A tőzsdeügynök képei

Publikálás dátuma
2014.12.03. 06:47
Mestitz Lajos Bajor Gizivel táncol a Fészek Klub háború utáni újranyitása alkalmából rendezett bálon 1945 őszén FORRÁS: MESTITZ
Egyetlen napra ismét együvé kerültek egy egykori magángyűjtemény képei: egy különleges könyvbemutató alkalmából a Kieselbach Galéria falain találkoztak sok év után újra egy volt budapesti tőzsdeügynök műkincsei, köztük Derkovits, Ferenczy Károly és Rippl-Rónai festményei. A rendhagyó kiállításon mutatkozott be Martos Gábor rendhagyónak számító kötete, A tőzsdeügynök képei.

A Kieselbach Galériában egyetlen napra ismét egymás társaságában volt látható egy mindeddig ismeretlen magángyűjtemény 29 festménye, köztük Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Derkovits Gyula főművei.

A különleges eseményre egy könyv megjelenése adott alkalmat: Martos Gábor művészeti író tollából megszületett ugyanis az első olyan kötet, amely egy korábban ismeretlen egykori „kis gyűjtemény” történetét mondja el.

Ennek jelentőségét Kieselbach Tamás a kiállítás és a könyv bemutatásakor úgy fogalmazta meg, hogy a hazai műgyűjtés teljes történetét több száz, sőt, több ezer kisebb gyűjtemény adja ki, az egykor a polgári lakások díszeiként szolgáló festmények rajzolják ki a hazai műgyűjtés jellegzetes vonulatait.

Ahogy mondta: „minden gyűjtőnek, minden gyűjteménynek jár egy könyv”. Ezt a könyvet írta meg Mestitz Lajosról, a vészkorszakban kikeresztelkedett tőzsdeügynökről Martos Gábor.

A Typotex Kiadó gondozásában és a Kieselbach Galéria támogatásával megjelent A tőzsdeügynök képei című kötet egy izgalmas történetet mond el, és először mutatja be teljességében a gyűjtemény ma ismert összes darabját.

A szerző évekkel ezelőtt kezdett kitartó nyomozásba, népszámlálási, háborús kárstatisztikai dokumentumokból, levéltári iratokból lépésről lépésre rekonstruálta, mi történt a tulajdonossal és mi a képeivel.

– A témába véletlenül botlottam, még 1963-ban – mondja Martos Gábor a könyv születéséről. Az akkor tíz éves gyerek egy betegségét gyógyítandó szerencsésen kikerülhetett Svájcba.

Itthoni kezelőorvosa szervezte meg, hogy Zürichben jó barátnője vegye szárnyai alá a kisfiút. A barátnő Mestitz Lajosné volt, a műgyűjtő tőzsdeügynök felesége.

– Útban a szanatóriumba az akkor már Zürichben élő Mestitz-házaspár egy panzióban bérelt két szobájában is eltöltöttem pár napot – mondja Martos.

– Emlékszem, a falakon sok kép volt, de őszintén szólva egyetlen egyre emlékszem csak, amely magáról Mestitz Lajosról készült. A sors fintora, hogy éppen ez az egyik olyan kép, amely nem tért vissza a gyűjteménnyel Magyarországra, a gyűjtő halála után valahol Svájcban elveszett.

A szépen illusztrált könyvből egy különös, már-már különc ember portréja sejlik fel, aki – mint egy rokona naplófeljegyzéseiből kiderül – Budapest ostroma idején sem ment le a többiekkel a pincébe, és nem is helyezte, mint sokan mások, biztonságos helyre mintegy 40-50 képből álló műgyűjteményét.

A légitámadások idején is ott ült Kossuth Lajos téri harmadik emeleti szobájában, festményei és könyvei társaságában, mivel fatalistaként a háború miatt sem volt hajlandó megválni tőlük.

Egy bombatámadás következtében a lakás egyik szobája eltűnt, és vele együtt eltűnt jó pár festmény is. Hogy milyen darabjai semmisültek meg akkor a gyűjteménynek, azt persze a több mint fél évszázaddal később nyomozó kutató már nem tudta kideríteni.

A képek eredetéről is csak egy rokoni félmondat vall: a még békésebb években rendszeresen jártak kiállításokra, aukciókra. A tulajdonos 1947-ben Svájcba emigrált, képei később fokozatosan „szivárogtak” utána.

Majd évek múlva hazatértek. A tulajdonos meghalt, aztán meghalt az őt Svájcba követő felesége is. A képek jó része ezután visszakerült Magyarországra.

– Én 2000-ben kezdtem el intenzíven foglalkozni a műkereskedelem és a műgyűjtés elméleti kérdéseivel – mondja Martos Gábor.

– Akkor kezdtem el felkutatni ezt a történetet is, amelyre még gyerekkoromból emlékeztem, és szerencsémre Amerikában találtam egy még élő Mestitz-rokont, akitől egy sor adatot kaptam, amelyeken el tudtam indulni. A többi jött egymás után.

Maga a gyűjtemény egyébként már nincs együtt: a 29 kép – köztük Derkovitscsokkal, Rippl-Rónai- és Ferenczy Károly-festményekkel, Vaszary-, Hatvany-, Czóbel-, Koszta-, Perlmutter- és Mattyasovszky-művekkel – eloszlott az örökösök között.

Néhány darabja korábban szerepelt itthon és külföldön kiállításokon, Rippl-Rónai három üvegablak-terve a francia, a belga és a német közönségnek is bemutatkozott.

(Ahogyan erre Kieselbach Tamás felhívta a figyelmet: a gyűjtemény nyolc Rippl-Rónai-festménye között három olyan kukoricás stílusban készült kép is van, amelyekhez hasonlatos az a festmény, amely jó egy éve Rippl-Rónait a párizsi Musée D’Orsay állandó kiállításában képviseli.)

A gyűjteményből hiányzó festmények utáni nyomozás eredményéről Martos elmeséli, hogy egy az életműben fontos alkotásnak számító Ferenczy Károly-kép valamikor a gyűjtő halála után Zürichből Londonba került, remélhetően megvan, de lappang.

A tőzsdeügynök képei című könyv megjelenése példaértékűnek mondható, hiszen – a már feltárt és közismert nagy gyűjteményeken kívül – egy sor ilyen regényes fordulatokat, jellegzetes kelet-európai történetet felmutató gyűjtemény létezett az országban, amelyekről szinte semmit nem tudunk.

A történetet felfejtő és a festményeket bemutató könyv viszont közösségi élménnyé emeli az egykori magán-gyűjtőszenvedélyt.

– Mindössze 29 képről van szó, de ezek a két világháború közötti magyar képzőművészet kiemelkedő teljesítményét képviselik.

A gyűjtemény kicsi ugyan, de része a magyar kultúrának, a magyar történelemnek, a magyar művészeti örökségnek. Fontos, hogy tudjunk az ilyenekről is – mondja Martos arról, miért volt fontos neki a könyv megírása.

A hazai festészet nagyjainak sok fontos műve máig lappang. Alkalom kell ahhoz, hogy egy-egy ilyen festmény napvilágra kerüljön.

Ahogyan Berény Róbert egy festménye regényes fordulattal megkerült a Stewart Little kisegér című hollywoodi film révén, vagy egy Scheiber Hugó-kép holléte derült ki a napokban bezárt Kieselbach-kiállítás idején.

Akár optimisták is lehetünk, hogy Martos Gábor kötetének megjelenése is alkalom lehet arra, hogy az a fontos Ferenczy-festmény is újra felbukkanjon.

Szerző

Shirley Bassey új albuma népszerű

Publikálás dátuma
2014.12.03. 06:45
Fotó: a Hello Like Before című szólóalbum borítója
A brit top 100-as albumeladási lista huszonnegyedik helyén nyitott Shirley Bassey világhírű walesi énekesnő legújabb szólóalbuma; a Hello Like Before című lemezen a klasszikus örökzöld slágerek mellett új feldolgozások is szerepelnek.

Shirley Bassey, a karizmatikus énekesnő ötven évvel ezelőtt lépett be a showbiznisz zabolátlan világába.

Páratlan énekhangjával, sajátos kacér előadói stílusával és szépségével rögvest Nagy-Britannia kedvencévé vált, rövid időn belül népszerűsége pedig Európán kívülre is kiterjedt.

A most 77 éves világsztár legújabb albuma, amely a kerek évforduló tiszteletére született meg, a sokat mondó Hello Like Before címmel jelent meg Európában.

Az albumra Shirley Bassey személyes kedvenceit énekelte fel, mindazokat a dalokat, amelyeket pályafutása során szeretett volna feldolgozni, de amelyekre különböző okok miatt soha nem volt lehetősége.

Az új lemez többek között tartalmazza Sting Englishman in New York című dalának újragondolt változatát, Frank Sinatra klasszikusát, az It Was a Very Good Year című slágert, valamint a MacArthur Park-ot, amelyet Donna Summer tett ismertté.

Az új feldolgozások mellett Bassey karrierjének fénypontjait jelentő James Bond-filmek betétdalai közül a Goldfinger is felkerült az albumra.

Igazi csemegének számít a Paloma Faith brit énekesnővel közösen előadott Diamonds Are a Girl's Best Friend. A zenei anyag bővített, deluxe kiadásban is elérhető, utóbbi a Hey Jude című Beatles-dal feldolgozását is tartalmazza.

A nagyzenekari kísérettel a londoni Abbey Road Studios hangstúdióban rögzített korong a harminchetedik stúdióalbum Shirley Bassey karrierje során.

Az énekesnő legutóbbi lemeze, a 2009-ben megjelent The Performance nyolc héten keresztül szerepelt a brit zenei toplistán.

A nigériai ősöktől származó walesi Shirley Bassey megkapta a francia Becsületrendet, II. Erzsébet királynő a lovagi cím női párjának megfelelő Dame előnévvel jutalmazta, lemezei pedig világszerte 135 millió példányban keltek el.

Frissítve: 2014.12.02. 21:18

Jogellenesen titkolózik a NAV?

Publikálás dátuma
2014.12.03. 06:02
Horváth András a NAV elleni tüntetésen FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az adóhatósághoz, miután nem kaptunk érdemi válaszokat a Horváth András volt adóellenőr által feltárt áfacsalási gyanú ügyében 2013 novemberében indított, s mindössze két nap alatt le is zárt belső vizsgálat ügyében feltett kérdéseinkre. Lapunknak Schiffer András, az LMP társelnöke is azt mondta, a NAV által múlt héten nyilvánosságra hozott jelentéstöredék nyilvánvalóan nem elegendő, az adóhatóság közfeladatot ellátó szerv, így a tevékenységét érintő adatok közérdekből nyilvánosak.

A dokumentum nem a nyilvánosság számára készült, a kitakarásokat az adótitok védelme és a bíróság ítéletének előírásai indokolják. Tehát a kitakart adatok nem közérdekűek és nem is közérdekből nyilvánosak - írta lapunk kérdéseire a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A Népszava a Horváth András volt adóellenőr által feltárt áfacsalási gyanú ügyében 2013 novemberében indított, s mindössze két nap alatt le is zárt belső vizsgálat részleteiről érdeklődött ugyanis az adóhatóságnál, elsősorban a vizsgálat felelőseit és a bevont szereplőket szerettük volna megismerni, hiszen a múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentésből az sem derül ki, ki végezte el a feladatot.

A NAV azonban kérdéseinkre érdemben nem válaszolt, csak megismételte: a jelentést és mellékleteit megosztották a nyilvánossággal, "a legfontosabb következtetéseket és a jelentés készítésének legfontosabb momentumait is összefoglaltuk" a múlt héten kiadott közleményben. Ezután lényegében megismételték a közlést, mely egyrészt nyíltan és egyértelműen Horváth Andrást igyekezett befeketíteni, s rossz színben feltüntetni, másfelől pedig azt állította: a NAV-nál minden rendben, a volt revizor "minden alapot nélkülöző" kijelentéseket tett, semmiféle áfacsalási botrány nincs. A NAV szerint a kétnapos vizsgálat egyértelműen megállapította: alaptalanul állította Horváth András, hogy a hivatal nem lép fel az adócsalókkal szemben. Szerintük visszaélés gyanúja nem merült fel, Horváth téves következtetéseket vont le, sőt, vezetői utasítás hiányában nem is végezhetett volna semmilyen gyűjtést, vagyis jogosultságaival visszaélve adatokat kérdezett le a nyilvántartási rendszerből. Azt is írták, Horváth revizori jelentése csupán feltételezéseket tartalmaz, melyek nem nyertek bizonyítást. Némi logikai bukfenccel ugyanakkor azt is állították: Horváth a NAV bűnügyi szervéhez eljuttatott, újdonságokat nem tartalmazó információinak tárgyában - tőle függetlenül - már korábban büntető eljárások indultak. Továbbá a Horváth nevén lévő ügyek áttekintése során hivatali visszaélésre utaló körülmény nem merült fel.

Mint ismert: Horváth tavaly novemberben jelentette be, hogy a NAV szándékosan nem vizsgál olyan cégeket, amelyekről nagy biztonsággal tudni lehet, hogy milliárdos nagyságrendben csalnak áfát. A NAV még aznap közölte, megvizsgálják Horváth állításait. Az ellenőrzés november 8-tól 10-ig tartott (péntek, szombat és vasárnap), minden gyanú és vád alól tisztázták magukat, és feljelentették Horváthot. A vizsgálati anyagot nem hozták nyilvánosságra, emiatt pert indított Schiffer András, melyet jogerősen meg is nyert, így a NAV végül kiadta a jelentést, a lényegi információkat persze kitakarva. Például Horváth nevét is következetesen elfedték benne, ahogy egyébként minden más érintett adóhatósági dolgozóét, így nem derülhet ki: kik, milyen vezetői tisztségben hoztak döntéseket.

Éppen ezért fordultunk az adóhatósághoz a vizsgálat körülményeit, felelőseit, s a jelentés elfogadásának részleteit firtatva. Érdeklődésünket azonban elutasították, a NAV szerint a "Schiffer András által a vizsgálati anyag kiadása iránt indított perben született jogerős ítélet is egyértelműen alátámasztja, hogy az adóhivatalnál - mint adatkezelőnél - alappal merültek fel jogi, adatvédelmi aggályok a dokumentumok teljes körű nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A másodfokú ítélet az elsőfokú ítélethez képest jelentős mértékben szűkítette a megismerhető információk körét. A jogerős ítélet alapján vált egyértelművé, hogy a vizsgálati anyag - a személyes adatok védelme és az adótitok védelme érdekében - csak egyes dokumentumok, illetve dokumentum-részek kivételével bocsáthatók a felperes rendelkezésére közérdekű adatként" - írták lapunknak. Válaszukból így csupán annyit tudtunk meg, az Adó Főigazgatóságon folytatták a "hétvégi" vizsgálatot, szerintük éppen ezért az adótitkok védelme irányadó az ügyben, ezek megsértésével gyanúsítják ráadásul Horváthot.

Csakhogy mi nem adótitkot érintő kérdéseket tettünk fel, s a személyes adatok védelme sem áll meg, hiszen a NAV közfeladatot ellátó szerv. Mint ilyen, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében "lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot (...) erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse." Ide tartozik az adóhatóság "feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata", valamint a közfeladatot ellátó szerv "tevékenységére vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat".

Schiffer András szerint azonban nyilvánvalóan nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének a NAV azzal, hogy múlt héten, sok esetben a kitakarásoktól értelmezhetetlen módon közzétette a jelentést, melynek még feladatterve és felelőse sincs. Az LMP társelnöke, az ügyben pert indító jogászként lapunknak azt is elmondta, a kitakart, nem adótitkot képező információk nélkül lényegében céltalan volt a jelentés nyilvánosságra hozatala. Schiffer szerint ráadásul arra sem kaptunk választ e jelentéssel, hogy miért nem lehetett ezt a dokumentumot korábban, már a vizsgálatot követően megismerni, s miért kellett ehhez két bírósági ítélet. "Ha pedig el is fogadjuk, hogy valóban a közölt időben készült a jelentés, akkor joggal vethető fel a kérdés, hogy ki vizsgálta ki az ügyet, s ez igenis közérdekű és nyilvános adat" - fogalmazott, s azt tanácsolta lapunknak, forduljunk közérdekű adatigényléssel a NAV-hoz, óamennyiben úgy sem kapunk választ, perrel kell kikényszeríteni az érdemi válaszadást.

Lapunk közérdekű adatigényléssel fordult az adóhatósághoz, erre 15 napon belül várjuk a NAV válaszát.

Válaszokat várunk az adóhatóságtól
- A NAV szervezetén belül ki adott utasítást a vizsgálat lefolytatására?
- Kit, a NAV mely osztályát, részlegeit bízta/bízták meg a feladat ellátásával?
- Részt vett-e a vizsgálatban a NAV belső ellenőrzési főosztálya?
- Kit jelölt ki - vélelmezhetően - az elnök a vizsgálat lefolytatásának felelőseként?
- Mely igazgatóságokat, osztályokat vontak be a vizsgálat lebonyolításába?
- Konkrétan kik végezték a vizsgálatot?
- Készült-e feladatterv a vizsgálat elvégzésére?
- Ki döntött arról, hogy a vizsgálat hétvégén történjen?
- Megszabták-e a vizsgálódás maximális időtartamát?
- Készültek-e interjúk a vizsgált terület szakemberivel?
- Miért nem készült interjú Horváth Andrással, aki a vizsgálat idején még a NAV munkatársa volt?
- Miért nem kérte el a vizsgálatot végző illetékes Horváthtól azokat a dokumentumokat, amelyet ő bizonyító erejűként említett?
- Az elkészült jelentést konkrétan ki, kik jegyzik?
- Ki, kik hagyták jóvá?
- Varga Mihály, vagy az illetékes minisztérium valamelyik vezetője látta, s jóváhagyta-e?

Egy áfacsaló zűrzavaros története

Tele van furcsaságokkal annak a bűnbánó áfacsalónak a története, akinek a felbukkanását a kitiltási botrányban sok ütést beszedett adóhivatal verte nagydobra - írta a hvg.hu. A NAV hétfői közleményében ugyanis arról számolt be, előbb hátrahagyott naplójában, majd részletes vallomásában fedett fel milliárdos áfacsalási ügyet egy nagymegyeri vállalkozó, D. Zoltán, aki maga is részese volt az áfacsaló gabonaipari cégláncnak, és hónapokig bujkált a bűnszervezet elől. A hatóság azt is elárulta, hogy korábban eljutott hozzá a vállalkozó naplója, és az ebben leírtak alapján indított nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Egészen novemberig azt sem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van, de néhány nappal ezelőtt jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, és részletes vallomást tett.

A NAV-közlés alapján több sajtóorgánum is beazonosította az érintettet, Dömény Zoltán nagymegyeri vállalkozót, akiről a Paraméter.sk már november elején közölte, hogy ügyében Szlovákiában és Magyarországon is folyik nyomozás és büntetőeljárás. A kormánypárti Magyar Nemzet pedig tegnap már az ügyben szocialista szálat igyekezett felfedezni az ügyben. Az MSZP erre reagálva közölte: "áfacsalási botrányban csak a Fidesznek van takargatni valója", a hvg.hu pedig arra emlékeztetett, a zavaros történettel a NAV azt is megtette, amit soha máskor: felfedte az adótitkot, s ő maga kürtölte világgá, hogy a koronatanú jelentkezett.

Szerző