Nagyot fékezett a magyar ipar októberben

Októberben, a várakozásoktól, jóval elmaradva, csupán 1,7 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye az előzetes adatok szerint - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Szeptemberben még 7,6 százalékkal nőtt az ipar, ám ehhez a hónaphoz viszonyítva októberben 2,6 százalékkal esett vissza a termelés. A mostaninál egyedül tavaly augusztusban szerepelt gyengébben az ipar, amikor mindössze 0,5 százalékos volt a többlet.

Elemzői körökben a korábbiaknál gyengébb ipari teljesítményre számítottak, de őket is meglepte az októberi adat – kommentálta a friss számokat Németh Dávid. A K&H vezető elemzője azonban felhívta a figyelmet arra, hogy mivel előzetes adatokról van szó, nehéz pontosan megmondani, miért lassult ennyire az ipari tempó. Feltehetően szerepet játszott benne az exportdinamika lassulása, ezzel összefüggésben az eurózóna, benne Németország gyengélkedése. Más elemzők a járműgyártás és a feldolgozóipar egyes területein - élelmiszer, vegyipar, fémfeldolgozás - látnak visszaesést. Idén várhatóan az ipar tovább lassul, az év egészében 7 százalék körüli lehet a növekedés.

Szerző

Engedmények a dohánylobbinak

Publikálás dátuma
2014.12.06. 06:16
FOTÓ: Népszava
Módosítások várhatók a boltok vasárnapi kötelező zárva tartásáról és a dohányipart sújtó különadóról szóló törvényjavaslatok vitájában. A Déli Áramlat projekt kimúlását követően a Orbán Viktor miniszterelnök már az azerbajdzsáni gázra vetett szemet.

Szűkítené a kormány a kötelező vasárnapi zárva tartás kivételezetteinek körét, valamint enyhítene a dohánygyárakat sújtó egyszerinek mondott egészségvédelmi adó feltételein. Mindkét témában szinte naponta változik a hivatalos álláspont.

Mindenesetre Orbán Viktor szokásos pénteki rádióbeszédében azt mondta: hosszú ideig tartott a vita, amelyben neki a legerősebb érv az osztrák és a német rendszer volt. Kereskedelmi szakemberek azonban felhívták a figyelmet, hogy Franciaországtól Németországon át és Ausztriáig éppen a magyarral ellentétes folyamatok zajlanak, mégpedig éppen a vasárnapi zárva tartási szabályokon enyhítenének. Ausztriában például arról egyeztetnek, hogy szövetségi szintről tartományi szintre helyeznék át a boltok vasárnapi zárva tartásának döntési jogát.

A kormányfő megismételte a fideszes szólamot, hogy "senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni", ami legegyszerűbben a kereskedelemben oldható meg. A törvény sem üzletek bezárásáról szól, hanem arról, hogy senkit se lehessen dolgoztatni a hét utolsó napján - magyarázta.

Orbán 2011-ben még azzal utasította el a KDNP vasárnapi zárva tartásra irányuló javaslatát, hogy az majd akkor lesz időszerű, ha meg lehet-e élni heti öt napi munkából. Most az ezt firtató kérdésre azt felelte: "hatból talán már igen".

A miniszterelnöki üzenet leple mögött azért több jelentős módosításra is sor kerülhet a zárva tartás ügyében. Egyebek mellett az eredeti előterjesztésben szereplő öt helyett egy vasárnapja lenne - az adventi időszakon túl - a kereskedőnek arra, hogy saját döntése alapján nyitva tartsa üzletét. Fontos változás lehet, hogy a családi kisvállalkozások továbbra is nyitva tarthatnának, de 200 négyzetméter lenne az árusítótér felső határa 400 négyzetméter helyett. A világörökségi területen található üzletekre és a vendéglátóhelyekre nem vonatkozna a tilalom. A trafik mutyi utóhatása lehet, hogy a dohányboltokat kivették a kivételek közül, így azoknak is be kellene zárniuk vasárnap.

Ugyancsak a kormány csöndes részleges visszavonulását mutatja, hogy csökkenthetik a dohányipari vállalkozások a rendkívüli egészségügyi hozzájárulásukat, ha idén munkahelyteremtő beruházást hajtottak végre. Erről már módosító javaslatot is elfogadott az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége.

A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez állítólag közel álló magyar tulajdonú Continental Dohányipari Zrt., amely érintett volt a trafik ügyekben is, közleményt adott ki a dohányipari különadót érintő módosító javaslattal kapcsolatban. A cég ebben egyebek mellett azzal is védekezett, hogy a legnagyobb nyertes a British American Tobacco (BAT), amely idén 9, míg a Continental 2 milliárd forintos beruházást hajtott végre.

A BAT eredetileg fizetendő 3 milliárd forintos különadóterhe 700 millió forintra mérséklődne - közölte a Népszavával Tóth Attila szabályozási és kormányzati kapcsolatok vezetője és kommunikációs igazgatója. A Portfolió.hu számításai szerint a Continental 46 milliós adóbefizetési kötelezettsége viszont alig 10 millió forintra csökkenne.

Orbán beszólt Putyinnak
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádió nyilatkozata szerint tudomásul kell venni, hogy a Déli Áramlat dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy "legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát". Ezzel kapcsolatban hozta szóba Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai együttműködést. Orbán a hónap második felében esedékes uniós csúcstalálkozón újra megvédené Brüsszeltől a rezsicsökkentést.
Pakssal kapcsolatban azt mondta, minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll szándékától, akkor az nem valósul meg. A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától - mondta Orbán.

Szerző

A Széchenyi Bank is lehúzhatja a rolót

A Magyar Nemzeti Bank pénteken visszavonta a Széchenyi Bank tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap 30 millió forint értékhatárig kártalanítja. A nemzetgazdasági tárca szerint a magyar állam kisebbségi tulajdonában lévő hitelintézet megszűnése nem okoz zavart a pénzügyi rendszerben.

Az MNB pénteki közleménye alapján az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) azért vonta vissza a bank tevékenységi engedélyét, mert a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is. A bank további működése veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését. A hitelintézeti tevékenységi engedély visszavonásával - jogszabályi előírás alapján - visszavonták a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jogosítványt is.

Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította: a korábbi erőteljes hatósági intézkedések ellenére a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen - így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, illetve az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve - súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került.

A Széchenyi Banknál lefolytatott átfogó vizsgálat, a folyamatos felügyelés keretében feltárt körülmények, s a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a banknál zajló negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, s a bank működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel. 

A MNB előzőleg, 2014. november 4-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a Széchenyi Bankhoz, és átadta az intézmény részére a felügyeleti hatóság által lefolytatott átfogó vizsgálatról készült jelentést. A felügyeleti biztosok eszközei ugyanakkor önmagukban nem elégségesek a negatív üzleti folyamatok nyomán felhalmozódott problémák kezelésére, a prudens működéshez szükséges tőke és likviditás biztosítására. Eredményes válságkezelésre, a prudens működés feltételeinek visszaállítására és fenntartására csak olyan mértékű ráfordítások révén kerülhetett volna sor, amelyekre ésszerű időn belül nem volt reális esély - írja az MNB. 

A jegybank az engedély visszavonását megelőzően a szanálási törvénynek megfelelően áttekintette a Széchenyi Bank helyzetének egyéb megoldási lehetőségeit. Megállapítható volt, hogy a bank szanálásának törvényi feltételei együttesen nem állnak fenn, így arra jogilag nincs lehetőség. A bank mérete, illetve tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre, s a szanálást a törvényben meghatározott közérdek egyéb szempontjai sem indokolják. 

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az engedély visszavonását követő 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (mintegy 30 millió forint) kártalanítja a betéteseket. Az OBA a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden jogos betéti követelést kielégít majd. Az összeghatár feletti betétrészek ügyének rendezéséről a végelszámolás során születik döntés. 

A jegybank közölte továbbá, hogy a PST december 4-étől az eddigi 5 millióról ügyfelenként 30 682 000 forintra emelte a hitelintézet által kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális mértékét. A jegybank a közlemény szerint azért határozott a kifizethető betétek és más visszafizetendő források összeghatárának felemeléséről, mert a korlátozó intézkedések bevezetése óta eltelt idő hosszúsága miatt a korábbi 5 millió forintos összeghatár fenntartása aránytalanul korlátozta volna a betétesek betétjeikhez történő hozzáférési jogosultságát. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében emlékeztet arra, hogy a magyar állam 2013 júniusában szerzett 49 százalékos, kisebbségi részesedést a bankban. Közlése szerint a kisebbségi tulajdonszerzést követően több olyan információra derült fény, amely a korábban ismertnél gyengébb tőkehelyzetre utalt. 

"Az állam felelős kisebbségi tulajdonosként számos szabálytalanságra hívta fel a többségi tulajdonos figyelmét, és sürgette a problémák rendezését. Az állam minden rendelkezésére álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse, és ezáltal a bank pénzügyi helyzete stabil maradjon. Miután a többségi tulajdonos tőkeemelési kísérlete több menetben is meghiúsult, a bank helyzete a jogszabályok alapján tarthatatlanná vált, ezért a Magyar NemzetiBanknak vissza kellett vonni a bank működési engedélyét" - írja közleményében az NGM. 

A Széchenyi Kereskedelmi Banknak az MNB tájékoztatása szerint mintegy 1600 betétes ügyfele van, mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése a hitelintézeti szektorban mintegy 1,4 ezreléknyi. 

Az MTI korábbi beszámolója szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tavalyi mérlegfőösszege 51,6 milliárd forint volt, vesztesége 2013-ban 2,005 milliárd forintot tett ki. A magyar állam 2013. június 21-én 3 milliárd forint névértékű új részvény lejegyzésével szerzett 49 százalékos, kisebbségi minősített befolyást a hitelintézetben. A Széchenyi Bankegyedüli részvényese az állami tulajdonszerzéskor a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. volt, amely Töröcskei Istvánhoz, az Államadósság Kezelő Központ vezetőjéhez volt köthető.

Szerző