Előfizetés

Füstölög a dohányipar, de a trafikosok örülnek

A dohányipari szereplők elfogadhatatlannak tartják a kormányzat legújabb törvényjavaslatát, amely előzetes szakmai konzultáció nélkül államosítaná a dohánytermékek nagykereskedelmét - közölte a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ).

A dohányipari vállalatok álláspontja szerint az intézkedés felesleges, költséges, bonyolulttá teszi a kiskereskedelmi ellátást, valamint sérti a szabad verseny és a vállalkozás szabadsága Alaptörvénybe foglalt jogát, az EU Alapjogi Chartát, emellett az uniós és hazai versenyszabályokat is.

A dohányipari szereplők nem tudják hova tenni a törvényjavaslat indokolásának "egyes nemkívánatos piaci jelenségekkel" és "káros nagykereskedői magatartásokkal" kapcsolatos állításait, mert nem érzékeltek olyan horderejű problémákat a piacon, amelyek az átmeneti időszak átlagos nehézségeit meghaladnák, és amelyek ilyen drasztikus beavatkozást indokolnának a piaci folyamatokba. A törvényjavaslat elfogadásával akár 700-800 közvetlen és közvetett munkahely szűnhet meg - figyelmeztet a szövetség.

Egy jogállamban elfogadhatatlannak tartja a DBMSZ, hogy az állam zárt eljárásban, nem transzparens szempontrendszer alapján válasszon ki egy olyan koncessziós jogosultat, aki évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal, melyet ráadásul a dohányipari vállalkozások és a fogyasztók finanszíroznak.

Megszólalt a trafiknyerteseket tömörítő Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) is. Kedvező fordulatként értékelik, hogy a dohánykereskedelmet szabályozó törvény tervezett módosítása optimalizálja a működési feltételeket, egyúttal fellép egyes piaci szereplők tisztességtelen üzleti gyakorlata ellen - mondta Adorjánné Pordán Éva, az MDKE titkára az egyesület szerdai, egy budapesti trafik előtt tartott sajtótájékoztatóján. Szerinte a piac működőképességének fenntartásához megoldásra váró kérdések között szerepelt a szállítók és kiskereskedők szerződéses kapcsolata, ezek között a szállítók egyoldalúan összeállított szerződését és a gyártók "polckép" fenntartásával kapcsolatos elvárásait említette. Mindemellett a trafikosok örülnek, hogy bővül az árukészletük mentolos cukorkával, rágógumival, buszjeggyel és annak is, hogy dinasztiát lehet alapítani a dohányboltokra, hiszen örökölhető lesz a tevékenység.

Mire számíthat a magyar nyugdíjas?

Publikálás dátuma
2014.11.20. 06:19

A társadalom gyorsuló elöregedésének kettős hatása lesz a leendő nyugdíjasokra. Miközben egyre több fizetőképes nyugdíjas fogyasztóval számolhat a világkereskedelem, az idősek számának növekedése az állami nyugdíjrendszereket bizonytalanná teszi: várhatóan egyre többről kell lemondaniuk azoknak, akik a következő években, évtizedekben érik el a korhatárt, és csak az állam kifizetéseire támaszkodnak. Így, ha valaki nem akar nélkülöző öregséget, számára az öngondoskodásnak nem maradt alternatívája.

Jelenleg az EU átlagát tekintve 80 év, míg hazánkban 75 év a születéskor várható élettartam. A kutatások szerint a nyugdíjasok közül egyre többen figyelnek a sportolásra, ami hatékonyan segíti az egészségük megőrzését, és egyre többen ismerkednek a számítógépek és az internet előnyeivel is.

Az aktív öregkor természetesen örömteli, ugyanakkor a demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy alig tizenöt év múlva a hazai lakosság negyede, 2050-ben pedig minden harmadik lakos lesz 60 éven felüli - áll a Generáli Biztosító összegzésében.

Magyarországon a most 60 évesek a számítások szerint átlagosan még 20 évig élnek, ami megfelel a kontinens átlagának, ebből pedig a statisztikák szerint csaknem 15 év jó egészségben telik.

Ezzel szemben a most 60 éves németek és osztrákok még tovább, 24 évig élnek majd, és csak az utolsó 6 évben lesznek komolyabb egészségügyi gondjaik.

Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként.

Összehasonlításképpen: átlagbér esetén ma nyugdíjba vonuláskor még csak 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, a prognózis tehát ennek a duplája.

A Groupama Garancia Biztosító és a GfK Hungária 600 fős mintán készült közös kutatása azt vizsgálta a 15-69 éves internetezők körében, hogy az emberek mit gondolnak, hogyan fog változni az életük nyugdíjasként.

A megkérdezettek negyede reméli, hogy jobb lesz a gazdasági helyzete, 59 százalék szerint rosszabbá válik a megélhetése. Ha felmerül a jövőtervezés, legjobban az anyagiak, az önellátás és a betegség nyomasztja az embereket.

Második legnagyobb félelmük a család közelségének hiánya, a fedél elvesztése, a magány, a bezártság. Arra a kérdésre, hogy honnan várnak pénzügyi segítséget, a többség a saját megtakarítását adta válaszul, utána leginkább gyermekükre, saját bevételeikre, az államra és házastársukra hagyatkoznak.

A nyugdíjcéllal takarékoskodók aránya az elmúlt tíz évben jelentősen változott, gyakorlatilag minden korcsoportban legalább a másfélszeresére növekedett.

A legkiugróbb változás a most 50-59 éves korosztálynál látható, közülük 58 százaléknak van megtakarítása. Az emberek 88 százaléka érzi úgy, hogy szükséges lenne előtakarékoskodni, hiszen a várható nyugdíja nem fogja tudni fedezni tervezett szükségleteit.

Az egyetemisták 70 százaléka gondolja, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell
A CIG Pannónia kutatásának eredményei alapján a magyar egyetemisták mai árakon számolva átlagosan mintegy 15 millió forintos megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy nyugdíjas korukban a megfelelő életszínvonalat fenntartsák.
A diákok úgy gondolják, hogy ha 20 évvel a nyugdíjazás előtt kezdik el a szükségesnek tartott összeget összegyűjteni, akkor átlagosan havi 76 ezer forintról kell lemondaniuk.
A diákok kevesebb mint egyharmada gondolja csupán, hogy a megfelelő megtakarítás eléréséhez két évtizeden át havi 50 ezer forintnál kisebb összeget elegendő lenne félretenni, egyharmaduk pedig 100 ezer forintnál is nagyobb havi megtakarítást lát szükségesnek.
A diákok 70 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíját majd munkából származó jövedelemmel is ki fogja egészíteni.Bár az öregkori megélhetéssel kapcsolatos problémákat jól érzékelik a diákok, ebben az életszakaszban még kevésbé tudnak vele aktívan foglalkozni.
A kutatás szerint 81 százalékuk nem tud ilyen hosszú távon megtakarításban gondolkodni és 77 százalék érzi úgy, hogy a napi kiadások mellett erre sokáig nem is lesz módja. A legfontosabb megtakarítási cél az egyetemisták számára a lakáshoz kapcsolódik.
Emellett a vésztartalék-képzést, gyermeknevelést és az utazást említették leggyakrabban. A nyugdíj a diákok 14 százalékánál került be a legfontosabb célok közé.A megtakarítási lehetőségeket Magyarországon általában véve pesszimistán látják: 88 százalékuk értett egyet azzal az állítással, hogy a legtöbb ember épp csak kijön a bevételeiből, ezért nem is tud félretenni.
A diákok több mint fele gondolja, hogy a tudatos tervezés vagy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt sincs megfelelő pénzügyi tartaléka a lakosságnak. Nagyobb arányban (70 százalék) látják ezt problémának azok, akik a legfontosabb takarékossági céljaik között számolnak a nyugdíjas évek anyagi biztonságával is.
A nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciókat egyébként az egyetemisták háromnegyede nem ismeri - ez az arány kicsivel alacsonyabb (kétharmados) azok körében, akik a legfontosabb megtakarítási céljaik között említették a nyugdíjakat.Legfrissebb felmérésünk eredményei is azt erősítették meg, hogy már a fiatalok is felelősen gondolkodnak a jövőjükről.
Anyagi lehetőségeik és rövidebb távú céljaik miatt azonban még nehezebben tudnak hosszú távon elköteleződni, ezért főként a rugalmasság és a kedvező díjak lehetnek számukra vonzóak. Fontos tehát, hogy a korosztály igényeinek megfelelő, személyes élethelyzetükhöz, elvárásaikhoz igazodó megoldást kínáljunk számukra.(A kutatás 2014. október 7-10. között zajlott, 300 Budapesten tanuló felsőoktatási hallgató megkérdezésével)

Ellepik az országot? Egyre több a kínai turista

A Magyarországra érkező kínai turisták száma évről évre dinamikusan emelkedik, idén a növekedés minden eddiginél nagyobb: a január-szeptemberi adatok szerint a vendégek számában meghaladja a 20 százalékot - mondta Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára.

Az államtitkár azt követően nyilatkozott, hogy a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal meghívására részt vett a 2014. november 13-16. között Sanghajban megrendezett Kínai Nemzetközi Turisztikai Vásáron.

Tavaly közel 75 ezer vendég csaknem 140 ezer vendégéjszakát töltött el, ami 9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Idén az első 9 hónapban már jelentős, 20 százalékos növekedést sikerült elérni a vendégek számában, a vendégéjszakák száma pedig 15 százalékos növekedést mutat - tette hozzá.

Ruszinkó Ádám arra emlékeztetett, hogy idén májusban kapta meg Magyarország a Kína és a 16 ország gazdasági együttműködésének keretein belül a turisztikai terület koordinációs feladatát, ebben a 16 országot egy desztinációként kell képviselni a kínai fél előtt.

A helyettes államtitkár rámutatott, hogy Kína a világ TOP 10 küldő országa közül a legdinamikusabban fejlődő piac: éves szinten mintegy 500 millió kínai turista utazik külföldre, a legfrissebb, 2014. harmadik negyedéves adatok szerint 16 százalékkal emelkedett a külföldi turisztikai költéseik összege. A rendkívül erős kínai piacért világszerte óriási a verseny, a kínai turisták költése messze átlagon felüli. Kína tavaly a világ első számú küldőpiaca lett, megelőzve Németországot és az Egyesült Királyságot.