpontként működik tovább.

A bama.hu utalt rá, hogy a Littke Lőrinc által alapított pécsi volt a történelmi Magyarország második pezsgőgyára, első termékei 1859-ben kerültek piacra. A pécsi pezsgőgyártás a második világháború utáni államosítást követően húsz éven át szünetelt, s 1966-ban, a Mecsekvidéki Pincegazdaságnak köszönhetően indult újra.

A gyár az 1980-as években évente 1-2 millió palack hagyományos pezsgőt és - nagyrészt a keleti piacokra - 8 millió palack tankpezsgőt is készített. A vállalkozás több szervezeti átalakulást és a privatizációt követően 1996-ban három svéd állampolgárhoz, köztük a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező Stefan Császárhoz került.

A cég a kétezres évektől szőlőtermesztéssel és borkészítéssel is foglalkozik, központja Nagyradán van. A nyilvános cégadatok szerint a társaság 2013-ban 223 millió forint veszteséggel zárt, ami 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi negatív eredményt.

Szerző