Norvég mintás a Fidesz múltja

Háromezer dollárnyi támogatást nyert el a Fidesz egy norvég alapítványtól még 1989-ben - derült ki abból a titkosszolgálati dokumentumból, amelyet Kenedi János történész hozott nyilvánosságra. Noha a mai kormánypárt ma már mindent elkövet a norvég alapítványok támogatásából működő civil szervezetek ellehetetlenítéséért, huszonöt éve ugyanez a pénz még jól jött számára.

A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségének egy ügynöke 1989. október 4-én - az akkor még fideszes Hegedűs István által Molnár Péternek elmondottakra hivatkozva - arról jelentett, hogy az összeget az Emberi Jogok Kelet-Európában nevű program keretében nyerte el a Fidesz. Cserébe - mint a dokumentumban szerepel - a díj átvevőjének egy 15 perces beszédet kellett tartania egy norvég egyetemen.

Hegedűs, aki Molnárral együtt még 1993-ban kilépett a pártból a jobboldali fordulat után, korábban tisztázta, hogy a bergeni egyetemhez köthető elismerésről, a Rafto-díjról van szó, amit Molnár vett át. Mint a dokumentumból kiderült, "a kiutazó személy a Fidesszel kapcsolatos anyagokat fog magával vinni". Az irat hitelességét a kormánypárt nem kérdőjelezte meg, a norvég támogatást nem cáfolta.

Emlékezetes, Orbán Viktor elhíresült tusnádfürdői beszédében idén nyáron "fizetett politikai aktivistáknak" nevezte az olyan civileket, akiket külföldi alapítványok is támogatnak. Noha maga Orbán is az Amerikában élő Soros György ösztöndíjából élt 1989 környékén, a kormányfő ebben az évben azokat a civil szervezeteket igyekezett rendszerint kriminalizálni, amelyek a korrupció ellen és a jogállamiság mellett lépnek fel. Sokuk norvég közpénzekből részesült támogatásban, ez pedig diplomáciai konfliktust is hozott Norvégiával. Megírtuk: a Norvég Civil Támogatási Alap nyújtotta támogatásokat egy konzorcium részeként kiosztó Ökotárs Alapítvány ellen júniusban indított vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), melynek október közepén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot.

Noha a kormány megbízása eredetileg a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt, a Kehi csak a civil pályázati rendszert vizsgálta, méghozzá a Miniszterelnökség által előzőleg megfogalmazott vádak, így például a politikai elfogultság bizonyítása céljából. A Kehi mintegy 200 millió forint szétosztásában talált szabálytalanságokat, ám jogszabálysértést valójában "néhány tízmilliós nagyságrendben" gyanítanak, utóbbiak esetében feljelentést is tettek, zajlanak a nyomozások. A norvég kormány ugyanakkor nem fogadta el a Kehi-jelentést, és független vizsgálatot kezdeményezett. Ennek eredményét először november végére ígérték, de egyelőre nem készült el, igaz, rendszeres évi vizsgálatról van szó. Norvégia ugyanakkor még májusban felfüggesztette a támogatások kifizetését Magyarország számára, kivéve a civil pályázati pénzeket.