Az erőszak nem lehet magánügy!

Publikálás dátuma
2014.11.22. 06:10
Egy korábbi NANE-tüntetés a Kossuth téren 2012 szeptemberében: nem sok változott. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az európai nők harmadát érte már fizikai vagy szexuális atrocitás, nagyobb részüket saját partnere bántalmazta - a nők elleni erőszakos cselekedetek többségére azonban sosem derül fény, a bántalmazottak nagyobb része az eseteket nem jelenti a rendőrségnek. Magyarországon ma kezdődik a "16 Akciónap" kampány, amelynek szervezői újból felhívják a figyelmet arra, hogy a nők bántalmazása ma is élő, az egész társadalmat érintő probléma, ami fölött a többség gyakran hajlandó szemet hunyni.

A FRA ugyanakkor azt is hangsúlyozza: a nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények hatékony visszaszorításhoz széleskörű társadalmi összefogásra lenne szükség, az erőszak leküzdése nemcsak a döntéshozók, de több különböző csoport - így a munkáltatók, az egészségügyi dolgozók, vagy civil szervezetek - együttes fellépésével válhatna meghatározó erejűvé. Kiemelten fontos, hogy a különböző szervezetek rendezvényeikkel, kampányaik által felhívják a társadalom figyelmét a probléma mindennaposságára, párbeszédre és gondolkodásra ösztökéljék azokat is, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy még nem kellett megtapasztalniuk az erőszak valamely formáját, ezzel együtt támogassák az áldozatokat abban, hogy ne zárkózzanak el, hogy a velük szemben elkövetett embertelen cselekedeteket feldolgozhassák, ezt követően pedig merjenek beszélni az őket ért sérelmekről.

Ilyen kezdeményezésként jött létre a "16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen" elnevezésű kampánysorozat, amelyet 1991 óta szerte a világon november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának napja) és december 10. (az emberi jogok világnapja) között rendeznek meg. Az eseménysorozat arra kíván rávilágítani, hogy a nők elleni erőszak súlyos emberi jogi jogsértés, mely többek között az áldozatok életét, emberi méltóságát, testi épségét, egészségét és biztonságát sérti és veszélyezteti. Az idei magyarországi kampányt ma, az ELTE jogi karán nyitják meg, amit a Néma Tanúk felvonulása követ: a résztvevők az elmúlt egy évben, családon belüli erőszak során meggyilkolt áldozatokra emlékeznek.

Most állj ki az erőszak ellen!
Ma délután negyed négykor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karától (ELTE ÁJK, Budapest V., Egyetem tér 1-3.) indul és a Kossuth térre, a Parlamenthez érkezik majd a "16 Akciónap A Nők Elleni Erőszak Ellen" kampány figyelemfelhívó és megemlékező felvonulása. Az akciót megelőző kampánynyitó délután 2-kor kezdődik az ELTE ÁJK épületében, ahol a résztvevő szervezetek beszédeit az elmúlt egy év alatt partnerkapcsolati erőszak miatt meghalt nőkről való megemlékezés követi.
Emellett az ELTE hallgatóinak és oktatóinak kezdeményezésére korábban "Együtt az Erőszak Ellen" kampány indult. November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján az egyetem karain egész napos tudományos konferenciát is szerveznek: a jogi kar rendezvénye a szexuális erőszak társadalmi és kriminológiai vonatkozásaival, illetve a jogi szabályozással és a jogalkalmazással kíván foglalkozni, a Tanító- és Óvóképző Kar pedig a gólyatábori erőszakra reagálva dolgoz ki stratégiát a az erőszak megelőzésére, a hallgatók támogatása érdekében, ezen stratégián belül szerveznek műhelymunkát a NANE Egyesülettel együttműködve. A kampánysorozat részletes programjairól a 16akcionap.org weboldalon tájékozódhat.

Horváth Éva pszichológus, a kampányt szervező egyik szervezet, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) egyesület munkatársa lapunknak elmondta: az utóbbi néhány évben általában 20-30 áldozatról tudnak - legalábbis ennyi eset jelenik meg a sajtóban. Az idén 22 piros, az elhunyt nők történetét magukon hordozó sziluett fog "menetelni" a felvonulók között. Horváth elmondása szerint a megemlékezés és a figyelemfelkeltés mellett a rendezvény egyik legfőbb célja, hogy összehozza azokat az embereket, akik szerint a nők ellen elkövetett erőszak komoly, fenyegető probléma, amelynek elterjedtsége nem csupán az áldozatokra, de az egész társadalomra hatással van. "Ma sokan magánügynek tekintik, sőt, hallgatólagosan még el is fogadják, ha a családon vagy egy párkapcsolaton belül a nő bántalmazások sorozatának van kitéve. Éppen ezért a legfontosabb az lenne, hogy olyan szemléletváltás történjen a társadalomban, amely lehetővé tenné, hogy akár az erőszak finomabb apsektusait is felismerjük és tegyünk ellene".

A pszichológus szerint annak ellenére, hogy az erőszak elleni mozgalmak évről évre nagyobb figyelmet kapnak, egyre több a résztvevő, a támogató, a megismert esetek száma mégis minden évben hasonló. "2010-ben Magyarországon 72 nő halt meg a párkapcsolati erőszak miatt, míg például Svédországban, a legutóbbi, 2006-os adatok szerint 16. Ebből is látszik, hogy azokban az országokban, ahol érezhetően van erre irányuló politikai akarat, ott az ilyen erőszakot sem tekintik magánügynek, hamarabb beavatkoznak és megakadályozzák, hogy a bántalmazás végzetes legyen. Nálunk sajnos, még mindig nem veszik elég komolyan ezt a problémát - sem társadalmi, sem pedig kormányzati szinten".

Szerző

Több politikust véd a kormány

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is a miniszterekhez hasonló védelmet kaphat a jövőben, a Miniszterelnökség kiemelt védelemben részesülő ingatlanainak a körét pedig kibővítené a kormány - derül ki abból az Orbán Viktor által jegyzett tervezetből, amelyet tegnap tettek közzé a kormány honlapján.

Az ÁSZ elnökének védelmét "veszélyeztetettségének mértékére figyelemmel" a minisztereket megilletőhöz hasonlóan felső középkategóriájú gépjárművel és hivatásos gépjárművezetővel biztosítanák, de a Készenléti Rendőrség több embert is ad a feladatra, így mindennek forrásigénye évi 17,56 millió forint.

A jövőben a legfőbb ügyész védelme is kiterjed majd állandó szálláshelyének (rezidenciájának), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására. A tervezet összefoglalója szerint az idén létrejött új kormányzati struktúrában bővültek a Miniszterelnökség feladatai, így munkatársait további ingatlanokban kellett elhelyezni. Ezen ingatlanok védelme évente mintegy 230 millió forintba kerül majd.

Szerző

"Csengőfrász"-akció norvég pénzből

Kerékpár-felszereléseket, így csengőt, prizmát, lámpát gyűjt mától a budapesti zsidónegyed romkocsmáiban a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket egyesület és a Szociális Önvédelem mozgalom. 

A Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásával azért indították el a "Csengőfrász" akciósorozatot, mert naponta olvasnak arról, hogy a rendőrök rosszul felszerelt kerékpárjaik miatt megbüntetik a vidéki szegény, közmunkás, munkanélküli, elsősorban roma származású embereket, akik ezt nem tudják kifizetni.

A szervezők szerint bizonyíthatóan diszkriminatívak a rendőri intézkedések és gyakran a megfélemlítés eszközei. A romkocsmákba elhelyezett gyűjtődobozokba felesleges, de használható kerékpáralkatrészeket várnak, amelyeket Edelény környékén akarnak a helyiek bevonásával kiosztani, felszerelni. A NCTA-tól elnyert támogatásból vásároltak is felszereléseket, amelyeket a edelényi kistérségben ma kezdenek kiosztani.

Szerző