Goodfriend: Nem Washingtonnak kell bizonyítani

Publikálás dátuma
2014.12.05 19:56
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a magyar kitiltási lista összeállításában, ott ugyanis évente nyilvánosságra hozzák, kiket ítéltek el korrupció miatt – mondta a Népszavának adott interjújában az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend. Az amerikai diplomata, aki januártól, Colleen Bell érkezését követően nagykövet-helyettesként dolgozik majd, Vida Ildikónak ismételten azt üzente, kérjen vízumot.

- Szokásos reggeli rádióinterjújában a magyar kormányfő először reagált John McCain szenátusbeli felszólalására, „szélsőséges provokációnak” minősítve szavait. Mit szól ehhez?

- Elsőre azt tudom mondani, hogy a miniszterelnök jól ismeri a szenátort. Találkoztak egymással a 2008-as republikánus konvención, amikor McCaint elnöknek jelölték, s azt mondta róla, hogy „a múlt hőse”. Nem tudom, hogy milyen ma a viszonyuk, de ezek szerint ez a véleménye arról, amit a szenátus előtt mondott.

- Mi volt az ön véleménye McCain megjegyzéseiről? A State Department utóbb némiképp elhatárolódott a szenátor szavaitól.

John McCain köztiszteletben álló amerikai szenátor, ismert arról, hogy kemény véleményeket fogalmaz meg, s a véleményét képes tényekkel is alátámasztani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindennel egyetértünk, amit a szenátor, vagy bármely amerikai honatya mond. McCain a saját véleményét képviseli a szenátusban. Ez a nagy előnye egy olyan törvényhozásnak, amelyben az emberek képesek vitatkozni, kicserélni a véleményüket. A szenátor a saját álláspontját fejtette ki a budapesti amerikai nagykövet megerősítését megelőző vitában, hogy befolyásolja a szavazást, az azonban nem az ő elképzelései szerint alakult. Nem tudta meggyőzni kollégái többségét. De bizonyos aspektusai annak, amit mondott, egybevágnak a mi álláspontunkkal. A civil társadalommal kapcsolatosan, a független bíróságok fontosságát illetően, a magyar alaptörvényre vonatkozóan. Jónéhány olyan aggodalmat megfogalmazott, amelyet korábban más országok és az Egyesült Államok is felvetettek. Ezeket az aggodalmakat mindenképpen osztjuk.

- Hogyan érintette, hogy a szenátor véleménye miatt már másodszor rendelték be a külügyminisztériumba?

- Kezdettől hangsúlyoztam a jó kommunikáció fontosságát, a kormány és az állampolgárok között, de az Egyesült Államok és Magyarország között is nyitott, jó párbeszédre van szükség számos kérdésben. Arról például, hogyan működünk együtt azon ügyekben, amelyeket egyaránt támogatunk. Egy sor ilyen kérdés van, például az Oroszország elleni szankciók, az Iszlám Állam elleni fellépés, vagy korábban az Aszad-rezsimmel kapcsolatosan. Nagyon jó szövetségesek vagyunk a NATO-n belül. Folyamatos a kommunikáció sok kérdésről. Úgyhogy üdvözlök minden lehetőséget, hogy megbeszélhessük a dolgokat. Rendszeres a párbeszéd a külügyminisztériummal, más tárcákkal. A különbség, hogy néha ők kérik, hogy menjek be, máskor mi kérünk találkozót, de általában nem jelentjük be. Ugyanúgy megvitattuk McCain szenátor kijelentéseit, ahogy ön is kérdezett erről, és valami hasonlót válaszoltam.

- Ha megérkezik a nagykövet asszony, attól kezdve ő lesz az, akit berendelnek majd?

- A "berendelés" erős kifejezés. Amikor Colleen Bell megérkezik, először is átadja az államfőnek a megbízólevelét, találkozik a különböző minisztériumok vezetőivel, s számos alkalommal tárgyal e kérdésekről a külügyminisztériumban, s a kormányfővel. Időnként előfordulhat, hogy nem ő, hanem másvalaki megy be. De ha a legmagasabb rangú diplomatával akarnak megbeszélést folytatni, akkor januártól a nagykövet lesz az.

- Elhangzott az is a kormányfő interjújában, hogy támadják Magyarország függetlenségét, az energiapolitika, a pénzügyek, a kereskedelem terén azok, akik 2010 előtt haszonélvezői voltak a függőségnek.

- A miniszterelnököt kellene megkérdezni, mit értett ezen. Magyarország nyilvánvalóan az Európai Uniótól független kereskedelempolitikát követ a keleti nyitással. Ami azt illeti, hogy melyek az előnyei ennek a politikának, és meghozza-e azt az eredményt, amit remélnek, elképzelhető, nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelték. Erre nem tudok válaszolni. Európában több országgal is beszélünk az energiafüggetlenségről,, annak szükségességéről, hogy nagyobb energiafüggetlenséget érjenek el, mivel jelenleg szükségleteik nagy részét Oroszországból elégítik ki. Az, hogy Oroszországból terveztek második csővezetéket építeni, illetve hogy az atomenergia-termelést is növelni akarják, ez az, ami fenyegeti Magyarország energiafüggetlenségét. Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy segítse Magyarországot az energiafüggetlenség megteremtésében. Együttműködünk az Európai Unióval és Magyarországgal is, hogy segítsük e cél elérését. De az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás, a nyitott piacok megteremtése is segítséget nyújt abban, hogy könnyebben találjanak piacot a magyar termékek. Egyetértek a miniszterelnökkel, hogy az orosz forrásokra való támaszkodás fenyegette az energiafüggetlenségét. Készek vagyunk segíteni abban, hogy valódi energiafüggetlenséget építsen ki az ország.

- Ha már az energiafüggetlenségnél tartunk, Putyin orosz elnök nemrégiben váratlanul közölte, hogy a Déli Áramlat projekt, amelynek Magyarország is részese lett volna, egyelőre lekerült a napirendről. Mit gondol, ez az utolsó szó ebben az ügyben?

- Az orosz bejelentés szerint úgy tűnik.

- Nyit ez új lehetőségeket az Egyesült Államok számára? Enyhíthet ez a magyar-amerikai kapcsolatokban felgyülemlett feszültségeken?

- Kérdés az, hogy Magyarország ennek a bejelentésnek a fényében hogyan próbálja majd elérni kitűzött célját, az energiafüggetlenség megteremtését. Amit az Egyesült Államok Magyarországgal, más országokkal is megvitatott, hogy szükséges lenne az európai infrastruktúra kiépítése, amely lehetővé tenné, hogy többféle forrásból elégíthessék ki olaj- és gázszükségletüket, nem csupán Oroszországból. Ehhez LNG-terminálokra, illetve a vezetékek közötti interkonnektorokra van szükség, hogy az Európába valahol beérkező gáz bármely másik országba is eljuthasson. Jelenleg egyirányú a vezeték, s ez Európát is, Magyarországot is rendkívül kiszolgáltatottá teszi. Ha ez megváltozik, a Közel-Keletről, s akár az Egyesült Államokból is érkezhetnek az energiahordozók. Versenyképesebb energiapiac alakulhat ki.

FOTÓ: Vajda József

FOTÓ: Vajda József

- Hetek-hónapok óta folynak a magyar-amerikai diplomáciai csatározások. Lát valamilyen változást a magyar kormány hozzáállásában?

- Sok véleménycsere folyik. Meg kell találni a módját, hogy nyílt párbeszédet folytassunk. Talán valamivel nagyobb a fogadókészség arra, amit mondunk. Ebben a kapcsolatrendszerben képesnek kell lennünk arra, hogy megtaláljuk a pozitív vonatkozásokat azokon a területeken, ahol együtt akarunk dolgozni. Ezeknek a vitáknak a nyilvánosság előtt kell folyni, hogy tanulhassunk egymástól. Két szövetséges ország között nagyon is helyénvaló, hogy megvitassuk, mely területeken tudnánk javítani az együttműködést. Az, hogy képesek vagyunk a jó és a rossz dolgokról is beszélni, azt mutatja, hogy ez egy erős kapcsolatrendszer. Az Oroszország elleni szankciók ügyében, Ukrajna kérdésében az utóbbi időben pozitív nyilatkozatok hangzottak el. A kormány eddig is megtette, ami szükséges, de nem beszélt erről, mostanában már nyíltan is állást foglalnak. A jó kormányzás terén is vannak megbeszélések, de nem látjuk, hogy történne bármi, legyen szó akár az átláthatóságról, vagy a kormánytisztviselők elszámoltathatóságáról. Éppenséggel számos dolog aggodalomra ad okot. A civil társadalom megfélemlítése folyik, NGO-k külföldi ügynököknek bélyegzése, egyes szervezetek adószámának felfüggesztése olyan tények, amelyek ezt alátámasztják. A kormány szavakban állítja, hogy fontosnak tartja a civil társadalmat, de milyen konkrét tényekben mutatkozik ez meg?

Az interjú folytatódik, kérjük lapozzon!

2014.12.05 19:56

Tragédia Zimbabwében - 42 ember veszett oda egy lángoló buszban

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:54

Fotó: Twitter/ @kimstambuli1
20-nál több sérültje van a balesetnek, melyet egy a buszon szállított gázpalack okozott. Múlthéten 47-en haltak meg egy zimbabwei buszbalesetben.
Legalább 42-en égtek bent egy zimbabwei buszban csütörtök éjjel, írja a Guardian. A fővárostól nagyjából 550 kilométerre, a déli Gwanda tartományban történt tragédiának 20-nál több sérültje is van, közülük sokakat súlyos égési sérülésekkel szállítottak kórházba. A buszt feltehetően az egyik utas felrobbanó gázpalackja gyújthatta fel.
Múlthéten 47 ember vesztette életét, mikor összeütközött két zimbabwei busz Harare, a főváros, és Rusape között. Akkor a közutak biztonságosabbá tételéért emelt szót az ország elnöke, Emmerson Mnangagwa. Zimbabwe hírhedt a rossz útviszonyokról és a közúti balesetek magas számáról.
2018.11.16 11:54

Egy-két "megszállott" gyakorlatilag kedve szerint írja át az egyik legfontosabb internetes enciklopédiát

Publikálás dátuma
2018.11.16 10:08

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
A Wikipédia a világ legnépszerűbb adatbázisává vált. Megbízhatóságát azonban többen kétségbe vonják.
A 2001-ben indult internetes enciklopédia, a Wikipédia mára igazi világsikerré vált. 5,7 millió címszó segíti az érdeklődőket, s a világ 301 nyelvén érhető el. 2018-ban 18 milliárd letöltést mondhatott magáénak és 500 millióan látogatták havonta. Kutatások szerint megbízhatósága megközelíti a patinás Encyclopedia Britannicáét, ettől függetlenül sokan nem elégedettek vele. Olyannyira, hogy a a Facebook 2017-ben azt közölte, segít a felhasználóknak a Wikipédián található álhírek feltárásában. Volt ebben persze némi abszurd is, hiszen a „fake news” közlésében élenjárt a Facebook. Manapság az európai populista pártok térnyerésének idején, amikor tudvalévő, hogy ezen tömörülések számára milyen segítséget jelentett az álhírek szándékos terjesztése, különösen kényes téma a „fake news” kérdésköre. A napokban azonban a Profil osztrák hetilap számolt be arról, a Wikipediánál tetten érhető, hogy egyesek megpróbálják megszépíteni a politikusok életrajzát, amivel megkérdőjelezik az internetes enciklopédia hitelét. Mivel azonban a szerkesztők álnéven szerepelnek, ezért sosem lehet tudni, ki próbál a politikusok kedvében járni. Egy bizonyos Benqo nevű szerző mindenesetre kivételes szorgalommal szépíti meg a politikusok biográfiáját. Az idei esztendő eleje óta nem kevesebb, mint 1200 alkalommal módosított bizonyos bejegyzéseket. Kedvenc témája a politika. Nem nehéz azonban felfedezni, hogy e tekintetben felettébb tendenciózus bejegyzéseket tesz. Mint a Profil írta, valóságos módosítási háborúba keveredett több már szerzővel, kivált Sebastian Kurz osztrák kancellár életrajza kapcsán. Amikor a Wikipedián megjelent egy kritikus bejegyzés az Osztrák Néppárt (ÖVP) ifjú politikusáról, Benqo nem volt rest azonnal kitörölni azt. Azokat az újságírókat, akik jobboldali populizmussal vádolják az osztrák kancellárt, a Wikipédia szerzője egytől egyig nemkívánatosnak tartja. Benqo a német nyelvű Wikipédia egyik szerzője az 5200 körül. Hogy az egyes felhasználók mögött magánszemélyek, vagy bizonyos megbízást teljesítők állnak-e, ezt nem lehet tudni. A Wikipédia gyengéje ugyanis az, hogy a szerzőket nem lehet nyomon követni, ami visszaélésekre ad alkalmat cégek, politikusok részéről. Előfordulnak azonban más súlyos hibák is, amit egyes szerkesztők rossz helyzetértékelése idéz elő. A kanadai tudósnak, Donna Stricklandnak októberben ítélték a fizikai Nobel-díjat. 55 év után ő az első nő, aki a rangos elismerésben részesül. A lézernyalábok megszelidítéséért kapott Nobelt két férfi kollégájával együtt. Amikor kiderült, hogy ő kapta az elismerést, még csak nem is volt szócikk róla. A Wikipédiát már korábban is többször érte bírálat amiatt, hogy mivel férfiak írják, a nők alulreprezentáltak a szócikkek tekintetében is, ez esetben azonban ez különösen szembeötlő volt. A brit Guardian számolt be arról, hogy Stricklandról egy ízben már majdnem született egy bejegyzés még 2018. május 23-án, az egyik moderátor azonban túl jelentéktelennek tartotta, így megakadályozta, hogy megemlékezzenek róla az internetes enciklopédiában. „A megnevezett referenciák nem igazolják, hogy méltó lenne egy bejegyzésre” – indokolt akkor az angol nyelvű kiadás moderátora. Ezzel számos újságírónak okozott nehéz feladatot, hiszen a Nobel-díjak átadásakor a Wikipédia angol kiadása szolgáltatja a legtöbb információt. A Nobel-díj odaítélése után csak 90 perccel született bejegyzés róla. Már 2014-ben is kis híján felbukkant a Wikipédián, akkor azonban plágiumra hivatkozva törölték a bejegyzést.
Témák
Wikipedia
2018.11.16 10:08
Frissítve: 2018.11.16 10:37