Zrínyi a Budai Várpalotában

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:45
Jan Thomas Zrínyi Miklósról festett portréja FORRÁS:MAGYAR NEMZETI GALÉRIA
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a 350 éve elhunyt Zrínyi Miklósnak, a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket kiállításával. A február 8-ig megtekinthető tárlat legfigyelemreméltóbb képe Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja.

Inkább csak ízelítő lehet a Magyar Nemzeti Galéria Költő, hadvezér, államférfi. Zrínyi Miklós (1620-1664) című, február 8-ig nyitva álló kiállítása.

Nem lép fel azzal az igénnyel, hogy teljességre törekvően felrajzolja az egyik legnagyobb magyar hadvezér és politikus pályáját. S főleg nem azzal, hogy az épp 350 éve csáktornyai birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett államférfi művét és korát újra értelmezze. Hiszen egy képtárnak nem is feladata az efféle.

Mégis nagyon fontos kiállításról van szó, ugyanis elhozta Magyarországra, - két másik társaságában – azt a festményt, amely alapján készült metszet mindannyiunk Zrínyi-képét meghatározza, hiszen ez a tankönyvekben is szereplő leginkább hiteles és elterjedt Zrínyi ábrázolás.

A festmény azonban majd háromszáz évig lappangott. A kilencvenes elején lelték meg a cseh Lobkowitzok családi gyűjteményében.

Egykor a roudnicei kastély termeit díszítette a festmény, ma a család késő reneszánsz stílusban épült mühlhauseni kastélyában őrzik. Azt egyelőre homály fedi, hogyan és mikor került a családhoz.

Annyit tudunk, hogy a családi képek Zrínyi Miklós halála után özvegyéhez, Löbl Mária Zsófiához, majd fiához Zrínyi Ádámhoz kerültek.

Miután Zrínyi Ádám utód nélkül esett el a szalánkanémeti csatában, feleségének, gróf Lamberg Mária Katalinnak a tulajdona lett. Ő a gyászév leteltével újra férjhez ment, és a morvaországi Bitovba telepedett le.

Zrínyi Ádám hagyatéka együtt maradt a bitovi uradalmat megszerző Daunok birtokában, s máig nem tudni ez a néhány kép miért került a mai tulajdonosához?

Megkérdeztük Baán Lászlót, a Nemzeti Galéria igazgatóját, nem kezdeményezi-e, hogy a Zrínyit ábrázoló festményt az állam megvásárolja, akár a Nemzeti Bank a külföldön lévő magyar vonatkozású műkincseket megvásárlást célzó Értéktár programja segítségégével?

Azt válaszolta, felmerült az elképzelés, hiszen a család számára a kép nem több egy 17. századi kvalitásos műnél, ám a Csehországban olyan feltétellel történt meg a restitúció, hogy a visszaadott műkincseket levédte az állam, így nem vihetők ki az országból.

Baán szerint így első körben azt szeretné felajánlani a tulajdonosoknak, hogy helyezzék el tartós letétben egy magyar múzeumban a képet.

Ráadásul a Zrínyit ábrázoló porté messze kimagaslik a korabeli magyar átlagból. Ezt jól szemlélteti a kiállításon felsorakoztatott, Zrínyi kortársait ábrázoló portrék sora, így Esterházy Pál, Batthyány Ádám, Pázmány Péter képmásai.

Az is a kilencvenes években megindult kutatásnak köszönhetően derült ki, hogy a korábban „Rubens és Van Dyck stílusát követő osztrák festő” műveként nyilvántartott kép szerzője nem más, mint I. Lipót császár udvari festője, a flamand Jan Thomas.

Az, hogy Zrínyi az udvari fertővel készíttet el portréját, pontosan jelzi a gróf magas reprezentációs igényét. Zrínyi képmását az általa elérhető legszínvonalasabb mesterrel készíttette el, bizonyára Bécsben, a halála előtti években.

A portré a Lobkowitz-gyűjtemény további két Zrínyi családtagot és egy harmadik, magyar főúri gyermeket ábrázoló festményével együtt érkezett a kiállításra.

Egyik ezek közül Zrínyi Ádámot ábrázolja gyermek korában. A 6-8 éves vörös bársonyruhában álló gyermek képmása mellet valószínűleg azért látható egy, a képbe bekandikáló lófej, mert ebben az időben nevezték ki udvari lovászmesterré.

A kép vélhetően ez alkalomból készült, egy az udvarnál működő flamand festő ecsetje által. A harmadik fontos alkotás pedig Zrínyi Miklós özvegyét, Löbl Mária Zsófiát ábrázolja.

A kiállításon bemutatott mintegy száz műtárgy (festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek és egyéb tárgyak) segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korából.

Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítást gazdagon illusztrált tudományos tanulmánykötet kíséri, a tárlat kurátora Veress Ferenc, társkurátora Rostás Tibor.

Titok – különleges csütörtök a múzeumban

Ez évi utolsó állomásához érkezett ma a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ elnevezésű különleges rendezvénysorozata. A MOL által támogatott havonta egy csütörtök este jelentkező rendezvényen rendhagyó tárlatvezetéseket, előadásokat, koncerteket, gasztrokulturális bemutatókat, divatmutatókat láthatott a múzeumokba ellátogató több mint tízezer vendég.

A ma este 10 óráig tartó Múzeum+ rendezvényen Péterfy Gergely író, valamint Winkler Nóra és Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője tart rendhagyó tárlatvezetést. A rendezvényen Bellák Gábor művészettörténésztől megtudhatjuk, hogy valójában „mit fest a festő, amikor fest”, de feltárulnak a Munkácsy-művek titkai és képet kaphatunk arról is, hogy milyen titkokat rejtenek a középkori műalkotások. Ezen az estén a Galériában a Váczi Eszter Quartet lép fel és a Bolyki Pincészet borait kóstolhatják meg a látogatók.



Szerző
Frissítve: 2014.12.10. 21:27

Minden gyermek lakjon jól!

Publikálás dátuma
2014.12.10. 20:17

Pápai Gábor rajza.

Szerző

Minden gyermek lakjon jól!

Publikálás dátuma
2014.12.10. 20:17

Pápai Gábor rajza.

Szerző