Nem szűnik Merkel dominanciája

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:32
Merkel pénzügyminiszterével, Wolfgang Schäubléval beszéli meg a stratégiát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Tegnap ugyan folytatódott a CDU kongresszusa, ugyanakkor a német nyelvterület lapjait továbbra is Angela Merkel kedden, pártelnökké való újraválasztása után elmondott beszéde foglalkoztatta. Különösen a koalíciós partner címére intézett megjegyzései, s az a mondata foglalkoztatta a médiát, hogy meg kell akadályozni 2017-ben az SDP, a Balpárt és a Zöldek koalícióját.

Azt követően, hogy Angela Merkelt nyolcadszorra is (két évre) újraválasztották a kereszténydemokrata CDU élére, ráadásul imponáló, 96,7 százalékos eredménnyel, felesleges találgatni, kik jöhetnek szóba utódaként, hiszen Németország továbbra is a kancellár dominanciájára készülhet fel, arra, hogy ő határozza meg az ország belpolitikáját.

Beszédében az azért érződött, hogy közönsége saját párttársaiból áll össze, hiszen nem fukarkodott az SPD-t bíráló megjegyzésekkel, ami azért furcsa, mert a nagykoalíció eddig kiválóan működik, s nincsenek különösebb ellentétek a koalíciós partnerek között, vagy ha voltak is kisebb feszültségek, azt a pártvezetők minden alkalommal konstruktív párbeszéddel csillapították.

Most azonban az volt Merkel célja, hogy erőt demonstráljon. Amolyan kampánybeszédet mondott. Hevesen bírálta az SPD-t hangsúlyozván: egy erős, a CDU és CSU alkotta kereszténydemokrata-keresztényszocialista szövetség

2017-ben megakadályozhatja, hogy az SPD a Balpárttal és a Zöldekkel lépjen koalícióra. Ezzel Türingiára utalt, ahol ez a három párt lépett koalícióra egymással, s múlt pénteken, Németország újraegyesítése óta első ízben, balpárti miniszterelnököt választottak meg.

A kancellár szerint azzal, hogy az SPD hozzájárult a balpárti miniszterelnök megválasztásához, lemondott arról a céljáról, hogy néppárttá váljon.

Ugyanakkor Merkel a beszédben nem adott választ arra, ha nem az SPD-vel lépnek koalícióra, akkor melyik pártot választják koalíciós partnernek. Alternatíva ugyanis nemigen van.

A Zöldekkel elképzelhető lenne ugyan az együttműködés, de a környezetvédők több kérdésben is „balosabb” álláspontot képviselnek, mint a szociáldemokraták.

Másrészt semmilyen garancia sincs arra, hogy a Zöldek megbízhatóbb koalíciós partnerek lennének a szociáldemokratáknál. Mindenesetre Merkel megjegyezte, ő már 2013-ban lehetségesnek tartotta a koalíciós együttműködést a környezetvédőkkel.

Az euroszkeptikus Alternatívával (AfD) való koalíciókötés elképzelhetetlen, Angela Merkel többször is hangsúlyozta, szó sem lehet róla, hogy közeledjenek Bernd Lücke pártjához, akkor sem, ha ezt néhány CDU-s politikus kívánatosnak tartaná.

Egyéb lehetőség nem marad. A kancellár ugyan óvatos dicsérettel illette a liberális FDP-t, amelyet természetes koalíciós partnernek nevezett, de Németországban aligha van olyan politológus, aki elhinné, hogy a liberálisok képesek lennének visszakerülni a Bundestagba 2017-ben.

A tartományi választásokon az FDP rendkívül gyengén szerepel, s országos támogatottsága már csak három százalék körüli.

Inkább az a valószínűbb, hogy népszerűsége tovább csökken, vagy legalábbis megáll a jelenlegi szinten. Merkel tehát csak valamiféle megmagyarázhatatlan csoda megvalósulása esetén kormányozhatna együtt az FDP-vel három év múlva.

Merkel pozitívan értékelte saját politikáját, valamint mindazt, amit elért. Kiemelte a foglalkoztatottság kielégítő szintjét, s a költségvetés jó helyzetét. Megemlítette, teljesítik Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter legfőbb célját, azaz a költségvetés nem deficites lesz.

Ami a külpolitikai irányvonalát illeti, ismételten megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin a Krím-félsziget elfoglalásával megsértette a nemzetközi jogot. Lehetségesek az országgal szembeni új szankciók még akkor is, ha ezek a német gazdaságra is negatív hatást gyakorolnak.

A CDU elnökhelyettesének a rheinland-pfalzi tartományi vezetőt, Julia Klöcknert, a hesseni Volker Bouffiert, Ursula von der Leyen hadügyminisztert, akit Merkel lehetséges utódaként is emlegetnek, az észak-rajna-vesztfáliai Armin Laschetet, valamint a baden-württembergi Thomas Stroblt választották meg.

Sikeresebb Napóleonnál?
A német kancellár a napokban igen egyértelműen fogalmazott annak kapcsán, mi a véleménye az Olaszországban és Franciaországban zajló gazdasági intézkedésekről. Azt közölte, határozott lépéseket vár el a két ország kormányától, hogy emeljék a belső fogyasztást.
A Welt am Sonntagnak adott interjújában utalt arra, hogy az Európai Bizottság is világossá tette Róma és Párizs számára, kevesli a két ország eddigi reformjait. „Csatlakozom is ehhez a véleményhez” – hangoztatta a kancellár.
Sandro Gozi olasz Európa-ügyi miniszter visszautasította Merkel közlését. Mint mondta, a kancellárnak inkább azzal kellene foglalkoznia, miért nincs elég befektetés Németországban.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter is sértődötten válaszolt. Elmondta, Párizs nem azért fogad el reformintézkedéseket, hogy „egyik vagy másik európai kormányfő kedvében járjon”, hanem a francia vezetés „az ország érdekeit tartja szem előtt”.
Azért Sapin is úgy vélte, Berlinnek a saját dolgaival kéne foglalkoznia, mert „Németország lélekszáma évről évre csökken, alacsony a népszaporulat”. Szerinte 10-20 év múlva Franciaország jobb helyzetben lesz Németországnál.
Sokkal hevesebben reagált a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon, aki a Twitteren németül, nem éppen úriember módjára reagált a német kancellár megjegyzésére. „Pofa be, Merkel asszony. Franciaország szabad állam” – hangoztatta.
Merkel nevében Steffen Seibert kormányszóvivő válaszolt a vádakra, aki ezt mondta: „azért feltehetjük a kérdést, nem lehetett volna-e mindezt óvatosabban megfogalmazni”. Kiállt viszont a kancellár mellett Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, aki nemcsak Merkel mondanivalóját, hanem stílusát is elismeréssel illette. Szerinte ez utóbbi „sikeresebb Napóleonénál”.
Franciaország és Olaszország helyzete a magas államadósság miatt ad okot aggodalomra. Bár a két ország nem teljesíti az uniós stabilitási elvárásokat, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök eltekintett a velük szembeni büntetőeljárás megindításától.



Brutális módszerek, sovány eredmény

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:31
Guantánamói fogoly lábbilincsben – 2007 óta tilos a kínzás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE
Újra kinyitotta a Bush-kormányzat által külföldi államok területén létesített titkos CIA-börtönök dossziéját a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága. Az Egyesült Államokat ért, 2001. szeptember 11-i terrorcsapások nyomán hirdette meg George W. Bush a terrorizmus elleni háborút. E „háború” keretében sok olyasmi is megtörtént, amit utólag maguk az amerikaiak is megkérdőjeleznek. Mivel 2015 januártól a demokraták számos szenátusi bizottság éléről kénytelenek leköszönni, most „kiseprik a padlást”, a külügyi bizottság elmaradt nagyköveti és egyéb kinevezéseket hagyott jóvá sürgősséggel, a hírszerzési bizottság pedig közzétett sok éve folytatott vizsgálatának megállapításaiból annyit, amennyit a nemzetbiztonsági érdekek sérelme nélkül közzétehetett.

Világszerte megszigorították az amerikai képviseletek, a külföldön szolgáló amerikai katonák, bázisok védelmét azt követően, hogy a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a kongresszusi illetékesek megállapodtak, nem halogatják tovább a mintegy 6300 oldalas jelentés összefoglaló részének közzétételét.

A washingtoni kormányzat jelentős nemzetközi felháborodástól tartott a jelentésből megismerhető, megdöbbentő, brutális részletek miatt.

John Kerry külügyminiszter még múlt pénteken is győzködte Dianne Feinsteint, a hírszerzési bizottság leköszönő vezetőjét, hogy álljon el szándékától, s halassza el a dokumentum nyilvánosságra hozását, mivel az amerikai biztonsági érdekeket sért, életeket sodorhat veszélybe.

Figyelmeztette a bizottság tagjait a jelentés publikálásának veszélyeire James R. Clapper hírszerzési igazgató is, ugyanakkor közölte, hogy támogatja a történtek feltárását.

A kaliforniai szenátorasszony 14 éve tagja a hírszerzési bizottságnak, 2009 óta állt az élén, s megfogadta, mindenképpen közzétesz a sokkoló jelentésből annyit, amennyit a Fehér Ház, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA),illetve a különféle biztonsági szolgálatok engedélyeztek.

Feinstein a Los Angeles Times-nak adott interjújában hangsúlyozta, aki elolvassa a jelentést, mindent megtesz azért, hogy a benne foglaltak ne ismétlődhessenek meg.

A kaliforniai szenátor januárban észak-karolinai republikánus kollégájának, Richard M. Burrnek adja át a stafétabotot a hírszerzési bizottság élén, amely tucatnyinál több ügynökséget felügyel.

Feinstein támogatta a NSA széleskörű lehallgatási programját, a célzott dróntámadásokat, de úgy véli, a titkos börtönökben történtekre nem volt szükség.

A 2015 januárig még demokrata többségű hírszerzési bizottság idén márciusban megszavazta, hogy a több mint ötszáz oldalas kivonatot elküldik a Fehér Háznak és a különféle ügynökségeknek jóváhagyásra, azóta folyt a vita arról, közzétehetők-e a CIA tevékenységére nézve súlyosan elítélő megállapítások, nyilvánosságra hozzák-e és mikor a dokumentumot.

A kínzás határát súroló, fokozott keménységű vallatási technikák alkalmazását még Bush elnök hivatali idejében, 2007-ben leállították.

Az iraki Abu Graib börtönben készült sokkoló fotók nyomán kirobbant botrány azonban nem felejtődött el.

Vitatott vallatási technikák
A fekete kitakarásokkal még mindig bőven teletűzdelt összefoglaló több konkrét esetet ismertet részletesen.Abu Zubajda szaúdi al-Kaida vezetőt 2002 márciusában fogták el Pakisztánban. Az akkor 31 éves férfinek lőtt sebei voltak, kórházban kezelték.
Abu Zubajda volt az első fogoly, akit fokozott keménységű kínzásnak vetettek alá egy titkos CIA-börtönben, feltételezések szerint Lengyelországban (az országneveket a jelentésben kitakarták).
Először FBI-ügynökök hallgatták ki, Zubajda együttműködőnek mutatkozott, beazonosította a 9/11-es terroristák kiképzőjét, a külföldi al-Kaida műveletek felelősét, Hálid Sejk Mohammedet.
A CIA úgy vélte, további érzékeny információkat tudhat, ezért számos „technikát” vetettek be megtörésére: meztelenül tartották 47 napig teljes elszigeteltségben, egy ablak nélküli, „fehér” cellában, halogénlámpák fényében, hangos rockzene mellett.
Koporsószerű ládába zárták, deszkára kötözték és vízbefojtást imitáltak, amíg hányni, görcsölni nem kezdett. Nem tudtak további értékelhető információt kiszedni belőle, 2006 szeptembere óta a guantanamói börtöntáborban tartják fogva. Abd al-Rahim al-Nasirit, a kelet-afrikai amerikai követségek elleni 1998-as, majd a USS Cole amerikai cirkáló elleni 2000-es terrortámadások szaúdi kitervelőjét 2002-ben Dubaiban fogták el, öt titkos CIA-börtönt is megjárt, többször megkínozták.
Fél napokig tartották meztelenül, bekötött szemmel, csuklójánál és bokájánál összebilincselve. Alvásmegvonást is alkalmaztak, állnia kellett, felkötözött kézzel, bár egy orvos figyelmeztetett, hogy kiugorhat a válla. Azzal fenyegették, hogy az anyját szeme láttára erőszakolják meg.
Egy belső CIA-jelentés szerint Nasiri „jól reagált” a vallatási módszerekre. 2006 szeptemberében őt is Guanatanamóra szállították, depresszióban szenved.Hálid Sejk Mohammed, a legfontosabb al-Kaida fogoly, a 9/11-es terrortámadások kitervelője és fő szervezője 2003 márciusában került fogságba Afganisztánban.
A Cobalt fedőnevű titkos börtönben tartották, Afganisztánban. Megérkezésétől kezdve folyamatos nyomás alatt tartották, meztelenre vetkőztették, megpofozták, gyomron verték, még beöntést is kapott, orvosi indok nélkül. Összesen 183 alkalommal vetették alá a vízbefojtásos vallatásnak.
Legelső alkalommal 30 percig tartott a vízbefojtás szimulálása, tíz perccel tovább, mint a vallatási technikákról kiadott belső kézikönyv javasolja. Ha megnyomták a hasát, sugárban jött szájából a víz, az orvosi jelentés szerint kis híján megfulladt. 2003. március 24-én váratlanul átszállították a guantánamói börtöntáborba, csak ott tett beismerő vallomást 9/11-es szerepéről.

Az Obama-kormányzat hivatalba lépését követően bezáratta a titkos CIA-börtönöket, megtiltotta a kínzás határán mozgó vallatásokat, de ezeket – figyelmeztetnek a demokrata honatyák – egy következő elnök egy tollvonással módosíthatja, mivel nem iktatták törvénybe.

Már idén márciusban kiderült – a Washington Post ugyanis előzetesen betekintést nyert a dokumentumba –, hogy a jelentés arra a megállapításra jut: a CIA évekig félrevezette a kormányzatot és a közvéleményt vallatási módszereit illetően.

Titkolta, hogy milyen brutális technikákat alkalmaztak, túlértékelte e módszerek eredményességét, s azt állította, kulcsfontosságú információkhoz jutottak a ma már egyértelműen kínvallatásnak minősített módszereikkel.

Valójában számos értékes hírszerzési információt a foglyok még azt megelőzően elárultak, hogy vízbefolytásos technikával vagy más módon további részeteket próbáltak belőlük kicsikarni.

A CIA ugyanakkor azt állítja, a jelentés elfogult, annál is inkább, mivel egy részét a konkurrens ügynökség, az FBI egy volt ügynöke írta, aki maga is vezetett kihallgatásokat.

A titkos CIA-börtönök és vallatási technikák ügyében kezdett vizsgálat eredetileg kétpárti részvétellel indult, de a republikánus szenátorok rövid idő elteltével kivonták magukat a munkából.

A hírszerző ügynökség azzal védekezik, hogy három al-Kaida vezető – Hálid Sejk Mohammed, Ammal al-Balucsi és Hasszán Ghul – vallatása nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutottak, s a vallatások során szerzett értesülések segítségével sikerült a terrorszervezet rejtőzködő első emberének, Oszama bin-Ladennek a nyomára bukkanni.

Az elkészült jelentés a 2002-2007 között történteket dolgozta fel, több mint ötéves munkával, 40 milliós költséggel. Mintegy 6,3 millió dokumentumot, kihallgatási jegyzőkönyvet, egyéb feljegyzést tanulmányoztak át.

A jelentés első alkalommal nevezi meg azt a 119 terrorizmussal gyanúsított személyt, akiket a titkos CIA-börtönökben tartottak fogva, s mintegy harmadukat vetették alá a „fokozott keménységű” vallatási módszereknek.

Feinstein a dokumentumot bemutatva a szenátus előtt felidézte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás tragédiáját, s a sokkot követő közhangulatot. Hangsúlyozta, hogy a jelentés célja korántsem a CIA munkájának általános elítélése.

A kaliforniai szenátor ugyanakkor rámutatott, a hírszerző ügynökség hátráltatta a bizottság vizsgálódását, s legalább három alkalommal behatolt a számítógépeikbe, és módosította a dokumentumaikat. Válaszjelentésében a hírszerző ügynökség kitart amellett, hogy a módszereik törvényesek, hatékonyak, eredményesek voltak.

Barack Obama amerikai elnök az NBC-nek adott interjújában hangsúlyozta: „A jelentés megerősítette véleményemet, hogy ezek a kíméletlen módszerek összeegyeztethetetlenek nemzetünk alapértékeivel, nem segítik elő a terrorizmusellenes harcot, s nem szolgálják nemzetbiztonsági érdekeinket”.

A demokrata elnök szerint az előző adminisztráció kapkodva, koordinálatlanul, s a felelősségeket nem tisztázva állította fel a 9/11-es traumát követően a programot, nem számolva annak következményeivel.

Az elnök a jelentést kommentáló közleményében hangsúlyozta: „Ezek a vallatási technikák nagy mértékben rontották az Egyesült Államok nemzetközi megítélését és megnehezítették az amerikai érdekek képviseletét szövetségeseinkkel és partnereinkkel. Elnökként ezért továbbra is mindent meg fogok tenni, hogy soha többé ne alkalmazhassuk ezeket a módszereket.”

Az ENSZ és emberi jogi csoportok sürgetik, hogy állítsák bíróság elé a vitatott vallatásokban részt vett kormányhivatalnokokat, az Obama-kormányzat azonban már jelezte, hogy ilyen vizsgálat nem lesz.

A szenátusi jelentésből kitakarták a neveket, csak a Bush-kormányzat néhány magas rangú illetékesét említik név szerint. A dokumentumból kiderül, hogy magas szinten engedélyezték a durva kihallgatási módszerek bevetését, s azok némelyike túllépte a határt.

Az Egyesült Államok részese a kínzást tiltó nemzetközi egyezménynek, amely tiltja, hogy „fizikai károsodást” okozzanak a kihallgatott személyeknek.

A CIA-ügynöknek ugyanakkor a „cég” ügyvédei szabták meg, hogy meddig mehetnek el, hol húzódik a „törvényesség” határa. A jelentés szembesíti az ügynökség vezetőit nyilvános nyilatkozataik és a tények ellentmondásával, ugyanakkor nem tartalmaz javaslatot felelősségre vonásra.

A jelentés fő megállapításai
- A terrorelhárítás 20 sikertörténetének egyike sem köthető a vitatott vallatási módszerekkel szerzett információkhoz-
A CIA félrevezette az elnököt, a kongresszust, a közvéleményt
- A 119 terroristagyanús személy közül legalább 26-ot indokolatlanul tartottak fogva
- A vallatási módszerek jóval durvábbak voltak, mint ahogy a nyilvánosságnak beszámoltak róla
- az alvásmegvonás során akár 180 óra hosszat is állva, vagy kényelmetlen pozícióban ébren tartották a foglyokat- egy foglyot órákon keresztül koporsószerű ládába zártak
- A vízbefojtást szimuláló vallatás hányást, görcsöket váltott ki- egyes foglyokat jeges vízfürdőnek vetették alá
- A titkos CIA-börtönök némelyikében rendkívül rossz körülmények uralkodtak, az eljárásokat kezdetben egyáltalán nem dokumentálták, később is hiányosak az információk- A CIA csak nagyon ritkán büntette a túlkapásokat elkövető ügynököket, börtönszemélyzetet, nem vették figyelembe a belső kritikákat
- A CIA 2002 elejétől kezdve kereste a jogi kiskapukat, hogy a fizikai károsodást okozó, törvény által tiltott kínzás módszerét mégis bevethessék
- A program több mint 300 millió dollárba került, a személyi kiadásokat leszámítva- George W. Bush elnököt csak 2006 áprilisában tájékoztatta George Tenet, akkori CIA-főnök a fokozott keménységű vallatási módszerekről, 2007 novemberében használták utoljára a vitatott módszereket, 2008 áprilisától már nem voltak foglyok CIA-őrizetben



Szerző

Brutális módszerek, sovány eredmény

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:31
Guantánamói fogoly lábbilincsben – 2007 óta tilos a kínzás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE
Újra kinyitotta a Bush-kormányzat által külföldi államok területén létesített titkos CIA-börtönök dossziéját a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága. Az Egyesült Államokat ért, 2001. szeptember 11-i terrorcsapások nyomán hirdette meg George W. Bush a terrorizmus elleni háborút. E „háború” keretében sok olyasmi is megtörtént, amit utólag maguk az amerikaiak is megkérdőjeleznek. Mivel 2015 januártól a demokraták számos szenátusi bizottság éléről kénytelenek leköszönni, most „kiseprik a padlást”, a külügyi bizottság elmaradt nagyköveti és egyéb kinevezéseket hagyott jóvá sürgősséggel, a hírszerzési bizottság pedig közzétett sok éve folytatott vizsgálatának megállapításaiból annyit, amennyit a nemzetbiztonsági érdekek sérelme nélkül közzétehetett.

Világszerte megszigorították az amerikai képviseletek, a külföldön szolgáló amerikai katonák, bázisok védelmét azt követően, hogy a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a kongresszusi illetékesek megállapodtak, nem halogatják tovább a mintegy 6300 oldalas jelentés összefoglaló részének közzétételét.

A washingtoni kormányzat jelentős nemzetközi felháborodástól tartott a jelentésből megismerhető, megdöbbentő, brutális részletek miatt.

John Kerry külügyminiszter még múlt pénteken is győzködte Dianne Feinsteint, a hírszerzési bizottság leköszönő vezetőjét, hogy álljon el szándékától, s halassza el a dokumentum nyilvánosságra hozását, mivel az amerikai biztonsági érdekeket sért, életeket sodorhat veszélybe.

Figyelmeztette a bizottság tagjait a jelentés publikálásának veszélyeire James R. Clapper hírszerzési igazgató is, ugyanakkor közölte, hogy támogatja a történtek feltárását.

A kaliforniai szenátorasszony 14 éve tagja a hírszerzési bizottságnak, 2009 óta állt az élén, s megfogadta, mindenképpen közzétesz a sokkoló jelentésből annyit, amennyit a Fehér Ház, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA),illetve a különféle biztonsági szolgálatok engedélyeztek.

Feinstein a Los Angeles Times-nak adott interjújában hangsúlyozta, aki elolvassa a jelentést, mindent megtesz azért, hogy a benne foglaltak ne ismétlődhessenek meg.

A kaliforniai szenátor januárban észak-karolinai republikánus kollégájának, Richard M. Burrnek adja át a stafétabotot a hírszerzési bizottság élén, amely tucatnyinál több ügynökséget felügyel.

Feinstein támogatta a NSA széleskörű lehallgatási programját, a célzott dróntámadásokat, de úgy véli, a titkos börtönökben történtekre nem volt szükség.

A 2015 januárig még demokrata többségű hírszerzési bizottság idén márciusban megszavazta, hogy a több mint ötszáz oldalas kivonatot elküldik a Fehér Háznak és a különféle ügynökségeknek jóváhagyásra, azóta folyt a vita arról, közzétehetők-e a CIA tevékenységére nézve súlyosan elítélő megállapítások, nyilvánosságra hozzák-e és mikor a dokumentumot.

A kínzás határát súroló, fokozott keménységű vallatási technikák alkalmazását még Bush elnök hivatali idejében, 2007-ben leállították.

Az iraki Abu Graib börtönben készült sokkoló fotók nyomán kirobbant botrány azonban nem felejtődött el.

Vitatott vallatási technikák
A fekete kitakarásokkal még mindig bőven teletűzdelt összefoglaló több konkrét esetet ismertet részletesen.Abu Zubajda szaúdi al-Kaida vezetőt 2002 márciusában fogták el Pakisztánban. Az akkor 31 éves férfinek lőtt sebei voltak, kórházban kezelték.
Abu Zubajda volt az első fogoly, akit fokozott keménységű kínzásnak vetettek alá egy titkos CIA-börtönben, feltételezések szerint Lengyelországban (az országneveket a jelentésben kitakarták).
Először FBI-ügynökök hallgatták ki, Zubajda együttműködőnek mutatkozott, beazonosította a 9/11-es terroristák kiképzőjét, a külföldi al-Kaida műveletek felelősét, Hálid Sejk Mohammedet.
A CIA úgy vélte, további érzékeny információkat tudhat, ezért számos „technikát” vetettek be megtörésére: meztelenül tartották 47 napig teljes elszigeteltségben, egy ablak nélküli, „fehér” cellában, halogénlámpák fényében, hangos rockzene mellett.
Koporsószerű ládába zárták, deszkára kötözték és vízbefojtást imitáltak, amíg hányni, görcsölni nem kezdett. Nem tudtak további értékelhető információt kiszedni belőle, 2006 szeptembere óta a guantanamói börtöntáborban tartják fogva. Abd al-Rahim al-Nasirit, a kelet-afrikai amerikai követségek elleni 1998-as, majd a USS Cole amerikai cirkáló elleni 2000-es terrortámadások szaúdi kitervelőjét 2002-ben Dubaiban fogták el, öt titkos CIA-börtönt is megjárt, többször megkínozták.
Fél napokig tartották meztelenül, bekötött szemmel, csuklójánál és bokájánál összebilincselve. Alvásmegvonást is alkalmaztak, állnia kellett, felkötözött kézzel, bár egy orvos figyelmeztetett, hogy kiugorhat a válla. Azzal fenyegették, hogy az anyját szeme láttára erőszakolják meg.
Egy belső CIA-jelentés szerint Nasiri „jól reagált” a vallatási módszerekre. 2006 szeptemberében őt is Guanatanamóra szállították, depresszióban szenved.Hálid Sejk Mohammed, a legfontosabb al-Kaida fogoly, a 9/11-es terrortámadások kitervelője és fő szervezője 2003 márciusában került fogságba Afganisztánban.
A Cobalt fedőnevű titkos börtönben tartották, Afganisztánban. Megérkezésétől kezdve folyamatos nyomás alatt tartották, meztelenre vetkőztették, megpofozták, gyomron verték, még beöntést is kapott, orvosi indok nélkül. Összesen 183 alkalommal vetették alá a vízbefojtásos vallatásnak.
Legelső alkalommal 30 percig tartott a vízbefojtás szimulálása, tíz perccel tovább, mint a vallatási technikákról kiadott belső kézikönyv javasolja. Ha megnyomták a hasát, sugárban jött szájából a víz, az orvosi jelentés szerint kis híján megfulladt. 2003. március 24-én váratlanul átszállították a guantánamói börtöntáborba, csak ott tett beismerő vallomást 9/11-es szerepéről.

Az Obama-kormányzat hivatalba lépését követően bezáratta a titkos CIA-börtönöket, megtiltotta a kínzás határán mozgó vallatásokat, de ezeket – figyelmeztetnek a demokrata honatyák – egy következő elnök egy tollvonással módosíthatja, mivel nem iktatták törvénybe.

Már idén márciusban kiderült – a Washington Post ugyanis előzetesen betekintést nyert a dokumentumba –, hogy a jelentés arra a megállapításra jut: a CIA évekig félrevezette a kormányzatot és a közvéleményt vallatási módszereit illetően.

Titkolta, hogy milyen brutális technikákat alkalmaztak, túlértékelte e módszerek eredményességét, s azt állította, kulcsfontosságú információkhoz jutottak a ma már egyértelműen kínvallatásnak minősített módszereikkel.

Valójában számos értékes hírszerzési információt a foglyok még azt megelőzően elárultak, hogy vízbefolytásos technikával vagy más módon további részeteket próbáltak belőlük kicsikarni.

A CIA ugyanakkor azt állítja, a jelentés elfogult, annál is inkább, mivel egy részét a konkurrens ügynökség, az FBI egy volt ügynöke írta, aki maga is vezetett kihallgatásokat.

A titkos CIA-börtönök és vallatási technikák ügyében kezdett vizsgálat eredetileg kétpárti részvétellel indult, de a republikánus szenátorok rövid idő elteltével kivonták magukat a munkából.

A hírszerző ügynökség azzal védekezik, hogy három al-Kaida vezető – Hálid Sejk Mohammed, Ammal al-Balucsi és Hasszán Ghul – vallatása nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutottak, s a vallatások során szerzett értesülések segítségével sikerült a terrorszervezet rejtőzködő első emberének, Oszama bin-Ladennek a nyomára bukkanni.

Az elkészült jelentés a 2002-2007 között történteket dolgozta fel, több mint ötéves munkával, 40 milliós költséggel. Mintegy 6,3 millió dokumentumot, kihallgatási jegyzőkönyvet, egyéb feljegyzést tanulmányoztak át.

A jelentés első alkalommal nevezi meg azt a 119 terrorizmussal gyanúsított személyt, akiket a titkos CIA-börtönökben tartottak fogva, s mintegy harmadukat vetették alá a „fokozott keménységű” vallatási módszereknek.

Feinstein a dokumentumot bemutatva a szenátus előtt felidézte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás tragédiáját, s a sokkot követő közhangulatot. Hangsúlyozta, hogy a jelentés célja korántsem a CIA munkájának általános elítélése.

A kaliforniai szenátor ugyanakkor rámutatott, a hírszerző ügynökség hátráltatta a bizottság vizsgálódását, s legalább három alkalommal behatolt a számítógépeikbe, és módosította a dokumentumaikat. Válaszjelentésében a hírszerző ügynökség kitart amellett, hogy a módszereik törvényesek, hatékonyak, eredményesek voltak.

Barack Obama amerikai elnök az NBC-nek adott interjújában hangsúlyozta: „A jelentés megerősítette véleményemet, hogy ezek a kíméletlen módszerek összeegyeztethetetlenek nemzetünk alapértékeivel, nem segítik elő a terrorizmusellenes harcot, s nem szolgálják nemzetbiztonsági érdekeinket”.

A demokrata elnök szerint az előző adminisztráció kapkodva, koordinálatlanul, s a felelősségeket nem tisztázva állította fel a 9/11-es traumát követően a programot, nem számolva annak következményeivel.

Az elnök a jelentést kommentáló közleményében hangsúlyozta: „Ezek a vallatási technikák nagy mértékben rontották az Egyesült Államok nemzetközi megítélését és megnehezítették az amerikai érdekek képviseletét szövetségeseinkkel és partnereinkkel. Elnökként ezért továbbra is mindent meg fogok tenni, hogy soha többé ne alkalmazhassuk ezeket a módszereket.”

Az ENSZ és emberi jogi csoportok sürgetik, hogy állítsák bíróság elé a vitatott vallatásokban részt vett kormányhivatalnokokat, az Obama-kormányzat azonban már jelezte, hogy ilyen vizsgálat nem lesz.

A szenátusi jelentésből kitakarták a neveket, csak a Bush-kormányzat néhány magas rangú illetékesét említik név szerint. A dokumentumból kiderül, hogy magas szinten engedélyezték a durva kihallgatási módszerek bevetését, s azok némelyike túllépte a határt.

Az Egyesült Államok részese a kínzást tiltó nemzetközi egyezménynek, amely tiltja, hogy „fizikai károsodást” okozzanak a kihallgatott személyeknek.

A CIA-ügynöknek ugyanakkor a „cég” ügyvédei szabták meg, hogy meddig mehetnek el, hol húzódik a „törvényesség” határa. A jelentés szembesíti az ügynökség vezetőit nyilvános nyilatkozataik és a tények ellentmondásával, ugyanakkor nem tartalmaz javaslatot felelősségre vonásra.

A jelentés fő megállapításai
- A terrorelhárítás 20 sikertörténetének egyike sem köthető a vitatott vallatási módszerekkel szerzett információkhoz-
A CIA félrevezette az elnököt, a kongresszust, a közvéleményt
- A 119 terroristagyanús személy közül legalább 26-ot indokolatlanul tartottak fogva
- A vallatási módszerek jóval durvábbak voltak, mint ahogy a nyilvánosságnak beszámoltak róla
- az alvásmegvonás során akár 180 óra hosszat is állva, vagy kényelmetlen pozícióban ébren tartották a foglyokat- egy foglyot órákon keresztül koporsószerű ládába zártak
- A vízbefojtást szimuláló vallatás hányást, görcsöket váltott ki- egyes foglyokat jeges vízfürdőnek vetették alá
- A titkos CIA-börtönök némelyikében rendkívül rossz körülmények uralkodtak, az eljárásokat kezdetben egyáltalán nem dokumentálták, később is hiányosak az információk- A CIA csak nagyon ritkán büntette a túlkapásokat elkövető ügynököket, börtönszemélyzetet, nem vették figyelembe a belső kritikákat
- A CIA 2002 elejétől kezdve kereste a jogi kiskapukat, hogy a fizikai károsodást okozó, törvény által tiltott kínzás módszerét mégis bevethessék
- A program több mint 300 millió dollárba került, a személyi kiadásokat leszámítva- George W. Bush elnököt csak 2006 áprilisában tájékoztatta George Tenet, akkori CIA-főnök a fokozott keménységű vallatási módszerekről, 2007 novemberében használták utoljára a vitatott módszereket, 2008 áprilisától már nem voltak foglyok CIA-őrizetben



Szerző