A szegényekről szól a pápa karácsonya

Publikálás dátuma
2014.12.24. 06:31
Nem beszélt túl elismerően a pápa a magukba forduló főpapokról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
A szegényekről szól a pápa számára az idei advent és a karácsony. A Vatikán karitatív tevékenységének fő felelőse, a pápa alamizsnása. A tisztséggel megbízott Konrad Krajewski érseket nem hagyja munka nélkül Ferenc, a főpap hetente többször is felkeresi a szegényeket, s átadja a pápa adományait.

Ferenc pápa december 7-én, egy tableten, 230 kilométer távolságból gyújtotta fel a világ legnagyobb karácsonyfájának nevezett gubbiói fenyőt. „Remélem, hogy Krisztus fénye bennünk is él. Az ünnep fény nélkül nem karácsony” – mondta a pápa. A fa 1991-ben került be a Guinness Bookba 750 méteres magasságával és 450 méter szélességével.

Ezt a gondolatát folytatta december 19-én, amikor egy veronai és catanzarói küldöttséget fogadott. Elmondta, a betlehemi jászol és a karácsonyfa a fény, a remény és a szeretet jelképei. E két szimbólum Isten egyszülött Fiáról beszél nekünk, „aki emberré lett, hogy üdvözítsen minket.” Arról a fényről beszél, „amelyet Jézus hozott el születésével a világnak” – mondta.

Karácsonykor is a szegények kerülnek a középpontba Ferenc pápa számára. Az egyházfő persze nemcsak Krisztus születésének ünnepén foglalkozik a rászorulókkal, hanem egész évben különösen fontosnak tartja a mellettük való kiállást.

December 12-án vacsorát szervezett hajléktalanok számára. Mintegy száz rászorulót hívott meg a Szent Anna templom nagytermébe. Személyesen nem lehetett jelen, Kondrad Krajewski érsek tolmácsolta az egyházfő üdvözlő szavait, s átadta nekik a pápa karácsonyi üdvözlőkártyáit.

Múlt pénteken karácsonyi misét tartottak a hajléktalanok számára. Élelmiszercsomagokat is kaptak, s az éjszakát a vatikáni sajtóhivatal előtt töltötték.

Azóta, hogy tavaly márciusban Ferencet ültették Szent Péter trónjára, a pápa alamizsnásának hirtelenjében nagyon sok dolga lett. Az 1963-ban született Konrad Krajewski érsek először 1990-ben került Rómába, majd 1998-ban került vissza a Pápai Liturgikus Hivatalhoz. 1999. májusában nevezte ki II. János Pál a pápa ceremóniamesterének. 2013-ban már Ferenc pápa nevezte ki alamizsnásnak, s ezzel együtt Beneventum címzetes érsekének.

A pápa alamizsnásának, illetve az Apostoli Alamizsnahivatalnak a legfontosabb feladata a szegények megsegítése, illetve a pénzgyűjtés. A katolikus egyház első századaiban a diakónusok feladata volt a szegények megsegítése, később a pápák családtagjait bízták meg ezzel a feladattal – írta a Vatikán honlapja.

Először III. Ince pápa (1198-1216) bullája tett említést az alamizsnási tisztségről. Boldog X. Gergely pápa (1271-1276) szervezte meg első ízben az Apostoli Alamizsnahivatalt. Manapság az alamizsnást érseki rangra emelik, amint ez Krajewski esetében is megtörtént. A hivatal minden bevételét, így azokat az adományokat, amelyeket a pápai áldásokért adnak, teljes egészében karitatív célra kell fordítani.

Ferencnek pápaként ugyan kevesebb lehetősége van arra, hogy a szegények között hirdesse az Igét, de számos karitatív akcióval hívta fel paptársai figyelmét arra, mi is lenne egy lelkipásztor, egy egyházi személyiség feladata. Tavaly, első vatikáni karácsonyán 2000 felbélyegzett borítékot, metrójegyet és telefonkártyát adományozott Róma szegényeinek. Így próbálta megkönnyíteni számukra a szeretteikkel való kapcsolattartást. A Szentszék ingyenkonyhát is működtet, a pápa rendszeresen elbeszélget a rászorulókkal.

Pápaságának első néhány hónapjában körülbelül egymillió euróval segített a szegényeknek. Konrad Krajewski ezt osztotta szét Rómában és Olaszország más részein. „Amikor bejelentem a pápának, este indulok, mindig fennáll a veszélye annak, hogy ő is velem akar jönni” – mondta egy alkalommal a Corriere della Serának.

Ferenc egy ízben idős asszonynak küldött 200 eurót, akinek ellopták a pénztárcáját. Levélben panaszolta el, hogy miközben beteg férjéhez ment, elcsenték tőle 54 euróját. Szintén 200 euróval lepett meg a pápa egy Velencében élő argentin hajléktalant is. A pápa a Caritas menhelyeit is anyagi támogatásban részesítette.

Az idei advent, a várakozás időszakában több fontos karitatív kezdeményezése volt a pápának a hajléktalanok megsegítésén kívül. Számára nemcsak a szegények jelentik a társadalom kirekesztettjeit. A menekültek is, sorsukra az Európai Parlamentben elhangzott beszédében is felhívta a jelenlévők figyelmét. De a rabokra is külön figyelmet szentel.

Azt közölte, hogy a karácsonyi időszakban a bebörtönzöttekért is imádkozik – ezt az üzenetet juttatta el a Rómától délre található Latina nevű börtön rabjainak. A börtönkáplánnak, Don Nicola Cupaiolónak írott levelében reményét fejezte ki, hogy ez az időszak nem „elveszejtett idő” lesz, hanem „alkalom egy lelki fejlődéshez”. A pápa misekönyvet is küldött abban a reményben, hogy a bebörtönzöttek „rátalálnak az Úr felé vezető útra”.

A Szentszéknél hetek óta készülnek Krisztus születésének ünnepére. A forgatókönyv azonban nagyjából ugyanaz lesz, mint korábban. A vatikáni éjféli mise - csakúgy, mint tavaly, illetve XVI. Benedek pápasága idején - nem éjfélkor, hanem este fél 10-kor kezdődik a Szent Péter bazilikában. Ferenc pápa II. János Pállal szemben nem mond misét december 25. reggelén.

A hagyományoknak megfelelően karácsony első napján a Szent Péter bazilika középső erkélyéről elmondja ünnepi üzenetét, illetve Róma városának és a világnak szóló Urbi et Orbi áldását. Az üzenet középpontjába általában a világbéke kerül. Ferenc pápa azonban minden bizonnyal megemlékezik a szegényekről, az elesettekről, s azokról, akik magányosan kénytelenek eltölteni az ünnep óráit. Szólhat az "elveszett generációról", azokról a fiatalokról, akiknek esélyük sincs munkára, s felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki kötelessége az idősekről való gondoskodás.

Keményen beolvasott a bíborosoknak
Alighanem pápa olyan hangvételű karácsonyi szózatot még nem intézett a főpapokhoz, bíborosokhoz, kongregációk vezetőihez, mint amilyet Ferenc pápa mondott hétfőn. Szokatlanul éles hangnemben bírálta a Vatikán illetékeseit. Beszélt a „magukba forduló körökről”. Ezeket rákos daganatokhoz hasonlította. Mint fogalmazott, a vatikáni adminisztráció „lelki Alzheimer-kórban” szenved, s csak a hatalom érdekli.
A pápa óva intett bármiféle önelégültségtől, s az önkritika hiányától. Szerinte ezek a világegyház vezetésének súlyos akadályát képezik. A pápa összesen 15 ilyen kórt sorolt fel.Különösen súlyosnak nevezte az „egzisztenciális skizofrénia betegségét, amelyben „azok szenvednek, akik kettős életet folytatnak”.
Azokra a gondolt, akik a lelkipásztori szolgálat helyett nyomuk vész a bürokrácia útvesztőiben és elvesztik a kapcsolatot az emberekkel. Akadnak olyan lelkipásztorok, akik párhuzamos világba kerülnek, amelynek „semmi köze Krisztushoz”. Bírálta a pletykálkodást (ezt már egy korábbi beszédében is megemlítette), a mások minősítését. A temetők tele vannak olyanokkal, akik „halhatatlannak, pótolhatatlannak tartották magukat”.
Óva intett a földi javak túlzott gyűjtögetésétől, s a mások iránti eltúlzott mértékű szigortól. Bocsánatot kért munkatársaitól a Vatikán falain belül történt nemkívánatos történések miatt. S bocsánatot kért azért is, ha bárminemű kötelességét nem teljesítette.Először volt példa arra, hogy a pápa nemcsak saját közvetlen segítőit, hanem a Vatikán minden munkatársát, s családtagjaikat is meghívta karácsonyi fogadásra.
A pápa külön köszönetet mondott a Kúria „ismeretlen és láthatatlan” dolgozóinak, külön említést tett a kertészről, a takarító személyzetről, a portásokról, a részlegvezetőkről, a liftestől és másoktól.A pápa munkáját segítő bíborosi tanács február 9-től 11-ig ül össze legközelebb, s folytatja konzultációit a Kúria reformjáról. Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője azt közölte, a korábbi közlésekkel szemben jövőre még nem készül el a Vatikán új alkotmánya. . azaz a Vatikán Városállam Alaptörvénye.

Nem utazunk télen

A magyarok mindössze egytizede utazik el télen, főként anyagi okok tartják vissza őket. Akik megengedhetik magunknak, hogy télen is „nyaraljanak”, azok többsége az aktív kikapcsolódást választja: elsősorban kirándulni, túrázni, várost nézni mennek – derült ki a Travel Channel kutatásából.

A tévécsatorna, amely szórakoztató betekintést nyújt a különböző országok kultúrájába és titkaiba, a felmérésben azt is vizsgálta, hogy hova és mennyiért utaznak ebben a hideg évszakban a magyarok.

TOP5 hely síeléshez
1. Schladming-Dachstein (Ausztria)
2. Ischgl, Silvretta Arena (Ausztria)
3. Kubinska Hola (Szlovákia)
4. Donovaly (Szlovákia)
5. Kranjska Gora (Szlovénia)

A megkérdezetteknek csak 11 százaléka utazik valahova telente, most télen egy kicsivel még kevesebben (9%) tervez kiruccanást február végéig. (Összehasonlításként: a britek egyötödének már konkrét úti tervei vannak erre a télre, további 23 százalék pedig fontolgatja .) Akik általában otthon telelnek, azok kétharmada úgy nyilatkozott, hogy azért nem utazik el, mert nem engedheti meg magának.

A mostani télen azonban a túlterheltség is nagy szerepet játszik: a válaszadók egyharmada szintén az anyagi okokat jelölte meg akadályként, de ugyanennyien hivatkoztak arra is, hogy ezen a télen nincs idejük elutazni sehova. Van azonban egy szűk réteg (az utazók 11%), akik két utat is beiktatnak.

Ugyanannyian (36%) választják az olcsóbb, 50 és 100 ezer forint közötti utakat, mint a kissé drágábbakat (100-200 ezer között), 200 ezren felül alig néhányan költenek – ez az idősebb, 50 feletti korosztály egy szűk rétegére jellemző.

A legtöbben nem is mennek messzire: 59 százalék belföldön utazik, 42 százalék a szomszédos országokba látogat el, a dél-és nyugat-európai, illetve távolabbi úticélok igen ritkák. A belföldi út a fiatalabbak (19-39 évesek) körében népszerűbb, ebben a korosztályban 10%-kal többen utaznak Magyarországon belül, mint külföldre.

A télen utazók fele kirándulni, túrázni indul, másodikként (40%) a városnézés szerepel az utazás céljaként, és kissé mögötte (39%) következik csak a síelés, snowboardozás.

A relaxáció, illetve wellness célú utakat ennél körülbelül 10%-kal kevesebben választják – a magyarok tehát az aktív kikapcsolódást részesítik előnyben. A síelők háromnegyede a külföldi sípályákat választja. Ausztria, majd Szlovákia a legnépszerűbb hely, a harmadik csak Magyarország – utóbbi inkább a fiatalabbak (19-39 évesek) körében közkedvelt.

Ezen a télen legtöbben a két ünnep között utaznak, és a válaszadók kétharmada családjával teszi ezt. Az elutazók 21 százaléka megy barátokkal, utazásuk célja főként a külföldön töltött szilveszter.

Szerző

Ünnep szomorúsággal

Publikálás dátuma
2014.12.24. 06:11
Az öngyilkosság mellett a figyelmetlenség és a közlekedési szabályok be nem tartása okozza a balesetek másik jelentős részét FOT
Az elmúlt két hónapban szinte minden napra jutott egy vasútgázolás - a balesetek nagy része tragédiával végződött. Volt, hogy egyetlen nap alatt különböző vonalakon három gázolás is előfordult. Mi történhet a síneken? Véletlen balesetekről lehet szó? A MÁV és a rendőrség tájékoztatása szerint többen szándékosan feküdtek a vonat elé.

"Feltehetőleg öngyilkos akart lenni" - írják. A nő december 18-án csütörtök reggel a Szabolcs megyei Libabokor vasúti átjárójától kicsit messzebb, a vonatsíneken üldögélt; várt. A mozdonyvezető veszettül húzta a dudát, kattanásig tekerte a vészféket, a nő pedig nem mozdult, csak ült a hideg síneken, rendületlenül nézett szembe a közelgő fényszórókkal, türelmesen várt tovább. A vonatot nem sikerült időben megállítani, "a kiérkező rendőrök már csak a halál beálltát tudták megállapítani" - olvasható egy helyi rádió weboldalán.

Az országos média nem számolt be a tragédiáról, ellenben egy nappal korábban több helyen is olvashattuk, hogy Pécs és Szentlőrinc között a Barcsra tartó személyvonat halálra gázolt egy férfit, december 15-én pedig három halálos kimenetelű vonatgázolás is történt. A felsorolást folytathatnánk szinte minden napra visszamenőleg: novemberben és decemberben alig akadt olyan nap, hogy a reggeli vagy az esti híradásokban ne került volna a szemünk elé: ismét gázolt a vonat.

A Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatása szerint 2014 december közepéig összesen 194 személyt ütött el a vonat, a balesetek 144 esetben halállal végződtek. A tragédiák fele "tiltott helyen átjárás" miatt történt, 68-an bizonyítottan öngyilkosok lettek, az információkat az Országos Rendőr-főkapitányság is megerősítette. Mindennek lehet-e valami köze az ünnepekhez?

Vannak, akik szerint csak mítosz, hogy karácsonykor jóval többen vetnek véget az életüknek, a "tévhit" éltetője és erősítője pedig, hogy az ünnepnapi tragédiák nagyobb szenzációval jelennek meg a médiában. Ám egyes szakemberek úgy vélik, a nagy ünnepek igenis veszélyeztetett időpontoknak számítanak, hiszen az öngyilkosságok száma ilyenkor - bár nem kiugró mértékben, "csupán" elenyésző százalékban - emelkedik.

Mindennek köze lehet az úgynevezett "karácsonyi depresszióhoz" is, amikor sokan látszólag indokolatlanul rosszkedvűek, levertek. Ebben nagy szerepet játszanak az "ünnepi elvárások": a ma már inkább kötelezőnek tekintett ajándékvásárlás, ünnepi menü összeállítása, elkészítése - hogy a rokonság ilyenkor ugyancsak "kötelező" látogatásáról már ne is beszéljünk.

Az ünnepi depresszió ezen okai ugyan kiheverhetőek, és egyáltalán nem eredményezik családi tragédiák bekövetkeztét - ám nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy az ünnep alkalmából szembe kelljen néznie a terített asztallal és az azt körbeülő rokonsággal.

A magány és a kilátástalanság sarkallhatja végzetes lépésre az embert. Ez persze nem szükségszerűen karácsonykor vagy húsvétkor következhet be, ám az ünnepi hangulat, a jobb módúak fékevesztett költekezésének, a karácsony érzelmi előírásainak a külsőségekben is megfelelő mosolygós emberek, családok látványa - miközben a saját anyagi és egzisztenciális helyzete romokban, családja elhagyta, nem törődik vele - a szerencsétlen helyzetben lévő, jellemzően már évek óta súlyos pszichés gondokkal küzdő honfitársainkban tovább mélyülő depressziót generálhat. Tagadhatatlan, ilyenkor - különösképp, ha nincs külső segítség - felmerülhet az öngyilkosság gondolata is.

Annak ellenére, hogy a frissebb kutatások szerint ha lassan is, de évről évre csökken az öngyilkosságok száma Magyarországon, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es felmérése megmutatta: a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok számát tekintve még mindig az unió élvonalasai közé tartozunk, a legmagasabb értékeket nálunk, valamint Belgiumban, Szlovéniában, Horvátországban, Litvániában és Lettországban mérték.

Bár nem lehet tényként kijelenteni, hogy karácsonykor kétszer, háromszor többen vetnek véget saját kezűleg életüknek, ugyanakkor nem elhanyagolható és egyben árulkodó jel lehet, hogy a téli időszakban, jellemzően a karácsonyi ünnepek előtti és utáni napokban több mint kétszer annyi hívás érkezik a lelki-segély szolgálatokhoz, mint az év más szakaszaiban.

Szerző
Frissítve: 2014.12.23. 21:17