Zöld út a vitatott görög büdzsének

Megszavazta a görög parlament hajnalba nyúló ülésén a 2015-ös költségvetést. 155-en voksoltak mellette, 134-en ellene. A tervezet szerint olyan csekély adósságot termel az ország, amilyenre évtizedek óta nem volt példa.

A jövő évi büdzsé azonban még számos vita forrása lesz, mivel Athén nem egyeztetett ebben a kérdésben a trojkával. A hitelezők ugyanis további 1,7 milliárd eurós megtakarítást irányoztak volna elő.

Antonisz Szamarasz miniszterelnök várakozással tekintett az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozása elé, ahol a hitelprogram sorsáról kellett dönteni.

Múlt heti hírek szerint fél évvel meghosszabbítják annak hatályát. Görögországnak 2010-ben, a válság kitörése után két hitelprogram keretében 240 millió eurót szavaztak meg. Athén 2015-ben térne vissza a nemzetközi piacokra.

Legalább négyezren tüntettek hétvégén a kormányzat megszorítási politikája ellen. A megmozdulás nyomán vizsgálat indul, mivel felkerült az internetre egy videó, amely azt mutatta, amint egy rohamrendőr ütlegelt és megrugdosott egy már megbilincselt tüntetőt.

A rendőr azzal védekezett, hogy provokálták, a tiltakozónál állítólag benzinespalack volt, azért vették őrizetbe.

Szerző
Frissítve: 2014.12.08. 21:28

Tűzszünet elnapolva?

Publikálás dátuma
2014.12.09. 06:31
Kelet-Ukrajnában semmi jele nem volt a fegyvernyugvásnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Lapzártánkkor még bizonytalan volt, életbe lép-e a mára meghirdetett kelet-ukrajnai tűzszünet, és azt sem lehetett tudni, újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e ma a fehérorosz fővárosban. A donyecki vezetők péntekig kértek halasztást, hogy felkészülhessenek a tárgyalásokra.

Múlt héten jelentette be Petro Porsenko ukrán államfő, hogy december 9-től kezdődően hatályba lép az újabb tűzszüneti megállapodás, és amennyiben ezúttal valóban fegyvernyugvás következik be, 10-én kivonják a szeptemberben kijelölt demarkációs vonalról a nehézfegyverzetet.

A donyecki szakadárok miniszterelnök-helyettese, Andrej Purgin is megerősítette a megállapodást, Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok vezetője azonban csak szóbeli egyezségről beszélt és hangsúlyozta, hogy nem írtak alá semmilyen dokumentumot Kijevvel.

A felek azt is jelezték, hogy az EBESZ közvetítésével újra összeül a héten a minszki kontaktcsoport, azaz Ukrajna, Oroszország és a két szakadár, önmagát népköztársaságnak kikiáltó megye, Luhanszk és Donyeck képviselői.

(Moszkvai álláspont szerint az orosz nagykövet is közvetítőként van jelen a tárgyalásokon, nem a konfliktusban résztvevő félként, Kijevben viszont ezt másképpen látják.)

A tárgyalások kezdetének lehetséges időpontjaként ugyancsak december 9-t, keddet jelölték meg. Tegnap azonban még semmi jele nem volt annak, hogy valóban tűzszünet készülne.

A szeptember 5-én aláírt, majd 20-án megerősített megállapodást nem tartották be egyik oldalon sem, s bár a harcok intenzitása csökkent, nem vonták ki a nehézfegyverzetet az övezetből, a kijelölt 30 kilométeres pufferzóna sem jött létre, sőt még arról sem állapodtak meg, hol húzódjon a fegyvermentesített övezett, hol legyen a demarkációs vonal.

Kijev szerint az ukrán hadsereg tartotta magát a fegyvernyugvási megállapodáshoz, csupán meglévő állásait védte, és nem foglalt vissza erővel egyetlen települést sem a szakadároktól.

Petro Porsenko elnök tegnap újra sürgette a kontaktcsoport mielőbbi, lehetőleg keddi összeülését, ám a donyecki vezetés halasztást kért péntekig, december 12-ig, mondván, legalább ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy „bizonyos katonai-hadi problémák” és a fogolycsere kérdéseit megoldják.

Andrej Purgin úgy nyilatkozott, mindenképpen részt kívánnak venni a minszki tárgyalásokon, de időre van szükségük a felkészüléshez.

Alekszandr Zaharcsenko, donyecki „elnök” környezetéből kiszivárgott hírek szerint azonban a „december 9-i időpont is él, csak nem biztos”, írta az AFP hírügynökség.

A tényleges fegyvernyugváshoz és békéhez azonban több kell. A szeptemberi megállapodás szerint a szakadár régió különleges státust kap, de ahhoz az ukrán jogrend szerint kellene önkormányzati választást tartani.

Ezt írta felül a szakadárok november 2-i úgynevezett parlamenti és elnökválasztása, a kijevi vezetés e voksolás érvénytelenítését kéri. Porosenko hangsúlyozta, a minszki megállapodás tiszteletben tartása lehet a béke alapja.

Sérülnek az emberi jogok
A kelet-ukrajnai konfliktus katasztrofális hatást gyakorolt a régió humanitárius helyzetére valamint az emberi jogok tiszteletben tartására, jelentette be közleményben tegnap Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, aki november 30. és december 5. között meglátogatta Kijevet és a szakadár régiót.
A biztos közleménye szerint százával történtek jogsértések – emberölések, emberrablások, kínzások, fogvatartások - elsősorban a szakadár fegyveresek részéről, de a kormányerők és az ukrán önkéntes alakulatok részéről is.
„E bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása volt az idei négy ukrajnai utam legfontosabb üzenete”, fogalmaz a biztosi közlemény. Muiznieks felhívta a figyelmet a menekülthelyzet súlyosságára, arra kérte az ukrán hatóságokat, találjanak mielőbbi megoldást az otthonukat vesztettek számára.

Szerző

Tűzszünet elnapolva?

Publikálás dátuma
2014.12.09. 06:31
Kelet-Ukrajnában semmi jele nem volt a fegyvernyugvásnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Lapzártánkkor még bizonytalan volt, életbe lép-e a mára meghirdetett kelet-ukrajnai tűzszünet, és azt sem lehetett tudni, újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e ma a fehérorosz fővárosban. A donyecki vezetők péntekig kértek halasztást, hogy felkészülhessenek a tárgyalásokra.

Múlt héten jelentette be Petro Porsenko ukrán államfő, hogy december 9-től kezdődően hatályba lép az újabb tűzszüneti megállapodás, és amennyiben ezúttal valóban fegyvernyugvás következik be, 10-én kivonják a szeptemberben kijelölt demarkációs vonalról a nehézfegyverzetet.

A donyecki szakadárok miniszterelnök-helyettese, Andrej Purgin is megerősítette a megállapodást, Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok vezetője azonban csak szóbeli egyezségről beszélt és hangsúlyozta, hogy nem írtak alá semmilyen dokumentumot Kijevvel.

A felek azt is jelezték, hogy az EBESZ közvetítésével újra összeül a héten a minszki kontaktcsoport, azaz Ukrajna, Oroszország és a két szakadár, önmagát népköztársaságnak kikiáltó megye, Luhanszk és Donyeck képviselői.

(Moszkvai álláspont szerint az orosz nagykövet is közvetítőként van jelen a tárgyalásokon, nem a konfliktusban résztvevő félként, Kijevben viszont ezt másképpen látják.)

A tárgyalások kezdetének lehetséges időpontjaként ugyancsak december 9-t, keddet jelölték meg. Tegnap azonban még semmi jele nem volt annak, hogy valóban tűzszünet készülne.

A szeptember 5-én aláírt, majd 20-án megerősített megállapodást nem tartották be egyik oldalon sem, s bár a harcok intenzitása csökkent, nem vonták ki a nehézfegyverzetet az övezetből, a kijelölt 30 kilométeres pufferzóna sem jött létre, sőt még arról sem állapodtak meg, hol húzódjon a fegyvermentesített övezett, hol legyen a demarkációs vonal.

Kijev szerint az ukrán hadsereg tartotta magát a fegyvernyugvási megállapodáshoz, csupán meglévő állásait védte, és nem foglalt vissza erővel egyetlen települést sem a szakadároktól.

Petro Porsenko elnök tegnap újra sürgette a kontaktcsoport mielőbbi, lehetőleg keddi összeülését, ám a donyecki vezetés halasztást kért péntekig, december 12-ig, mondván, legalább ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy „bizonyos katonai-hadi problémák” és a fogolycsere kérdéseit megoldják.

Andrej Purgin úgy nyilatkozott, mindenképpen részt kívánnak venni a minszki tárgyalásokon, de időre van szükségük a felkészüléshez.

Alekszandr Zaharcsenko, donyecki „elnök” környezetéből kiszivárgott hírek szerint azonban a „december 9-i időpont is él, csak nem biztos”, írta az AFP hírügynökség.

A tényleges fegyvernyugváshoz és békéhez azonban több kell. A szeptemberi megállapodás szerint a szakadár régió különleges státust kap, de ahhoz az ukrán jogrend szerint kellene önkormányzati választást tartani.

Ezt írta felül a szakadárok november 2-i úgynevezett parlamenti és elnökválasztása, a kijevi vezetés e voksolás érvénytelenítését kéri. Porosenko hangsúlyozta, a minszki megállapodás tiszteletben tartása lehet a béke alapja.

Sérülnek az emberi jogok
A kelet-ukrajnai konfliktus katasztrofális hatást gyakorolt a régió humanitárius helyzetére valamint az emberi jogok tiszteletben tartására, jelentette be közleményben tegnap Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, aki november 30. és december 5. között meglátogatta Kijevet és a szakadár régiót.
A biztos közleménye szerint százával történtek jogsértések – emberölések, emberrablások, kínzások, fogvatartások - elsősorban a szakadár fegyveresek részéről, de a kormányerők és az ukrán önkéntes alakulatok részéről is.
„E bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása volt az idei négy ukrajnai utam legfontosabb üzenete”, fogalmaz a biztosi közlemény. Muiznieks felhívta a figyelmet a menekülthelyzet súlyosságára, arra kérte az ukrán hatóságokat, találjanak mielőbbi megoldást az otthonukat vesztettek számára.

Szerző