Három parlamenti választást rendeztek 2009-2010 között a Moldovai Köztársaságban, időnként véres összecsapásokba torkolló zavargások voltak hónapokon át, a megalakult parlamenteket rendre fel kellett oszlatni, miután nem tudott államfőt választani.
A vasárnapi voksolás vélhetően békésebb úton ér véget, ugyanis egyértelmű győzelmet arattak összességében az európai integrációt szorgalmazó erők.
A legtöbb mandátumot begyűjtő szocialistáknak (PSRM) nincs koalíciókötési lehetőségük, mert még a kommunista párt is tartózkodó Oroszországgal szemben, vagy legalábbis középutas, a külföldről való finanszírozással megvádolt, a választási versenyből az utolsó percben kizárt Patria lett volna az egyedüli partner, amely a Moszkva vezette Eurázsiai Uniót preferálná az európai integrációval szemben.
A választás tétjéhez viszonyítva a részvételi arány alacsony, csupán 55,86 százalék volt.
A 101 tagú kisinyovi parlamentben a most záruló ciklusban a kommunistáknak (PCRM) volt a legtöbb, 42 mandátuma, de a liberálisok (PL), liberális demokraták (PLDM) és demokraták (PDM) kormányoztak Iurie Leanca kormányfő vezetésével a Szövetség az Európai Integrációért koalícióban.
A kommunistáktól néhányan átléptek a kormánykoalícióhoz, és innen vált ki Igor Dodon is, aki a parlamenten kívüli szocialistákat vezette győzelemre vasárnap. Nem végleges, 90 százalékos feldolgozottság melletti eredmények szerint a PSRM 25, a kommunisták 21, PLDM - 24, PDM – 19, PL - 12 mandátumot szerzett.
A szocialisták sikere a Patria kizárásnak is köszönhető, az oroszbarát szavazók többsége ugyanis a PSRM-re volt kénytelen szavazni.
A második legjobb eredményt elért PLDM elnöke, Vlad Filat bejelentette, elkezdik a kormányalakítási tárgyalásokat a liberálisokkal és a demokratákkal.
A szocialisták, bár esélyük sincs kormányt alakítani, mert még a kommunisták támogatása sem lenne elegendő (de ők az „áruló Dodonnal” nem is tárgyalnak), jelezték, talán túl korai az öröm, több szabálytalanságról értesültek és ezekkel a központi választási bizottsághoz fordulnak.
Dodon a nemrég lezárult romániai elnökválasztás slágertémáját, a külföldi szavazók akadályoztatását vetette fel. Állította, Moszkvában 800 000 moldáv választó van, de csak 3 ezren tudtak élni szavazati jogukkal.
A győztes oldalon azonban mindent rendben valónak találtak, a moszkvai incidenst pedig megrendezettnek.
Moszkva egyelőre nem reagált sem a voksolásra, sem az oroszpárti Patria kizárására, az orosz sajtó a szocialsiták győzelmét úgy értékelte, hogy Moldávia az eurázsiai uniót választja.
Ám érdekes módon, épp pénteken jelentette be az orosz védelmi minisztérium, hogy 2014-ben a szakadár moldáv enklávéban, Transznisztriában állomásozó orosz csapatok által végrehajtott gyakorlatok száma megduplázódott, novemberben egy 10 négyzetkilométeres tank gyakorlópályát is felavattak, a katonáknak pedig intenzív „moldáv” nyelvtanfolyamot indítottak.
Az enklávét az orosz úgynevezett békefenntartók tartják életben. Moszkva 1999-ben vállalta, hogy kivonul Transznisztriából, de máig nem tette meg.