Új kezdet az amerikai-kubai viszonyban

Publikálás dátuma
2014.12.19. 06:40
A nukleáris szakadék szélén – John F. Kennedy tévébeszédben jelentette be Kuba blokádját FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARC
A hidegháború egy újabb relikviájának eltűnését, egy újabb fal ledőlését hozhatja az amerikai-kubai viszony normalizálása. Világszerte történelmi lépésnek minősítették Barack Obama és Raúl Castro megegyezését a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi helyreállításáról. Az amerikai elnök hosszú évek háttértárgyalásai után bejelentett döntése belpolitikailag mindenképpen kockázatokat rejt. Kuba számára a legfontosabb a több mint öt évtizede életbe léptetett embargó feloldása lenne, ezt azonban Obama elnök a republikánus többségű kongresszus ellenében aligha tudja keresztülvinni.

Obama csupán régóta ismert realitásokat fogalmazott meg, amikor leszögezte, hogy az elszigetelés politikája nem működött Kubával szemben, nem vezetett a kubai rendszer összeomlásához, a kapcsolatok liberalizálása nagyobb eséllyel segítheti elő a havannai demokratizálást.

A Florida partjaitól mintegy 140 kilométerre fekvő karibi szigetország egykor az amerikai gazdagok játszótere, a maffia kedvelt működési terepe volt, mindaddig, amíg Fidel Castro és gerillái 1959. január 1-én el nem űzték Fulgencio Batistát, a korrupt diktátort Havannából.

A balra fordult, egyre erőteljesebben szovjet befolyás alá került szigetország saját súlyánál mindig is fontosabb szerepet játszott a két rendszer közötti nagyhatalmi játszmákban, a kubai rakétaválság idején a nukleáris szakadék szélére sodródott a világ. Noha a Szovjetunió már régóta nem létezik, belemerevedett reménytelen szerepébe. Kubában mintha megállt volna az idő.

Az idős, betegeskedő, valamennyi hivatali posztjáról már lemondott Comandante egykori hatalomra kerülése óta már a tizenegyedik amerikai elnök lakik a Fehér Házban. Miközben a világ más államai – a egyenlősdit erőltető, az ellenzéki hangokat elnyomó, a piacgazdaságot lassan adagoló kubai rezsimmel kapcsolatos fenntartások dacára – régóta normalizálták viszonyukat Havannával, az egymást követő amerikai kormányzatok legfeljebb átmeneti és óvatos nyitási kísérleteket tettek.

Az amerikai tőke mindeközben ugrásra készen vár, s lassan már évtizedek óta csalódottan figyeli, hogy az európaiak, latin-amerikaiak előnyös pozíciókat építenek ki a valaha volt „cukorsziget” lehetőségeit kiaknázva. A hatalmas lobbierejű, a legutóbbi népszámlálási adatok alapján több mint kétmilliós kubai-amerikai közösség főként régi emigráns hangadói máig megkötik az amerikai elnökök kezét, annak ellenére is, hogy a már Amerikában született kubaiak új generációi szakítanának a régi beidegződésekkel.

Barack Obama elismerte, hivatalba lépése óta többféle oldalról nyomás nehezedett rá, hogy lépjen előre az amerikai-kubai viszony normalizálása terén. Meglehet, a dél-amerikai Ferenc pápa aktív közreműködése nélkül megint csak nem történt volna több néhány bátortalan liberalizálási intézkedésnél, s még most sem kizárt, hogy elnöksége utolsó két évében – a republikánus többségű kongresszus ellenében – valódi áttörést nem sikerül majd elérni.

Ha lépni akart, ez volt a legalkalmasabb pillanat, amikorra időzítette. A novemberi félidős kongresszusi választások előtt nem tehette meg, a 2016-os elnökválasztás közeledtével pedig még kevésbé. Az amerikai-kubai viszony várhatóan így is a kampánycsatározások középpontjába kerül.

Legfontosabb változás, hogy több mint fél évszázad után Washington nagykövetséget készül nyitni Havannában. Eddig a kubai fővárosban működő svájci képviseleten keresztül intézték a felmerülő ügyeket. A bejelentések szerint liberalizálni fogják a két ország közötti tranzakciókat. Amerikai állampolgároknak engedélyezik, hogy több pénzt utaljanak át kubai állampolgároknak. A jövőben használhatják hitel- és bankkártyájukat a szigetországban.

Enyhítik az exporttilalmakat, több amerikai termék kivitelét engedélyezik. A Kubába utazó amerikaiak 100 dollár értékben bevihetnek kubai szivart az Egyesült Államokba. Az amerikaiak eddig jórészt csak hivatalos céllal utazhattak, vagy csereprogram keretében, chartergéppel, szervezett csoportban. A USA Today szerint engedélyezett a családlátogatás, újságíróként, a kormány megbízásából, oktatási, kutatási céllal, vallási eseményekre, versenyekre, kiállításokra lehet Kubába utazni, kószáló turistaként továbbra sem.

Az amerikai szankciók feloldásának egyik feltételeként felülvizsgálják Kuba státuszát, s az ígéretek szerint Washington leveszi Havannát a terrorizmust támogató államok listájáról. Obama ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják az embargó feloldásának lehetőségét, ehhez azonban az amerikai elnök döntése önmagában kevés, ehhez kongresszusi hozzájárulás szükséges. Bár a kongresszusban januártól republikánus a többség, a kubai kapcsolatok kérdésében nem feltétlenül párthovatartozás mentén húzódnak a frontvonalak.

Számos tekintélyes demokrata honatyának is fenntartásai vannak a kubai nyitással kapcsolatosan. Marco Rubio floridai republikánus szenátor máris pénzügyi akadályokat helyezett kilátásba, a szenátus szerinte még a havannai követség nyitására szánt összeget is blokkolhatja. Floridai demokrata szenátorkollégája, Bill Nelson inkább a kivárás álláspontjára helyezkedett, ő a kubai demokratizálástól tenné függővé a további előrehaladást.

Szerző

Válaszol: Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt vezető gazdasági tanácsadója

Mi a véleménye arról, hogy a jegybank beállt az MKB mögé?

Már a bank megvásárlása is felesleges, szükségtelen, haszontalan és indokolatlan volt. Nagy szívességet tett a magyar kormány a bajor tulajdonosoknak, a bajor adófizetőknek azzal, hogy nyakába vette ezt a problémájukat. Ugyanakkor ma még nem lehet látni, hogy mekkora is valójában az MKB vesztesége.

Szerző

Válaszol: Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt vezető gazdasági tanácsadója

Mi a véleménye arról, hogy a jegybank beállt az MKB mögé?

Már a bank megvásárlása is felesleges, szükségtelen, haszontalan és indokolatlan volt. Nagy szívességet tett a magyar kormány a bajor tulajdonosoknak, a bajor adófizetőknek azzal, hogy nyakába vette ezt a problémájukat. Ugyanakkor ma még nem lehet látni, hogy mekkora is valójában az MKB vesztesége.

Szerző