A magyaroknak dolgozik a világ?

Publikálás dátuma
2014.11.22. 06:31
A miniszterelnök szerint jó úton jár és sikeres a magyar külpolitika FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A marginalizálódó „anyaország” a határon túli magyar pártok képviselőinek segítségét kéri voluntarista, egyre unortodoxabb külpolitikájához. Orbán Viktor a Máért ülésén megnyugtatta a külhoni magyar vezetőket arról, nem kell foglalkozni a felszíni „politikai lökdösődéstől”. Magyari Nándor kolozsvári egyetemi tanár szerint azonban a miniszterelnök kérése abszurd, esélye sincs a szomszédos államok támogatásának megszerzésére.

A kérés több szempontból is abszurd, állítja a kolozsvári kutató. Mindenekelőtt azért, mert az a magyar külpolitika, aminek követésére és támogatására felhívta a környező országokban élő kisebbségi szervezeteket egy nagyon elbizonytalanodott és marginalizálódott külpolitika. A környező országok nem követik a magyar külpolitikát, s Magyari szerint sokkal jobb helyzetben is vannak. Úgy látja, Orbán Máért-on elhangzott beszédében eltévesztette a valóságot, amikor azt állította, hogy ma az egész világ a magyar külpolitikának dolgozik akarva akaratlanul. (A miniszterelnök úgy fogalmazott, szerinte akkor sikeres a magyar külpolitika, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt és ma "ebben a pozícióban vagyunk".) „Ez teljes tévesztése a valóságnak. Én azt látom, hogy Magyarország leszakad a világról, más irányultságot vesz és ebben senki sem követi. Románia egészen biztosan, hogy nem”, szögezte le.

Esélytelennek tartja azt is, hogy a külhoni magyar pártok különösebb segítséget tudnának nyújtani abban, hogy ehhez e külpolitikához szövetségest találjon a magyar kormányfő, mert ezeknek a kisebbségi pártoknak nincs meg hozzá sem az erejük, sem az eszközük. „ Én úgy látom, hogy ez eleve esélytelen dolog. Bármekkora mozgásterük is van ezeknek a szervezeteknek, pártoknak, különösen akkor, amikor kormányon vannak, nagyon kevés ráhatásuk van az illető országok külpolitikájára. És én nem hiszem, hogy a legcsekélyebb esélyük lenne megfordítani a környező országok külpolitikáját. Képzeljük csak el azt a helyzetet, amiben az ukrajnai magyar kisebbség van. Próbáljon meg valamiféle oroszpárti külpolitikát szorgalmazni, támogatni Ukrajnában? Ez meglehetősen furcsa helyzet lenne, miközben nagy kárára is válna az ottani kisebbségnek. Mint ahogy Romániában sincs esély arra, bár az RMDSZ kormányon van, hogy a nyugati szövetséghez tartozó, de onnan kifelé kacsingató külpolitikát erőltesse, támogassa”- nyilatkozta lapunknak a Babes-Bolyai tanára.

Orbán Viktor 2010-ben, a Máért újraindításakor új időszámítást ígért a nemzetpolitikában. Magyari szerint bizonyos szempontból tényleg új időszámítás honosodott meg az elmúlt négy évben ezen a téren. „Annyiban új időszámítás van, hogy ugyanazt a Fidesz-receptet érvényesítik, mint a magyar belpolitikában - mindenféle támogatás csak a klientúrának megy, kizárólag nekik. Ez azért mégiscsak nagy újdonság, ilyen kizárólagosságra még sohasem volt példa. Egyetlen olyan projektet nem támogatnak, amit nem a budapesti kormány talált ki és nem a helyi helytartói kiviteleznek” – állítja Magyari. Hozzátette, nyilván abban is új időszámítás van, hogy kliensként képzelik és kezelik a határon túli magyar politikai szervezeteket, az ő saját, a helyzet ismeretében született elképzeléseik meg nem kapnak budapesti támogatást. A központi politikai utasítás pedig meglátása szerint meglehetősen ellentmondásos. „Mindmáig ott látom a Máérton például azt a Szász Jenőt aki isten tudja kinek a mijeként egy egészen más határon túli politikában gondolkodik, mint ami itthon megfogalmazódik. Néha ez a hang hallatszik, néha autonómiázó hang az erősebb. Nem is tudom, hogy maguk a magyar politikusok el tudna-e még igazodni ebben a káoszban?” – fogalmazott Magyari Nándor.

Szerző

Már 13 áldozata van az amerikai télnek

Legkevesebb 13-ra nőtt a korai tél halálos áldozatainak száma péntekre az Egyesült Államok északi részén, New York állam nyugati régióiban.

Buffalóban és környékén, ahol egyes helyeken három nap alatt egy éves mennyiségű hó - csaknem 214 centiméternyi - esett, mintegy 30 épület tetőszerkezete beszakadt a rendkívüli megterheléstől. A tető és a falak roskadozása miatt a 184 ágyas cheektowagai kórházat kiürítették.

New York állam 10 megyéjében szükségállapotot vezettek be. Az autópályán viszont részlegesen engedélyezték a közlekedést, hogy a kamionok élelmiszert tudjanak eljuttatni az üzletekbe és kiszabadítsák a hóban rekedt autókat. Egy környékbeli tűzoltóállomáson kedd óta mintegy negyvenen kerestek menedéket.

A nagy hó és közbiztonsági megfontolások miatt törölték a Buffalo Bills és a New York Jets közötti, vasárnapra tervezett amerikaifoci-mérkőzést. A Bills korábban 10 dolláros óradíjat és meccsjegyeket kínált fel azoknak, akik vállalkoznak rá, hogy ellapátolják a 220 ezer tonnányira becsült havat a Ralph Wilson Stadionból. Elhalasztották a péntek estére kitűzött hokimeccset is a Buffalo Sabres és a New York Rangers között.

A meteorológusok a jelenlegi fagyok után hétvégére 16 fok körüli felmelegedést és esőzéseket jósolnak, ami Andrew Cuomo New York-i kormányzó pénteki bejelentése szerint jelentős áradásokkal járhat.

Szerző

Egy éve kezdődtek a Majdan-tüntetések

Nagygyűlést rendeztek Kijevben pénteken a Függetlenség terén a Majdan-tüntetések kezdetének első évfordulójának napján.

A megmozdulás kezdetén becslések szerint mintegy 5-6 ezren gyűltek össze a főtéren. Hozzájuk később csatlakoztak az európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetőkből alakult önvédelmi egységek tagjai - mintegy kétezren -, akik a belváros egy másik teréről, a Mihajlovszka térről indulva vonultak a kijevi főtérre.

A résztvevők a nemzeti zászlón kívül az önvédelmi egységek zászlóit és a piros-fekete lobogókat lengették.
A nagygyűlés a Majdan-tüntetések alatt kialakult szokás szerint közös imával kezdődött, majd Jevhen Niscsuk kulturális miniszter nyitotta meg a rendezvényt. A téren elhelyezett óriáskivetítőkön dokumentumfilmeket mutattak be az egy évvel ezelőtti eseményekről.

Az ország fő vezető politikusai nem vettek részt a főtéri nagygyűlésen, így sem Petro Porosenko államfő, sem Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, sem parlamenti pártok vezetői nem voltak jelen.
A megemlékezés békésen zajlott, estig atrocitásokról nem érkezett hír.

Mikola Azarov volt miniszterelnök tavaly november 21-én jelentette be, hogy kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. A bejelentés hírére még aznap este legalább másfél ezren vonultak ki tiltakozni a Függetlenség terére.
Az év elején már utcai összecsapásokba torkollottak az addig békés tüntetések. Február 18. és 20. között a rohamrendőrök és mesterlövészek tüzet nyitottak a tüntetőkre. Hivatalosan összesen 106 halálos áldozata lett a véres karhatalmi beavatkozásnak, ami miatt február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics akkori elnököt.

A májusban megválasztott új államfő, Petro Porosenko november 13-án rendelte el, hogy mostantól november 21-ről a méltóság és a szabadság napjaként emlékezzenek meg minden évben Ukrajnában.
Az elnök pénteken rendeletet írt alá, amelyben az "Ukrajna Hőse" címet adományozta a Majdan-tüntetések végnapjaiban elesett tüntetőknek, akiket a "mennyei század" néven emlegetnek Ukrajnában.

Szerző