Beszélni kell róla, mit tettek a hóhérok

Publikálás dátuma
2014.12.06. 06:49

Még napjainkban is szükség van rá, hogy a lehető legpontosabban feltárják és bemutassák a náci háborús bűnösök tetteit, hiszen az újfasiszták most is aktívak. Erről is beszélt lapunknak Bethlen József, aki fordítója egy spanyol újságíró most megjelent könyvének. Ernesto Frers számos tényfeltáró könyvet írt a nácik bűneiről. A Birodalom hóhérainak nyomában - A náci vezetők és üldözőik története (IDR Globobook Kiadó) című kötetében arra keresi a választ, miképpen menekülhetett meg és élhetett évtizedekig biztonságban jó néhány háborús bűnös. A könyv azokról is szól, akik sokszor életüket is kockára téve üldözték a rejtőzködő nácikat, felfedték kilétüket, kinyomozták, hol bujkálnak és ennek köszönhetően a hatóságok kézre tudták keríteni őket.

Bethlen József tisztában van vele, hogy e témáról már sok mű született. Úgy véli azonban, nem lehet eleget beszélni és írni róla. Az emberiség sosem felejtheti a tömeggyilkosok tetteit. A parancsok kiadói és végrehajtói egyformán bűnösök, semmi és senki nem moshatja le róluk, hogy milliók haltak meg az emberiség történelmének legborzalmasabb cselekményei nyomán.

Arról is kérdeztük a fordítót, valóban szükséges-e, hogy olyan irtóztató realizmussal ábrázolják a nácik kegyetlenkedéseit, mint ahogy a könyvben teszik. Bethlen szerint csakis ez az ábrázolásmód elfogadható ebben az esetben. "Semmi szükség az igazság megszépítésére, illetve takargatására. A tények szinte naturális bemutatása lehet az egyik eszköze annak, hogy megakadályozzuk a történtek megismétlődését. Hiszen a nácizmus eszmerendszere napjainkban is jelen van, ezért mindenkinek tudnia kell, mit követtek el egykor ennek jegyében. Hogy férfiakat, nőket és gyermekeket hurcoltak el otthonaikból, zsúfolták őket marhavagonokba, és gyilkoltak meg különböző megsemmisítő táborokban. Ismernie kell mindenkinek a teljes igazságot, még akkor is, ha ezt olvasni mégoly nehéz vagy rémületes is" - mondta a fordító, aki arról is beszélt, bár ismeri a történelmet, munka közben még őt is megviselték a puszta tények. "Amikor a kéziraton dolgoztam, voltak álmatlan éjszakáim. Ez azonban még inkább arra sarkallt, hogy ragaszkodjak a hiteles fordításhoz, és minden egyes szót, mondatot átültessek magyar nyelvre. A lehető legpontosabban kell feltárni és bemutatni mindazt, amit a náci háborús bűnösök tettek."

Témák
könyv nácik

Francois Fiedler festményei a Francia Intézetben

A Párizsban a legnagyobbak között induló, de mára kissé elfelejtett Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) festményeiből mutat be kiállítást péntektől a Budapesti Francia Intézet, míg a 2001-ben elhunyt franciaországi magyar festő életművéből a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jelentetett meg három nyelvű monográfiát. 

Az elmúlt egy évben a Francia Intézet négy olyan kiállítás megszervezésében vett részt, amely nemzetközileg elismert magyar származású francia művész munkáját mutatta be Magyarországon: a Magyar Nemzeti Galériában Rozsda Endre, a Ludwig Múzeumban Reigl Judit és Hantai Simon, míg most az intézetben Francois Fiedler munkáival találkozhat a budapesti közönség - mondta el az MTI-nek Roland Galharague, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete.

Makláry Kálmán, a tárlat kurátora felidézte: eredetileg a hiánypótló kötet bemutatóját szerették volna megtartani a Francia Intézetben, melynek javaslatára azonban végül kiállítást is szerveztek a méltatlanul elfeledett életmű Magyarországon fellelhető darabjaiból.

A Kálmán Makláry Fine Arts specialitása a 2. világháború utáni párizsi magyar absztrakt művészet, elsősorban Hantai Simon és Reigl Judit életműve. Fiedler éppen ebbe a körbe tartozott, Reigllel együtt felvételizett a főiskolára Budapesten, majd Hantai lett az egyik legjobb barátja; mindhárman hatottak egymásra, a könyvben több közös fiatalkori fotón is felbukkannak. Makláry Kálmán elmondása szerint a Kassán született Francois Fiedlert gyermekzseniként tartották számon, már egészen fiatal korában kiállításai voltak, a Szépművészeti Múzeum már tizenéves korában vásárolt tőle képet.

A negyvenes évek végén települt ki Franciaországba, Reigllel és Hantaival egy időben. Ekkor belekerült a második párizsi iskola absztrakt világába, és bár Magyarországon szinte csak figuratív képeket alkotott, Párizsban, a kor szellemét átvéve, elkezdett az absztrakttal kísérletezni. Egyik művére az akkor már világhírű Joan Miró figyelt fel egy kis galériában, az ő pártfogásával jutott be a kor legjobb, legprogresszívabb párizsi galériájához, a Galerie Maeght-hoz.

Az ötvenes évek közepétől az Aimé Maegth vezette galéria művészei közé tartozott: 1959-ben volt ott az első önálló kiállítása, és haláláig ki is tartott a Galerie Maeght mellett.

Szerző

Mundruczó Kornél filmjének újabb sikere

Publikálás dátuma
2014.12.06. 06:48
FOTÓ: Vajda József

Mundruczó Kornél filmjét meghívta a Sundance Filmfesztivál. A FEHÉR ISTEN az első magyar játékfilm, melyet műsorra tűz a rangos amerikai seregszemle. Január 22-én kezdődik a Sundance Filmfesztivál, az Egyesült Államok független filmeket felvonultató világhírű seregszemléje. Az Utah állambeli Park City-ben 1985 óta megrendezett filmfesztivál fedezte fel többek között Steven Soderberghet (Szex, hazugság, videó), Quentin Tarantinot (Kutyaszorítóban), Richard Kellyt (Donnie Darko), Benh Zeitlint (A messzi dél vadjai) és Damien Chazellet (Whiplash).

Kiemelkedő eredmény, hogy az év átütő filmjeit felvonultató kulcsfontosságú amerikai filmfesztivál válogatásában végre magyar film is látható lesz. A Fehér Isten a sikeres cannes-i világpremiert követően, ahol elnyerte az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) program fődíját, kiemelkedő sikert ért el a hazai mozikban és külföldi flmfesztiválokon is számos díjat kapott. Szlovákia, Belgium és Hollandia után ezen a héten került a franciaországi mozikba, és kiváló kritikai fogadtatásban részesült. Januártól a brit, februártól az amerikai, és márciustól a német mozikban is látható lesz Mundruczó filmje. A Sundance Filmfesztiválon a Spotlight elnevezésű válogatásban lesz látható, az alkotók részvételével.

Szerző