Tíz órát dolgoztat Lázár

Nemcsak a Miniszterelnökségen, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is tíz órát kell dolgozniuk a köztisztviselőknek - tudta meg lapunk, azután, hogy a Magyar Nemzet megírta: lerövidítik decembertől a kormányablakok nyitva tartását és a Miniszterelnökség után több minisztériumban is bevezethetik a tízórás munkaidőt. Utóbbiról a Népszava már tavaly ősszel beszámolt, akkor válaszul a Miniszterelnökség lemondta lapunk előfizetését.

Lerövidítik decembertől a kormányablakok nyitva tartását, viszont a Miniszterelnökség után több minisztériumban is bevezethetik a tízórás munkaidőt – írta a Magyar Nemzet. A Miniszterelnökség a 2012 óta Lázár János államtitkár irányítása alatt tért át a 10 órás munkarendre 2013 októberében: kötelezővé tették a 7:30-tól 17:30-ig tartó munkaidőt.

Lapunk a Miniszterelnökségen bevezetett munkarendről már tavaly októberben beszámolt; informátorunk fizetés nélküli ügyeletekről beszélt, amelyet este, hétvégén és ünnepnapokon is vállalni kellett. Cikkünkre akkor „Reagálás a Népszava valótlanságaira” címmel küldött levelet a Kormányzati Információs Központ (KIK), amelyben nem tagadta, hanem megerősítette a megjelenteket és kiegészítette azzal, hogy a Miniszterelnökség azonnali hatállyal lemondja a Népszava előfizetését. A KIK azt írta: elfogadhatatlan, hogy a Népszava nyilvánvaló politikai célzattal próbált feszültséget kelteni a Miniszterelnökségen dolgozók munkarendjével kapcsolatban.

Azt írtuk ugyanis, hogy pluszpénz vagy szabadnap nélkül kell a túlmunkát vállalni. Válaszuk szerint "a munkatársak számára a kormányfő támogatása megtiszteltetést jelent, a munkáltatói intézkedéseket teljes mértékben elfogadják. Aki ezzel a gyakorlattal nem tudott egyetérteni, annak lehetősége volt a közigazgatáson belül máshol elhelyezkedni." Érdeklődtünk arról is, hogy mivel a napi tízórás munka ellentétes a Munka törvénykönyvével, mivel, hogyan díjazzák a többletmunkát. Válaszuk szerint "a napi tíz órás munka nem ütközik jogszabályba, tekintettel arra, hogy a Miniszterelnökégen dolgozó kormánytisztviselőkre nem az Mt., hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozik

Lerövidítik viszont a kormányhivatalok nyitva tartását, amelyet még Navracsics Tibor minisztersége alatt, az ügyfélbarát ügyintézés jegyében hosszabbítottak meg azért, hogy az átlagos munkaidőn kívül is lehessen ügyeket intézni. A nyitva tartás kerületenként és megyénként is változhat, de a hétfői és csütörtöki munkarend egységes lesz: hétfőnként 7-től 17 óráig, csütörtökön pedig 8-tól 18 óráig lesznek nyitva a kormányablakok az eddigi reggel 8-tól este 8-ig tartó nyitva tartás helyett - írta a Simicska Lajos médiabirodalmához tartozó Magyar Nemzet.

Megszűnik a munkaügyi hivatal

Ízekre szedi a kormány a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, amely meg is szűnik a jelenlegi formájában - értesült a VS.hu. Ez a költségvetési törvény tervezetének egy megjegyzéséből derül ki: "az intézmény jelenleg átszervezés alatt áll". A döntés indoklásaként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogyasztóbarát szolgáltatásokról beszélt, de a pénz nagy részét valójában közfoglalkoztatásra költik. A kormány megerősítette, hogy jövőre biztosan megszűnik a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, és a kormányhivatali rendszer átalakításával a különböző funkciói is más-más minisztériumokhoz kerülnek.

Az új ciklusban a Miniszterelnökséget már miniszterként vezető Lázár az elmúlt időszakban azt hangoztatta, hogy leépítések várhatóak a jövőben a közszolgák és köztisztviselők körében, mert uniós mércével mérve túl magas a foglalkoztatottak száma. Ezzel szemben a Magyar Nemzetnek a Miniszterelnökség azt válaszolta, a nyitvatartási idő lerövidülése miatt nem lesz létszámleépítés, hiszen eddig is két műszakot kellett szervezni a létszámhiány miatt. Arra nem válaszoltak a lapnak, hogy az előzőleg bevezetett tízórás munkaidő miatt hányan veszítették el állásukat, vagy mondtak fel önként. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy több családos dolgozó is felmondásra kényszerült, mert a bölcsődék és óvodák átlagosan csak délután ötig tartanak nyitva. Az így megüresedett helyeket fiatalokkal töltötték fel, akikkel az állam is jobban jár, hiszen olcsóbb munkaerőnek számítanak, mint a már hosszabb munkaviszonnyal rendelkező beosztottak. Múlt héten kiderült, a Miniszterelnökségen 2010-ben átlagosan még csak 93-an dolgoztak, idén pedig már átlagosan 740-en.

A lap szerint más tárcáknál is bevezették a tízórás munkarendet, de kérdéseikre csak a honvédelmi tárca válaszolt azzal, hogy nem tervezik a munkaidő változtatását. A Népszava információja szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium köztisztviselői ősztől azonban a Lázár által bevezetett tízórás munkarendben dolgoznak.

Lázár szeptemberben jelentette be az Államreform 2 nevű programot, amely 2015 január elsején indul és része lesz az állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkenése. Lázár akkor azt mondta, bőségesen van még tennivaló a közigazgatásban. Példaként említette, hogy mindenki legalább egy igazolványhoz ingyen jutna hozzá az új rendszerben. Céljai között szerepel egy jóval hatékonyabb államapparátus felépítése, az okmányiratok egységes ügyintézése és az ügyintézési határidő 21-ről 15 napra való csökkentése. A közigazgatás átalakítását Navracsics közigazgatási és igazságügyi miniszter indította útnak az előző ciklusban. Célja nem csak a közigazgatás megreformálása volt, hanem az állam és a polgárok viszonyrendszerének megváltoztatása. Erre kínált megoldást az országszerte létrehozott kormányablak-hálózat és a járási rendszer visszaállítása. E program keretében emelték a nyitvatartási időszakot is. Lázár miniszteri kinevezésével és Navracsics uniós biztossá "száműzésével" azonban - úgy tűnik - a kormány elkezdte visszabontani Navracsics reformjait.

Eladósodó költségvetési intézmények

Csúcsközelbe emelkedett a költségvetési intézmények adóssága - írta a Világgazdaság.

A Magyar Államkincstár adatai szerint október végére az Emmi alá tartozó Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) 6,9 milliárdnyi tartozása volt, ami több mint a duplája a szeptemberinek. 17,5 milliárd kifizetetlen számlája van továbbá a Miniszterelnökségnek és 2,2 milliárd a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A NAV ezzel az összeggel nem fért be a tíz legnagyobb tartozással rendelkező állami intézmény közé.

A listán többek között szerepel a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is. A költségvetési szervek adóssága egy hónap alatt összesen nyolcmilliárd forinttal nőtt. Ha a növekedés tartós marad, akkor év végére százmilliárdos csúcsot dönthet a költségvetési intézmények adóssága.