Négy évet késett a forintosítás

Publikálás dátuma
2014.11.22. 06:20
Varga Mihály a fórumon is a kincstári optimizmus hangján szólt FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A bankok oldaláról nézve szigorítanak a forintosítás feltételein a törvénytervezethez benyújtott javaslatok, alacsonyabb lesz a felszámítható kamatmarzs maximális mértéke. Az ügyfelek szemszögéből pedig lazul a kötöttség, többeknek lesz módjuk van arra, hogy hitelük lejártáig továbbra is deviza alapon törlesszenek. A banki szakemberek egy tegnapi tanácskozáson egyhangúan foglaltak állást, hogy négy évet késett a kormány a devizahitelek kivezetésével, a forintosítással, ami súlyos politikai és szakmai hiba volt.

Egyre inkább végleges formát öltenek a devizahitelesek helyzetének rendezésére hozott törvényjavaslatok - legalábbis erre tett ígéretet pénteki közös sajtótájékoztatóján a kormány két tagja. Varga Mihály nemzetgazdasági és Trócsányi László igazságügyi miniszter megszólalására azért volt szükség, mert kételyek merültek fel, hogy vajon ezek a jogszabálytervezetek kiállják-e az alkotmányosság próbáját, és ezzel együtt megfelelnek-e az uniós előírásoknak.

Trócsányi László szerint a törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokkal sikerült eloszlatniuk ezeket a kételyeket. Mivel a jogszabályalkotó magánszerződésekbe avatkozik be, ezt csak nagyon körültekintően, a szükségesség és arányosság elvének figyelembe vétele mellett lehetett megtenni – figyelmeztetett az igazságügyi tárca vezetője, aki belátta - ezt a szakjogászok számos alkalommal észrevételezték -, a devizahitelezéssel kapcsolatos intézkedéseket csak együtt lehet értékelni. Mint ismeretes a kormány felaprózta a döntést a devizahitelek sorsáról.

Négy törvénytervezetet készítettek ebből kettőt már elfogadott az Országgyűlés, arra való hivatkozással, hogy a Kúria döntését vezették át. A bankok "tisztességtelenségét" kimondó jogszabály július végén született meg. Az ebben foglaltakat több tucat pénzintézet megkifogásolta, és jogorvoslatért bírósághoz fordult, azonban eddig valamennyi beadvány a különböző bírósági fórumokon elbukott, beleértve az Alkotmánybíróságot is. Az OTP-csoport két pénzintézetének beadványáról december 5-én hirdetnek ítéletet.

Megszületett az elszámolás kereteit rendező jogszabály is, azonban a forintosításról és a fair bankokról szóló törvényjavaslatokról csak jövő kedden szavaz az Országgyűlés.

Pénteki sajtótájékoztatóján Trócsányi László megismételte, hogy az adósok terhei 25-30 százalékkal csökkennek. A miniszter arra hivatkozott, hogy a jogszabályok kidolgozásánál az Alaptörvénynek megfelelően jártak el, és figyelembe vették a Kúria, az Alkotmánybíróság és az uniós bíróságok döntései alapján alkották meg a szabályokat, amely értékelésük szerint tisztességes és korrekt.

Az átváltási árfolyamról szólva a miniszterek arra hivatkoztak, hogy a piaci árfolyamtól lényegesen eltérő szint meghatározására nem volt lehetőség. Ennek oka részben az, hogy a Kúria kimondta: az árfolyamkockázatot a devizahiteleseknek kell állniuk, mindemellett pedig tekintettel kellett lenni arra is, hogy azok – mintegy 400 ezer háztartás -, akik "minden ellenkező ajánlás ellenére" forintban adósodtak el, nem járhatnak rosszabbul a forintosítás után.

Varga Mihály megismételte a már korábban megismert részleteket a forintosításról: a kormány abban állapodott meg, hogy a Kúria jogegységi döntésének határnapjától, vagyis június 16-tól november 7-ig tartó időszak átlagárfolyamát veszi alapul az elszámolásnál. A november 7-i, napi árfolyam is bekerült ugyanakkor az elszámolható árfolyamok közé, mert az elmúlt hónapokban a svájci frank és az euró árfolyama elvált egymástól, és másképp erősödött vagy gyengült a svájci frank és másképp az euró, így az átlagárfolyam-számítással rosszabbul jártak volna az euróhitelesek. (Az átlagárfolyammal talán jenhitelesek járnának jól, mert november 7. óta mintegy öt százalékkal erősödött a forint.) Valamennyi tényezőt figyelembe véve azonban az elszámolások során átlagosan 190 forintnak megfelelő árfolyamon történik meg a forintosítás.

Az igazságügyi tárca vezetője részletesen kitért arra is, hogy széles lehetőséget hagytak a devizahitel fenntartására is. Mód van erre abban az esetben, ha valaki devizajövedelemmel rendelkezik, a szerződése 2020 vége előtt jár le, illetve jen- vagy csökkentett kamattal rendelkező hitele van. Emellett azok számára is megnyílhat ez a lehetőség, akiknek kiemelkedően magas jövedelmük van. A forintosítás időpontjáról is dönthetnek, a javaslat 2015. február 1.

A forintosítás volt a fő témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek is, amelyet ugyancsak tegnap a Hungarian Business Leaders Forum pénzügyi csúcs keretében rendeztek. Az ismert bankszakemberek abban egyetértettek, hogy a forintosítás elengedhetetlen volt, viszont az időzítés elkésett. Surányi György a jegybank egykori elnöke ugyanis már négy esztendeje mondta, hogy időszerű az átváltás. A végtörlesztés viszont hiba volt, azt nem szabadott volna végrehajtani, mert az semmiféle szakmai vagy társadalmi ok nem indokolta. Az árfolyamgát sem mondható sikeresnek, ugyanis a lakossággal nem sikerült megértetni annak lényegét. A "devizahiteles történetben" csak egyetlen jó volt, hogy véget ért - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke.

Ha fair bankokat szeretnénk, akkor jó lenne, ha a szabályozás is fair lenne, és a verseny is - vélekedett Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Szerinte az egész devizahiteles mizériában az is rossz, hogy egy ideje a bankok menedzsmentjének az energiáit ennek a kezelése foglalja le, jó lenne inkább a szolgáltatások színvonalának javítására koncentrálni. Arra is emlékeztetett, hogy a legnagyobb hazai kereskedelmi banknál a nem teljesítő hitelek aránya 15 százalék körül van, és ez a társadalmi probléma a forintosítással nem oldódik meg.

A forintosítással ugyan megszűnik egy bizonytalanság, ugyanakkor a helyzetet nehezíti, hogy az adósok várakozásait felfokozták, az emberek egy része látványosabb adósmentésre számított. A mostani megoldás nem mindenkit elégít ki, hiszen többen azt várták, hogy egyáltalán nem kell majd visszafizetni a hitelt. Ezt feloldani komoly kommunikációs feladat lesz - érvelt Hegedűs Éva, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja.

Alacsonyabb lett a kamat
A forintosítás után a kamatfelár alsó határa 1 százalék lesz, míg a felső értéke nem haladhatja meg a 4,5 százalékot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenlegi 2,1 százalékos 3 hónapos referenciahozamot, a BUBOR-t figyelembe véve a forintkamat mértéke 3,1-6,6 százalék között lehet. A nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a felső limit 6,5 százalék lehet, így a szabadfelhasználású hitelek esetében a kamat 3,1 és 8,6 százalék között változhat majd.



 

Szerző

Lázár kezében az ország

Publikálás dátuma
2014.11.21. 19:30
Minden korábbinál több feladatkört és hatalmat kapott a Lázár János vezette Miniszterelnökség FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Négy és fél év alatt nyolcszorosára nőtt a Miniszterelnökség létszáma, és a kancelláriát vezető Lázár János miniszter kezében immár 104 feladat összpontosul, a polgári titkosszolgálatok irányításától egészen a vidékfejlesztésig. A szuperkabinet nem olcsóbb, nem kisebb, és egyelőre nem is hatékonyabb, mint a korábbi kormányzati struktúra.

A Miniszterelnökség miniszteri biztosai
Homolya Róbert az új közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálása
Grezsa István a határon átnyúló beruházások ellenőrzése
Kandra Ildikó a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciójával és fejlesztésével összefüggő ügyek
Takács Szabolcs Ferenc a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) 2015. évi soros elnökségi feladatainak összehangolása
A Miniszterelnökség államtitkárai
Vidoven Árpád közigazgatási
L. Simon László parlamenti
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztés
Zsigmondné Vitályos Eszter Zsuzsanna európai uniós fejlesztések
Giró-Szász András kormányzati kommunikáció
Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatások és postaügyek
Sonkodi Balázs stratégiai ügyek
Kovács Zoltán területi közigazgatás
Potápi Árpád János nemzetpolitika
A Miniszterelnökség helyettes államtitkárai
Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője
Wetzel Tamás nemzetpolitika
A közigazgatási államtitkár helyettes államtitkárai:
Bordás Gábor kormányiroda irányítása
Kandra Ildikó gazdálkodás és személyügyek
Danku Csaba jogi ügyek
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyek
A parlamenti államtitkár helyettes államtitkárai:
Puskás Imre kulturális örökségvédelem
Sárváry István kiemelt kulturális fejlesztések
Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Viski József agrár-vidékfejlesztési programok
Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyek
Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációja
Perényi Zsigmond nemzetközi helyettes államtitkár
Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikáció
Császár Dániel Gergely közbeszerzési felügyelet
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár helyettes államtitkára:
Dömötör Csaba kormányzati kommunikáció
A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Bartal Tamás szabályozás és kodifikáció
Polacsek Csaba vagyonpolitika és tulajdonosi képviselet
A stratégiai ügyekért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Kern Tamás stratégia és tájékoztatás
Füleky Zsolt építészet és építésügy
Bódi Gábor infokommunikáció összehangolása
A területi közigazgatásért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Belányi Márta hatósági ügyek
Palich Etelka területi közigazgatás irányítása
Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztése
Baltay Tímea kormányablakok

Néhány feladatkör

- kormányzati tevékenység összehangolása

- közigazgatás-szervezés

- helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete

- európai uniós források felhasználása

- agrár-vidékfejlesztés

- kutatás-fejlesztés és technológiai innováció

- közbeszerzések

- építésügy

- kulturális örökség védelme

- településfejlesztés és -rendezés

- polgári hírszerzési tevékenység irányítása

- társadalompolitika összehangolása

- tudománypolitika koordinációja

- kormányzati társadalmi kapcsolatok

- egységes kormányzati kommunikáció

- fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítása

- javaslat a kormány törvényalkotási programjára

- a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta tulajdonosi jogai

Szerző

Lázár kezében az ország

Publikálás dátuma
2014.11.21. 19:30
Minden korábbinál több feladatkört és hatalmat kapott a Lázár János vezette Miniszterelnökség FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Négy és fél év alatt nyolcszorosára nőtt a Miniszterelnökség létszáma, és a kancelláriát vezető Lázár János miniszter kezében immár 104 feladat összpontosul, a polgári titkosszolgálatok irányításától egészen a vidékfejlesztésig. A szuperkabinet nem olcsóbb, nem kisebb, és egyelőre nem is hatékonyabb, mint a korábbi kormányzati struktúra.

A Miniszterelnökség miniszteri biztosai
Homolya Róbert az új közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálása
Grezsa István a határon átnyúló beruházások ellenőrzése
Kandra Ildikó a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciójával és fejlesztésével összefüggő ügyek
Takács Szabolcs Ferenc a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) 2015. évi soros elnökségi feladatainak összehangolása
A Miniszterelnökség államtitkárai
Vidoven Árpád közigazgatási
L. Simon László parlamenti
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztés
Zsigmondné Vitályos Eszter Zsuzsanna európai uniós fejlesztések
Giró-Szász András kormányzati kommunikáció
Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatások és postaügyek
Sonkodi Balázs stratégiai ügyek
Kovács Zoltán területi közigazgatás
Potápi Árpád János nemzetpolitika
A Miniszterelnökség helyettes államtitkárai
Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője
Wetzel Tamás nemzetpolitika
A közigazgatási államtitkár helyettes államtitkárai:
Bordás Gábor kormányiroda irányítása
Kandra Ildikó gazdálkodás és személyügyek
Danku Csaba jogi ügyek
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyek
A parlamenti államtitkár helyettes államtitkárai:
Puskás Imre kulturális örökségvédelem
Sárváry István kiemelt kulturális fejlesztések
Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Viski József agrár-vidékfejlesztési programok
Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyek
Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációja
Perényi Zsigmond nemzetközi helyettes államtitkár
Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikáció
Császár Dániel Gergely közbeszerzési felügyelet
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár helyettes államtitkára:
Dömötör Csaba kormányzati kommunikáció
A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Bartal Tamás szabályozás és kodifikáció
Polacsek Csaba vagyonpolitika és tulajdonosi képviselet
A stratégiai ügyekért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Kern Tamás stratégia és tájékoztatás
Füleky Zsolt építészet és építésügy
Bódi Gábor infokommunikáció összehangolása
A területi közigazgatásért felelős államtitkár helyettes államtitkárai:
Belányi Márta hatósági ügyek
Palich Etelka területi közigazgatás irányítása
Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztése
Baltay Tímea kormányablakok

Néhány feladatkör

- kormányzati tevékenység összehangolása

- közigazgatás-szervezés

- helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete

- európai uniós források felhasználása

- agrár-vidékfejlesztés

- kutatás-fejlesztés és technológiai innováció

- közbeszerzések

- építésügy

- kulturális örökség védelme

- településfejlesztés és -rendezés

- polgári hírszerzési tevékenység irányítása

- társadalompolitika összehangolása

- tudománypolitika koordinációja

- kormányzati társadalmi kapcsolatok

- egységes kormányzati kommunikáció

- fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítása

- javaslat a kormány törvényalkotási programjára

- a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta tulajdonosi jogai

Szerző