Hiába kötelezte jogerős ítéletben a Debreceni Ítélőtábla a nyíregyházi Huszár-telepen működő Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolát arra, hogy szüntesse be a roma gyerekek szegregált oktatását, nem sokkal később a köznevelési törvényhez egy olyan módosító javaslatot adott be az emberi erőforrás miniszter, melynek értelmében a kormány, de tulajdonképpen maga Balog Zoltán döntheti el, mi is számít elkülönítő oktatásnak.
A történet nem most kezdődött, a Huszár-telepi iskolában már évek óta zajlott a szegregált oktatás, amikor 2007-ben a szocialista városvezetés bezáratta az intézményt. Három évvel később azonban a frissen megválasztott Kovács Ferenc fideszes polgármester a görögkatolikus egyházon keresztül elrendelte, hogy újból nyissák meg a romaiskola kapuit.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) megpróbált tárgyalni az érintettekkel, szerintük ugyanis a roma diákok elkülönített nevelése nem vezet jó útra, sőt jelentősen rontja a gyerekek esélyét arra, hogy később megkapaszkodhassanak a munkaerőpiacon. Az alapítvány éppen ezért pert indított az önkormányzat, az egyház, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ellen is.
Az elsőfokú ítélet igazat adott az alapítványnak, egyértelművé tette a szegregáció tényét. Az ítélethirdetés után Balog - aki a tárgyalásokon az elkülönítő oktatás mellett tanúskodott - kijelentette, a bíróság döntése fokozta "harci kedvét", és minden erejével azon lesz, hogy végül tisztességes és a gyermekeknek is jó döntés születhessen. Elmondható, hogy a másodfokú bíróság néhány hete végül jó döntést hozott - ami azonban nem egyezett a miniszter elképzeléseivel -, hiszen az ítélet jogerősen megerősítette, hogy az iskola bizony szegregál.
Ugyanakkor a feltüzelt Balog nem adta fel, hiszen a szegregált oktatást ő egyértelműen a hátrányos helyzetű gyerekek "esélyteremtő, szeretetteljes felzárkóztató oktatásának" tekinti. Éppen ezért a harcos lelkész-miniszter - fittyet hányva a bíróság döntésére, a roma jogvédő szervezetek ellenkezésére -, mintegy válaszcsapásként november 18-án, mindenféle előzetes szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül törvénymódosítást nyújtott be, amellyel - ha elfogadják - megkerülhetővé válik a bíróság, hiszen akár maga a miniszter dönthet majd arról, mit lehet szegregált oktatásnak nevezni.
A módosítás ellen jogvédők tiltakoznak, hiszen az egyértelműen szembemegy az EU alapértékeivel, valamint a Magyarország által is aláírt Európai Roma Keretstratégiával is. Az iskolai szegregáció ellen fellépő CFCF-alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Romaversitas Alapítvány levelet küldött valamennyi országgyűlési képviselőnek, hogy megakadályozzák a Balog vezette minisztérium tervét az elkülönítésen alapuló oktatás törvénybe emeléséről.
Vannak azonban, akik teljes mellszélességgel kiállnak Balog elképzelései mellett, a civil jogvédők "vádaskodásait" pedig megalapozatlannak, csupán a "társadalmi feszültség gerjesztésére" szolgáló hisztériakeltésnek tartják. Csütörtökön Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök minderre nyílt levélben hívta fel Mohácsi Erzsébet CFCF elnök figyelmét, továbbá kijelentette: a CFCF akadályozza a Huszár-telepi iskolában zajló munkát, ezért arra kéri Mohácsit, hogy "a gyerekek és családok nyugodt, békés életének érdekében" hagyják őket békén.
Kegye Adél, a CFCF jogásza megkeresésünkre elmondta: a levélben súlyos csúsztatások vannak, hiszen attól, hogy az iskolában lelkes pedagógusok dolgoznak, az elkülönítés még nem lesz jogszerű. "Nem csupán arról kell beszélni, hogy az iskolában szeretik a gyerekeket, hanem arról is, hogy ezek a gyerekek így szinte biztos, hogy nem jutnak ki a gettóból" - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: nem lehet "jó szegregációról" beszélni - csak egyfajta elkülönítés van, és az hosszútávon mindenképpen káros.
A püspök mellett Farkas Félix, a Fidesz-szövetséges Lungo Drom Borsod megyei vezetője - aki egyben a nemzetiségi szószóló is - úgy érezte, meg kell nyilvánulnia az ügyben. Konkrétumokat nélkülöző közleményében azt állította, hogy a napokban megjelent cikkek és közlemények nem szolgálják a magyarországi romák érdekeit, csupán a békétlenséget szítják. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás célja éppen az, hogy tiltsa a hátrányos megkülönböztetést, hozzátéve: a vonatkozó rendelet megalkotásában ő is részt kíván venni. Mint megtudtuk, ennek ellenére a szószóló elfelejtett megjelenni a magyarországi nemzetiségek bizottságának hétfői ülésén, ahol a javaslatot tárgyalták. "Farkas Félixszel egyszerűen nem lehet párbeszédbe elegyedni, ha még a szakmai fórumokon sincs jelen" - mutatott rá Kegye Adél.
Kérdeztük a CFCF jogászát arról is, vajon mit érthet Balog miniszter "szeretetteljes" felzárkóztató szegregáció alatt. "Ez számunkra sem világos, nincs tisztázva, hogy ez mit is jelent. Én ezt mindenképpen egy erőltetett emberkísérletnek tartom, aminek se módszertana, sem hatástanulmányai nincsenek. Nincsenek konkrétumok, csak nagy szavak" - emelte ki a szakember, aki szerint a balogi elképzelés erőltetése azért is érthetetlen, mert Magyarország már korábban is fel tudott mutatni olyan nemzetközileg elismert integrációs mintát - mint például a hódmezővásárhelyi-modell -, amelyeket lehetne követni és tovább fejleszteni.
Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyház segít - és eddig is segített - a hátrányos helyzetűeken - mutatott rá Szőke Judit kisebbségi szakértő, a Polgár Alapítvány az Esélyekért igazgatója. A jelenlegi elképzelést ugyan elhibázott döntésnek tartja, ellenben úgy véli, az egyháznak iskola helyett tanoda létrehozásán kellene gondolkodnia. "A tanodaprogram jóval hatásosabb, hiszen ott nem egész nap, a többségi gyerekektől elkülönítve tanulnak, hanem délután tartanak fejlesztő foglalkozásokat azoknak, akiknek szükségük van rá" - mondta a szakértő, hozzátéve: a gyerekek bizonyítottan jobban fejlődnek heterogén csoportokban, a kormánynak ennek elérésére kellene törekednie.