Francois Fiedler festményei a Francia Intézetben

A Párizsban a legnagyobbak között induló, de mára kissé elfelejtett Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) festményeiből mutat be kiállítást péntektől a Budapesti Francia Intézet, míg a 2001-ben elhunyt franciaországi magyar festő életművéből a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jelentetett meg három nyelvű monográfiát.

Az elmúlt egy évben a Francia Intézet négy olyan kiállítás megszervezésében vett részt, amely nemzetközileg elismert magyar származású francia művész munkáját mutatta be Magyarországon: a Magyar Nemzeti Galériában Rozsda Endre, a Ludwig Múzeumban Reigl Judit és Hantai Simon, míg most az intézetben Francois Fiedler munkáival találkozhat a budapesti közönség - mondta el az MTI-nek Roland Galharague, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete.

Makláry Kálmán, a tárlat kurátora felidézte: eredetileg a hiánypótló kötet bemutatóját szerették volna megtartani a Francia Intézetben, melynek javaslatára azonban végül kiállítást is szerveztek a méltatlanul elfeledett életmű Magyarországon fellelhető darabjaiból.

A Kálmán Makláry Fine Arts specialitása a 2. világháború utáni párizsi magyar absztrakt művészet, elsősorban Hantai Simon és Reigl Judit életműve. Fiedler éppen ebbe a körbe tartozott, Reigllel együtt felvételizett a főiskolára Budapesten, majd Hantai lett az egyik legjobb barátja; mindhárman hatottak egymásra, a könyvben több közös fiatalkori fotón is felbukkannak. Makláry Kálmán elmondása szerint a Kassán született Francois Fiedlert gyermekzseniként tartották számon, már egészen fiatal korában kiállításai voltak, a Szépművészeti Múzeum már tizenéves korában vásárolt tőle képet.

A negyvenes évek végén települt ki Franciaországba, Reigllel és Hantaival egy időben. Ekkor belekerült a második párizsi iskola absztrakt világába, és bár Magyarországon szinte csak figuratív képeket alkotott, Párizsban, a kor szellemét átvéve, elkezdett az absztrakttal kísérletezni. Egyik művére az akkor már világhírű Joan Miró figyelt fel egy kis galériában, az ő pártfogásával jutott be a kor legjobb, legprogresszívabb párizsi galériájához, a Galerie Maeght-hoz.

Az ötvenes évek közepétől az Aimé Maegth vezette galéria művészei közé tartozott: 1959-ben volt ott az első önálló kiállítása, és haláláig ki is tartott a Galerie Maeght mellett.