Országos Mentőszolgálat;esetkocsi;Győrfi Pál;mentésirányító központ;Hetényi Géza Kórház;

Mentők: szerencse is kell az életben maradáshoz?

Két ember meghalt, mert nem érkezett ki időben a mentő. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője szerint a helyszínre érkezésre nincs "normaidő", vagy nemzetközi követelmény, az egyedüli elvárás, hogy minél előbb ott legyenek. Egy biztos, Magyarországon mintegy 900 település - 1 millió 410 ezer ember - lakik több mint negyedórányi távolságra a legközelebb eső mentőállomástól.

Ma már akár internetes térképen is megnézhetjük, hol van a lakhelyünkhöz legközelebbi mentőállomás, és hogy onnan baj esetén mennyi idő alatt tudna kiérni hozzánk a mentőkocsi. Azt is tudjuk, hogy nagyjából 900 település – a lakosság 14 százaléka, egymillió 410 ezer ember – van több mint negyedórányi távolságra a legközelebbi mentőállomástól, holott a Népszava még 2001-ben számolt be arról, hogy egy-két éven belül az esetek 92 százalékában a segélyhívás utáni 15 percen belül helyszínre kell érjenek a mentők.

Azóta Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője lapunknak azt mondta: nincs „normaidő”, vagy nemzetközi követelmény. Ennek ellenére évtizedek óta használnak a hatékonyságuk mérésére egy saját rendszert, amely szerint a 15 percen belüli helyszínre érkezés aránya - sok-sok éve változatlanul - 77-78 százalék.

Az országos mentős lefedettség még ma is az ezredfordulós szintnek felel meg, s ki tudja mikor lesz annak eredménye, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Mentőszolgálat a következő években 178 új mentőautót és 20 új, valamint 60 felújított állomást ad át, hogy legalább az ország kilencven százalékán joggal reménykedjenek az ott élők az életmentő 15 percben. Addig marad a mind gyakoribb kocsihiány, a se elég autó, se elég ember állapot. A mentők pedig azt teszik, amit tehetnek: valamelyik ujjukat csak meg kell harapniuk.

December elején például a főváros körüli településekről vezényeltek egységeket a budapesti mentés gondjainak enyhítésére, miután agyvérzésben meghalt egy asszony, akihez a hívás után több mint egy óra elteltével érkezett meg a segítség.

A Népszabadság úgy tudja: az eset miatt elrendelt belső vizsgálat eredménye szerint a hívást fogadó rosszul kérdezte ki a segélykérőket, és miután nem volt elég információja, rossz döntést hozott. A vizsgálat első következménye az volt, a főváros körüli településekről vezényelnek egységeket a budapesti mentés problémáinak enyhítésére.

December 1-jén egymás után három súlyos gázolás történt egyetlen útvonalon, Szolnok belvárosában. A mentőket 5 óra 50 perckor riasztották a Tószegi úti gázoláshoz. Az esetkocsi azonnal indult a helyszínre, a Nagy Imre körúthoz érve azonban leállították egy újabb gázolás miatt, ahol egy súlyos sérült ellátását kezdték meg. A mentősök visszajeleztek rádión a központjuknak, ahonnan egy percen belül riasztottak egy másik mentőegységet a Tószegi úti címre.

Ez a második mentőegység is azonnal kivonult, de útközben, a Hetényi Géza Kórház előtt őket is leintették egy újabb gázoláshoz, ahol egy fiatal nő újraélesztési kísérletét kezdték meg. Ekkor riasztottak egy harmadik mentőegységet is, ők végül ellátták és kórházba szállították az első gázolás sérültjét, aki azonban később életét vesztette. Szolnokon átlagosan egy-két hetente történik gyalogosgázolás, ezen az esős, sötét hajnalon 20 percen belül, ugyanazon az útvonalon történt három ilyen, súlyos baleset.

A mentők szabályosan jártak el, a riasztások azonnal megtörténtek, hiba, mulasztás nem történt – írja közleményében Győrfi Pál. De egy ember meghalt. Elég annyi, hogy nem volt szerencséje?

Tegnap bemutatták az Országos Mentőszolgálat új fővárosi mentésirányító központját a mentőszolgálat Róbert Károly körúti telephelyén. Burány Béla főigazgató a rendezvényen - amelyen bemutattak négy koraszülöttmentő-autót is - azt mondta: tény, hogy nem minden esetben tudnak nagyon rövid időn belül odaérni minden beteghez, pedig ezt szeretnék. Az új mentésirányító központ is azt szolgálja, hogy minél hamarabb eljuthassanak a betegekhez.

A központ nemcsak egy új épület, hanem újfajta gondolkodást is tükröz. Nem régi, papíralapú rendszert alakítottak át elektronikussá, hanem korszerű mentésirányítási módszert valósítanak meg. Ennek az új módszernek minden lényegi eleme, a hívásfogadás, a logisztikai háttértámogatás, az útvonaltervezés és az esetek dokumentálása is elektronikus.

A központ nemcsak fogadja a hívásokat és a helyszínre irányítja a mentőket, hanem az épületen belül van a közép-magyarországi régió sürgősségi ügyeleti irányítóközpontja, a kórházi ügyeleti kapacitásokat figyelő rendszer, a betegszállítás-irányítási háttér is, és oda tervezik az orvosi ügyeleti, valamint a légi mentési hátteret is, azaz egy területre összpontosítják a teljes irányítórendszert. Az ország területén húsz ilyen központ működik, és biztosítja, hogy minél hamarabb kiérkezhessenek a betegekhez.

Golopencza Pál szolgálatvezető főorvos hangsúlyozta: abszolút biztonságra törekszenek, egy hívás sem veszhet el, ha minden budapesti kezelő foglalt, akkor vidéken veszik át a hívásokat, rögzítik, majd rádión vagy telefonon visszaadják Budapestnek.

Burány Béla kitért arra is, hogy huszonkét új mentőautó érkezik karácsonyra, és a jövő év elején szolgálatba állnak. A járműveket állami forrásból vették meg egy 500 millió forintos beruházás keretében.