hulladék;Németország;Angela Merkel;zöldek;Bundestag;Wolfgang Schäuble;Balpárt;CDU kongresszus;

2014-12-11 06:32:00

Nem szűnik Merkel dominanciája

Tegnap ugyan folytatódott a CDU kongresszusa, ugyanakkor a német nyelvterület lapjait továbbra is Angela Merkel kedden, pártelnökké való újraválasztása után elmondott beszéde foglalkoztatta. Különösen a koalíciós partner címére intézett megjegyzései, s az a mondata foglalkoztatta a médiát, hogy meg kell akadályozni 2017-ben az SDP, a Balpárt és a Zöldek koalícióját.

Azt követően, hogy Angela Merkelt nyolcadszorra is (két évre) újraválasztották a kereszténydemokrata CDU élére, ráadásul imponáló, 96,7 százalékos eredménnyel, felesleges találgatni, kik jöhetnek szóba utódaként, hiszen Németország továbbra is a kancellár dominanciájára készülhet fel, arra, hogy ő határozza meg az ország belpolitikáját.

Beszédében az azért érződött, hogy közönsége saját párttársaiból áll össze, hiszen nem fukarkodott az SPD-t bíráló megjegyzésekkel, ami azért furcsa, mert a nagykoalíció eddig kiválóan működik, s nincsenek különösebb ellentétek a koalíciós partnerek között, vagy ha voltak is kisebb feszültségek, azt a pártvezetők minden alkalommal konstruktív párbeszéddel csillapították.

Most azonban az volt Merkel célja, hogy erőt demonstráljon. Amolyan kampánybeszédet mondott. Hevesen bírálta az SPD-t hangsúlyozván: egy erős, a CDU és CSU alkotta kereszténydemokrata-keresztényszocialista szövetség

2017-ben megakadályozhatja, hogy az SPD a Balpárttal és a Zöldekkel lépjen koalícióra. Ezzel Türingiára utalt, ahol ez a három párt lépett koalícióra egymással, s múlt pénteken, Németország újraegyesítése óta első ízben, balpárti miniszterelnököt választottak meg.

A kancellár szerint azzal, hogy az SPD hozzájárult a balpárti miniszterelnök megválasztásához, lemondott arról a céljáról, hogy néppárttá váljon.

Ugyanakkor Merkel a beszédben nem adott választ arra, ha nem az SPD-vel lépnek koalícióra, akkor melyik pártot választják koalíciós partnernek. Alternatíva ugyanis nemigen van.

A Zöldekkel elképzelhető lenne ugyan az együttműködés, de a környezetvédők több kérdésben is „balosabb” álláspontot képviselnek, mint a szociáldemokraták.

Másrészt semmilyen garancia sincs arra, hogy a Zöldek megbízhatóbb koalíciós partnerek lennének a szociáldemokratáknál. Mindenesetre Merkel megjegyezte, ő már 2013-ban lehetségesnek tartotta a koalíciós együttműködést a környezetvédőkkel.

Az euroszkeptikus Alternatívával (AfD) való koalíciókötés elképzelhetetlen, Angela Merkel többször is hangsúlyozta, szó sem lehet róla, hogy közeledjenek Bernd Lücke pártjához, akkor sem, ha ezt néhány CDU-s politikus kívánatosnak tartaná.

Egyéb lehetőség nem marad. A kancellár ugyan óvatos dicsérettel illette a liberális FDP-t, amelyet természetes koalíciós partnernek nevezett, de Németországban aligha van olyan politológus, aki elhinné, hogy a liberálisok képesek lennének visszakerülni a Bundestagba 2017-ben.

A tartományi választásokon az FDP rendkívül gyengén szerepel, s országos támogatottsága már csak három százalék körüli.

Inkább az a valószínűbb, hogy népszerűsége tovább csökken, vagy legalábbis megáll a jelenlegi szinten. Merkel tehát csak valamiféle megmagyarázhatatlan csoda megvalósulása esetén kormányozhatna együtt az FDP-vel három év múlva.

Merkel pozitívan értékelte saját politikáját, valamint mindazt, amit elért. Kiemelte a foglalkoztatottság kielégítő szintjét, s a költségvetés jó helyzetét. Megemlítette, teljesítik Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter legfőbb célját, azaz a költségvetés nem deficites lesz.

Ami a külpolitikai irányvonalát illeti, ismételten megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin a Krím-félsziget elfoglalásával megsértette a nemzetközi jogot. Lehetségesek az országgal szembeni új szankciók még akkor is, ha ezek a német gazdaságra is negatív hatást gyakorolnak.

A CDU elnökhelyettesének a rheinland-pfalzi tartományi vezetőt, Julia Klöcknert, a hesseni Volker Bouffiert, Ursula von der Leyen hadügyminisztert, akit Merkel lehetséges utódaként is emlegetnek, az észak-rajna-vesztfáliai Armin Laschetet, valamint a baden-württembergi Thomas Stroblt választották meg.

Sikeresebb Napóleonnál?
A német kancellár a napokban igen egyértelműen fogalmazott annak kapcsán, mi a véleménye az Olaszországban és Franciaországban zajló gazdasági intézkedésekről. Azt közölte, határozott lépéseket vár el a két ország kormányától, hogy emeljék a belső fogyasztást.
A Welt am Sonntagnak adott interjújában utalt arra, hogy az Európai Bizottság is világossá tette Róma és Párizs számára, kevesli a két ország eddigi reformjait. „Csatlakozom is ehhez a véleményhez” – hangoztatta a kancellár.
Sandro Gozi olasz Európa-ügyi miniszter visszautasította Merkel közlését. Mint mondta, a kancellárnak inkább azzal kellene foglalkoznia, miért nincs elég befektetés Németországban.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter is sértődötten válaszolt. Elmondta, Párizs nem azért fogad el reformintézkedéseket, hogy „egyik vagy másik európai kormányfő kedvében járjon”, hanem a francia vezetés „az ország érdekeit tartja szem előtt”.
Azért Sapin is úgy vélte, Berlinnek a saját dolgaival kéne foglalkoznia, mert „Németország lélekszáma évről évre csökken, alacsony a népszaporulat”. Szerinte 10-20 év múlva Franciaország jobb helyzetben lesz Németországnál.
Sokkal hevesebben reagált a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon, aki a Twitteren németül, nem éppen úriember módjára reagált a német kancellár megjegyzésére. „Pofa be, Merkel asszony. Franciaország szabad állam” – hangoztatta.
Merkel nevében Steffen Seibert kormányszóvivő válaszolt a vádakra, aki ezt mondta: „azért feltehetjük a kérdést, nem lehetett volna-e mindezt óvatosabban megfogalmazni”. Kiállt viszont a kancellár mellett Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, aki nemcsak Merkel mondanivalóját, hanem stílusát is elismeréssel illette. Szerinte ez utóbbi „sikeresebb Napóleonénál”.
Franciaország és Olaszország helyzete a magas államadósság miatt ad okot aggodalomra. Bár a két ország nem teljesíti az uniós stabilitási elvárásokat, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök eltekintett a velük szembeni büntetőeljárás megindításától.