Tömeges késelés egy szanatóriumban, több halott

Halálra késelt hat nővért és egy portást egy ámokfutó egy észak-kínai szanatórium nővérszállóján csütörtökön, a mentális problémákkal küzdő, 27 éves gyanúsítottat őrizetbe vették - jelentette a helyi média.

 Az eset a kora reggeli órákban történt a fővárostól körülbelül 300 kilométerre lévő tengerparti Pejtajho településen. Egyelőre nem közöltek egyéb részletet, és tett valószínű indítékát sem. Az ámokfutó az állítólag a hadsereg kezelésében lévő szanatórium dolgozója volt.

A Beijing News című lap úgy tudja, a gyanúsított a 27 éves Li Hsziao-lung, akit a közeli Tangsan városban 2006-ban már kezeltek idegrendszeri problémákkal. Az újság online híre szerint eddig nem derült ki, hogy a férfinak bármilyen nézeteltérése, vitája lett volna azokkal, akiket leszúrt.

Kínában időről időre hírek jelennek meg az orvosok, ápolók elleni kórházi támadásokról, ezek elkövetői azonban többségükben elégedetlen betegek vagy hozzátartozóik. Az országban több helyütt önvédelmi oktatásban részesítették a veszélyeztetett egészségügyi személyzetet, megerősítették a biztonsági intézkedéseket.

Szerző

Minősítenék a fesztiválokat

Új regisztrációs és minősítési rendszer szükségességéről beszélt a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) szerdai konferenciáján Márta István, a szervezet elnöke. Az Összefogás a fesztiválok minőségéért és versenyképességéért címmel megrendezett konferencián a 98 tagszervezetet összefogó, 215 fesztivált képviselő MFSZ elnöke azt javasolta, hogy egységes szempont- és feltételrendszert dolgozzanak ki és fogadjanak el a fesztiválok minősítésére.

Elhangzott, hogy a minőségalapú fesztiváltámogatási rendszer közös kidolgozása, bevezetése a fesztiválok és a magukat annak nevező rendezvények egyre növekvő száma miatt egyre sürgetőbb.

A Magyar Fesztivál Szövetség már alkalmazza a szakmai szűrőként működő Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Programot. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva a program közösen korszerűsített formában alapja lehet az új minősítési rendszernek.

Bérczes László, az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezője arról beszélt, hogy a minősítések elnyeréséből eddig nem következett semmi, a minősítési rendszernek nem volt tapasztalható szerepe a támogatások elosztásnál.

Véleménye szerint ha a minősítésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia is részt vesz, akkor az segíthet abban, hogy a minőség nagyobb megbecsülést kapjon és a fesztivál szó visszanyerje értékét.

Gerendai Károly, a Sziget fesztivál vezetője úgy vélte: a minősítésnek az lenne az értelme, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét arra, mi minden lehet fontos egy értékelésnél.

Hozzátette: ma több fesztivál van Magyarországon, mint amennyire igény lenne. A közpénz magas arányt képvisel a fesztiválok finanszírozásában, ez nagyrészt azért van így, mert a közönségnek nincs ennyi rendezvényre szüksége, nem teszi le voksát a rendezvények mellé és fizeti be a belépőt. A minősítéskor azt kell megnézni, hogy mire van igény és ezt ki szolgálja ki - jegyezte meg.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója elmondta: évtizedek óta zajlik a minősítési rendszer kidolgozása, véleménye szerint ez majdnem lehetetlen vállalkozás és nem létezik olyan rendszer, amely mindenkinek megfelelne.

Különböző határokat és célokat meghatározva lehetne egy olyan szempontrendszert felállítani, amely egyfajta támpontot ad a támogatók számára - mondta, hozzátéve: a minősítést és a versenyképességet a piac fogja eldönteni.

A résztvevők végül abban egyetértettek, hogy a minőségről leginkább a szakma tud dönteni, meg kell próbálni valamilyen szempontrendszert kialakítani. A minősítés segítséget adhat abban, hogy a támogatások elosztása igazságosabb legyen.

Szerző
Frissítve: 2014.11.19. 21:39

Közelkép - Idézetek Magyarországról

Most néhány sor idézet következik Magyarországról, abból a jelentésből, amit Edmund Weesenmayer készített  1943-ban, mielőtt Hitler kinevezte teljhatalmú megbízottnak és követnek. (Ebben szokatlanul részletesen, 5 pontba szedve, feladattervet is készített számára.) A tervezet alapjait Weesenmayer nagyon részletes helyzetértékelése adta. Íme néhány részlet: „1526 óta Magyarország soha nem volt önálló állam, még kevésbé önmagában zárt népi elem ( …)

Sohasem volt kellő népi ereje és forradalmi lendülete, hogy önálló állammá váljon. Lázadtak és szabotáltak minden felsőbb hatalom ellen, mely az ország sorsát meghatározta.

De ez mindenkor passzív rezisztenciában nyilvánult meg, kockázatmentes ellenállásban, amit felfuvalkodott szónoklatokkal  lepleztek(…) óvatosan kivárták míg a birodalom (itt a Monarchiáról van szó – a szerk.) összeomlása 1918-ban nyilvánvalóvá válik, majd magukhoz ragadták, ami még megmaradt.

Azóta létezik úgynevezett  magyar nemzet, és időközben bebizonyította, hogy nemzeti életre alkalmatlan és az marad a jövőben is. Vezetőinek folyamatosan negatív kiválasztása törvényszerűen ahhoz a ponthoz kellett érkeznie, ahol ma áll”

Miért érdekes ma felidézni egy dörzsölt, ám pökhendi náci diplomata feljegyzéseit?. Mert Hitler – ezt mutatják a Horthyval folytatott tárgyalásainak  jegyzőkönyvei is -, Weesenmayer jelentésére is alapozott  előítéletek alapján ítélte meg a magyar helyzetet.

S amiért érdemes még felidézni a „teljhatalmú megbízott” szavait – a szövegért köszönet illeti a Rubicont, ahol jó érzékkel időzítették az e havi összeállításukat: a német megszállás körüli viszonyok bemutatását – mert jól mutatja, hogy a szélsőséges, fél (vagy egészen) náci gyülekezeteinken túl, még politikusok, papok is, hajlamosak arra, hogy nagyra értékeljék a szövetséges náci Németország „harcát a vörös veszedelem ellen". Weesenmayer egyébként, néhány év börtön után, jómódú üzletemberként vonult nyugdíjba.

Frissítve: 2014.11.19. 21:52