Elhallgatnák a magyar nyomor mértékét

Titkolná a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy a szegénységet európai összehasonlításban mutató adatok alapján Magyarországon a súlyos nélkülözők száma és nyomoruk mértéke folyamatosan nő, a visegrádi országoktól is leszakadunk, pedig a gazdasági fejlettségünk nem indokolja ezt.

Csütörtökön az MTA Szociológiai Intézetének munkatársai ismertették az Eurostat legfrissebb adatait a szegénység terjedéséről - írta az Index. "Magyarország nemcsak elszegényedik, hanem súlyosan leszakad még a saját régióján belül is" - idézték Messing Verát, az intézet munkatársát, aki elmondta: azoknak az aránya, akik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatával élnek, Magyarországon az elmúlt években 29,6-ről 33,5 százalékra ugrott.

Az EU-átlag 24,5 százalék, a szlovák 19,8, a lengyel 25,8 százalék. A súlyos nélkülözők (akiknél kilenc fogyasztási tételből - például rendes fűtés vagy elég hús - legalább négy hiányzik) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, legutóbb 26,8 százalék volt. Az uniós átlag 9,6 százalék, de Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

Az MTA-kutatók azért érezték szükségesnek, hogy a konferenciájukat nyitottá tegyék, mert - mint mondták - a KSH idén nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, de a szakmához sem juthattak el. Elhangzott, hogy a publikálás elmaradását a KSH forráshiánnyal magyarázta, s ez jelent meg a sajtóban több helyen is a Világgazdaság Online alapján. A KSH sajtóosztálya azonban az Index kérdéseire azt írta, magukat az adatokat a KSH már január 31-én, az uniós tagállamok közül elsőként küldte el az Eurostatnak, és március 15-én meg is jelentette honlapján.

A KSH által megadott linken azonban nem találni meg valamennyi hiányolt adatot, főként azok nem szerepelnek ott, amelyek az életminőség 2009-2013 közötti jelentős romlásáról árulkodnak. A szöveges elemzéssel kapcsolatban pedig, amelyet a szakma a szokásoknak megfelelően őszre várt, a KSH sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a szakértői szintről érkező javaslat alapján az illetékes vezetők döntöttek úgy júliusban: összevonják az eddig külön megjelenő három kiadványt: A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, a Fogyasztási szokások és a Jövedelmi viszonyok címűeket. Ez az összevont kiadvány novemberben jelenik meg, a döntés célja a KSH szerint az az általános törekvésük, hogy átfogó képet tudjanak nyújtani társadalmi és gazdasági jelenségekről.