Előfizetés

Egy pofon még belefér?

Publikálás dátuma
2014.11.21. 06:11
A gyermekek jogainak világnapja alkalmából diákok és tanáraik 9,95 km hosszú láncot fűztek Budapesten, megdöntve ezzel Magyarors
A magyar gyerekek csaknem fele úgy gondolja, hogy egy pofon még nem számít erőszaknak, ráadásul háromból csak egy gyermek van tisztában azzal, milyen jogai vannak - derült ki az UNICEF Magyar Bizottságának legfrissebb felméréséből. Szakemberek szerint fontos, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó felnőttek meg- és elismerjék a gyermekjogokat. Ennek érdekében a bizottság a Telenorral közösen gyermekjogi programot indított.

Három gyermekből csak egy tudja, hogy vannak a felnőttekétől eltérő, különleges jogai, ám 88 százalékuk úgy véli, fontos lenne, hogy ők maguk is megismerhessék azokat - áll az UNICEF tegnap, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kihirdetésének 25. évfordulóján tartott sajtótájékoztatón ismertetett kutatásában, amelyben 1191, 10-19 éves általános- ás középiskolást kérdeztek meg.

Az egyezmény

Az ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, a konvenciót Magyarország 1990 márciusában írta alá. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját, s az Országgyűlés abban az évben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít.

A gyerekek válaszai olykor valóban meglepőek voltak: a megkérdezettek fele például úgy véli, a felnőttek nem engedik, hogy beleszóljanak az őket érintő kérdésekbe, sőt, minden ötödik gyerek érzi úgy, hogy a felnőttek egyáltalán nem tisztelik őket.

Sokan azzal sincsenek tisztában, velük szemben pontosan mi is számít bántalmazásnak: a válaszadó gyerekek 44 százaléka szerint egy pofon, vagy ha megütik, nem számít erőszaknak.

Az eredmények arra is rámutattak, hogy három gyerekből kettő nem kér

segítséget, ha megsértették jogait, és ötven százalékuk nem is tud ilyenről a környezetében.

A kutatásban részt vállaló gyerekeket kérdezték internetezési szokásaikról is, valamint arról, mekkora biztonságot jelent számukra a világháló.

Kiderült, a válaszadók 96 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, 88 százalékuk regisztrált valamilyen közösségi oldalra - ennek ellenére a gyerekek fele nem érzi biztonságosnak az internetet, 78 százalékuk tisztában van azzal, hogy vannak, akik mások zaklatására használják a világhálót.

Minden harmadik tini számolt be arról, hogy érte már kellemetlen piszkálódás a neten, ám csak tizedük kért segítséget.

A válaszadók fele azt is elmondta, hogy az interneten találkozott már olyan felülettel, aminek nem értette a tartalmát: 64 százalékuk egyből bezárta az adott oldalt, viszont 18 százalékuk megpróbálta értelmezni a látottakat, olvasottakat.

Németh Barbara, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi munkatársa hangsúlyozta: az alapelvek mit sem érnek, ha nem társulnak "kézzel fogható" ismeretekkel, éppen ezért is fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek saját jogaikkal, hiszen ez "egyenes út a felnőttkori felelősségvállaláshoz".

Németh arra is emlékeztetett: Magyarországon 1995 óta zéró tolerancia van érvényben a gyermekekkel szembeni erőszak minden formájával szemben, ezért is nyugtalanító, hogy a válaszadó gyerekek többsége szerint a testi fenyítés, a kortársverekedés, bántalmazás nem minősül erőszaknak.

A gyermekjogi szakember úgy véli, fontos megtanítani a gyerekeknek azt, hogy merjenek beszélni az őket ért sérelmekről és tudjanak segítséget kérni bármely esetben akkor, ha valamilyen sérelem éri őket.

Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottságának ügyvezető igazgatója közölte: folytatják a Telenor Magyarországgal egy éve elkezdett Ébresztő-óra elnevezésű programsorozatot, amelynek célja, hogy minél több gyerekkel közvetlenül megismertessék jogaikat.

A programnak köszönhetően országszerte eddig több mint 2000 gyermek ismerkedhetett meg jogaival az UNICEF és a vállalat önkéntesei által tartott interaktív, játékos előadásokon. 

Teleki bírálja a büdzsét

Ez a visszarendeződés költségvetése - jelentette ki lapunknak a cigánypolitikával foglalkozó szocialista Teleki László. A képviselő szerint a legszegényebbek és közöttük a romák még kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, mert kevesebb pénz jut majd oktatásra. A politikus, aki tegnap méltányosabb büdzsét sürgetett a parlamentben azt fejtegette, hogy a segélyből, illetve közmunkából tengődő szülők gyerekei gyakran az általános iskola elvégzése után munkát keresnek, hogy családfenntartók lehessenek. Elszegődnek külföldre, húsüzemekben dolgoznak, ám mert sokszor arra sincs pénzük, hogy az első fizetésig megéljenek, csalódottan hazatérnek.

Teleki szerint vissza kellene állítani a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, nem véletlenül tanácsolja ezt Magyarországnak az unió is. A gimnáziumi oktatást nem szabad korlátozni, a szakmunkásképzőkben pedig több közismereti órára van szükség, a korábbi gyakorlatot vissza kell hozni. A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy több romákat támogató közalapítványt megszüntettek, mert így sok tehetséges, de szegény cigánytól elvették a tanulás lehetőségét. Teleki szerint a 2015-ös költségvetésből nem derül ki, mennyi pénz jut ösztöndíjra, illetve a romák iskoláztatására. Hozzátette, az előző évi zárszámadás sem adott választ arra, hogy a második Orbán-kormány akkor mennyit költött képzésre.

Láthatóvá kell végre tenni a felzárkózásra szánt a forrásokat - mondta a képviselő, aki szerint a jövő évi büdzsé tovább mélyíti a társadalmi szakadékot. Arról is beszélt, hogy közmunka helyett valódi munkahelyekre van szükség, mert különben a foglalkoztatással kapcsolatos gondok hosszú éveken át nem fognak megoldódni. Azt javasolta, adjanak kedvezményeket azoknak a vállalkozóknak, akik romákat foglalkoztatnak és ne csak a fideszes holdudvar jólétével törődjön a kormány.

Szijjártó kabinetfőnökéből koordinátor lett

Nem tölthetné be a kabinetfőnöki posztot Benkő Szilárd, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsaltos csapattársa, mivel nincs meg hozzá a felsőfokú végzettsége, írja a vs.hu. Ezért a hivatalos megnevezése a „miniszteri kabinet működési koordinátora” lett. Jogi értelemben ez azt jelenti, hogy ha kabinetfőnöki döntést kell hozni, akkor a helyettese intézkedik. Szijjártó 2012-től dolgozik együtt Benkővel, mert "jól dolgozik és megbízik benne". A KKM szerint, mivel nincs meg a szükséges diplomája és szakirányú végzettsége, ezért Benkő el sem láthatná ezt a munkakört. Hozzáteszik, a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a kapcsolódó adminisztratív munkát és a tanácsadói feladatokat elvégezze. Tehát papíron nem kabinetfőnök, csak koordinációs feladatokat lát el.

Szijjártó Péter nem csak Benkő Szilárdot vitte magával a külügyminisztériumba, hanem négy másik csapattársát is, Monspart Lászlót, Temesi Norbertet, Hacker Gábort és Szikora Leventét is. A Blikk értesülései szerint Monspart már Szijártó kinevezése előtt a minisztériumban dolgozott hivatalsegédként, most a parlamenti kabinet munkatársa. Temesi szintén járt már a minisztériumban szerződéses tanácsadóként, jelenleg protokollreferensként dolgozik. Hacker Gábor maradt a Miniszterelnökségnél, Szikora Levente viszont már egyáltalán nem dolgozik együtt a külügyminiszterrel (június közepéig befektetési stábvezető volt).