Három gyermekből csak egy tudja, hogy vannak a felnőttekétől eltérő, különleges jogai, ám 88 százalékuk úgy véli, fontos lenne, hogy ők maguk is megismerhessék azokat - áll az UNICEF tegnap, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kihirdetésének 25. évfordulóján tartott sajtótájékoztatón ismertetett kutatásában, amelyben 1191, 10-19 éves általános- ás középiskolást kérdeztek meg.
Az ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, a konvenciót Magyarország 1990 márciusában írta alá. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját, s az Országgyűlés abban az évben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít.
A gyerekek válaszai olykor valóban meglepőek voltak: a megkérdezettek fele például úgy véli, a felnőttek nem engedik, hogy beleszóljanak az őket érintő kérdésekbe, sőt, minden ötödik gyerek érzi úgy, hogy a felnőttek egyáltalán nem tisztelik őket.
Sokan azzal sincsenek tisztában, velük szemben pontosan mi is számít bántalmazásnak: a válaszadó gyerekek 44 százaléka szerint egy pofon, vagy ha megütik, nem számít erőszaknak.
Az eredmények arra is rámutattak, hogy három gyerekből kettő nem kér
segítséget, ha megsértették jogait, és ötven százalékuk nem is tud ilyenről a környezetében.
A kutatásban részt vállaló gyerekeket kérdezték internetezési szokásaikról is, valamint arról, mekkora biztonságot jelent számukra a világháló.
Kiderült, a válaszadók 96 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, 88 százalékuk regisztrált valamilyen közösségi oldalra - ennek ellenére a gyerekek fele nem érzi biztonságosnak az internetet, 78 százalékuk tisztában van azzal, hogy vannak, akik mások zaklatására használják a világhálót.
Minden harmadik tini számolt be arról, hogy érte már kellemetlen piszkálódás a neten, ám csak tizedük kért segítséget.
A válaszadók fele azt is elmondta, hogy az interneten találkozott már olyan felülettel, aminek nem értette a tartalmát: 64 százalékuk egyből bezárta az adott oldalt, viszont 18 százalékuk megpróbálta értelmezni a látottakat, olvasottakat.
Németh Barbara, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi munkatársa hangsúlyozta: az alapelvek mit sem érnek, ha nem társulnak "kézzel fogható" ismeretekkel, éppen ezért is fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek saját jogaikkal, hiszen ez "egyenes út a felnőttkori felelősségvállaláshoz".
Németh arra is emlékeztetett: Magyarországon 1995 óta zéró tolerancia van érvényben a gyermekekkel szembeni erőszak minden formájával szemben, ezért is nyugtalanító, hogy a válaszadó gyerekek többsége szerint a testi fenyítés, a kortársverekedés, bántalmazás nem minősül erőszaknak.
A gyermekjogi szakember úgy véli, fontos megtanítani a gyerekeknek azt, hogy merjenek beszélni az őket ért sérelmekről és tudjanak segítséget kérni bármely esetben akkor, ha valamilyen sérelem éri őket.
Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottságának ügyvezető igazgatója közölte: folytatják a Telenor Magyarországgal egy éve elkezdett Ébresztő-óra elnevezésű programsorozatot, amelynek célja, hogy minél több gyerekkel közvetlenül megismertessék jogaikat.
A programnak köszönhetően országszerte eddig több mint 2000 gyermek ismerkedhetett meg jogaival az UNICEF és a vállalat önkéntesei által tartott interaktív, játékos előadásokon.