Hogy a biztató idei gazdasági adatok ellenére mennyire vékony jégen táncol a görög gazdaság, a tőzsdén 1987 óta nem tapasztalt, majdnem 13 százalékos zuhanás is megmutatta.Miután ugyanis Szamarasz bejelentette: előrehozzák decemberre a februárra tervezett elnökválasztási procedúrát, a befektetők lelki szemeikkel már látták a kormány bukását, illetve a hitelmegállapodást, s a trojka költségcsökkentésre vonatkozó feltételeit elutasító Sziriza győzelmét a következő parlamenti választáson.
Sztavrosz Dimasszal igazi nagyágyút jelölt államfőnek a koalíció. A 73 éves politikus már több tárcát is irányított hazájában, s az Európai Bizottságnál környezetvédelmi biztosként is szolgált. A jogász végzettségű Dimasz a Világbanknál is dolgozott. Legutóbb, 2012-ben külügyminiszter volt Lukasz Papadimosz ideiglenes kormányában. Szamarasz azért döntött az elnökválasztási procedúra előre hozatala mellett, mert hétfőn, az euróövezet pénzügyminiszterei úgy döntöttek, két hónappal meghosszabbítják a hitelprogram hatályát.
A voksolás több szakaszban zajlik. Az első forduló során 200 szavazatra, a képviselők kétharmadának voksára van szükség.Ha szükséges, öt nappal később megismétlik a procedúrát. Ha az elnökjelölt ekkor sem kap kellő többséget, harmadik szavazási kört rendeznek, újabb öt nappal később. Ekkor azonban már elegendő a képviselők háromötödének támogatása. Ha ez is eredménytelen marad, tíz napon belül fel kell oszlatni a parlamentet, s új választást kell kiírni.
Az új kormány megalakítása után kezdődhet meg a voksolás újabb szakasza. Ekkor azonban az első fordulóban elegendő 180 voks, s ha nem sikerül összeszedni ennyi támogatói szavazatot, öt nappal később már 151 fős abszolút többség is elég. Ha azonban ez is eredménytelen marad, öt nappal később két jelölt pályázhat, s azt választják meg elnöknek, aki a több voksot kapja.Szamarasz azt reméli, hogy nem lesz szükség új választás kiírására. De nagyon rezeghet a léc.
Az Új Demokrácia és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) alkotta koalíciónak ugyanis csak 155 fős többsége van a parlamentben, tehát még 25 szavazatot kellene összeszednie. A legerősebb ellenzéki párt, a baloldali radikális Sziriza és a jobboldali Független Görögök megállapodtak abban, hogy bárkit is jelöl a koalíció államfőnek, nem támogatják az illetőt, mert ők előrehozott választást akarnak.
Több ellenzéki politikus jelezte tegnap: nagyra becsülik Dimasz személyét, de ez nem változtat eredeti álláspontjukon. Állítólag 24 nem a kormánypártok padsoraiban ülő képviselő meggyőzhető, a többiek azonban mereven ellenállnak a kormánynak. Így, ha igazak a hírek, Szamaraszéknak egy „ellenálló” képviselőt kell meggyőzniük. Holger Schmiedig, a londoni székhelyű Berenberg Bank közgazdásza a Bloombergnek elmondta, a miniszterelnök nagyon veszélyes játékba kezdett.
Ha megbukna a kormány, az nemcsak a görög tőzsdét és gazdaságot viselné meg, az euróövezetre is negatív hatást gyakorolna. Felmérések szerint az új választáson a Sziriza 27 százalékot szerezne, az Új Demokrácia, Szamarasz pártja csak 22-t. A baloldali radikálisok elnöke, Alekszisz Tsziprasz fel akarja mondani a hitelmegállapodást, s nem kívánja tovább fizetni a trojka által folyósított hitelt. Azt is ígéri, a béreket és a nyugdíjat a korábbi szintre emelné. Elképzelhető az is, hogy egy új választás nem hozna tiszta viszonyokat, s újabb előrehozott voksolást kellene rendezni.