Közel-Kelet;Angela Merkel;hidegháború;dzsihádisták;Matteo Renzi;világpolitika;

2014-12-31 06:32:00

Görbe tükör a 2014 - es esztendőről

Nem valószínű, hogy a 2014-es év világpolitikai szempontból a leghumorosabbak közé kerülne be. A szomszédban ropognak a fegyverek, új hidegháború fenyeget, a Közel-Keleten létrejött egy iszlamista kalifátus. Igaz, valamelyest normalizálódott a Nyugat és Irán viszonya. Minden drámában azért volt valami szokatlan, néha a humor sem hiányzott belőle. Ezért kicsit rendhagyó módon emlékezünk vissza az elmúlt 12 hónap eseményeire.

Szeptember 18-án nemet mondott a függetlenségre Skócia. A népszavazáson a 16. életévüket betöltött skóciaiak vehettek részt. Bár a voksolás még egy héttel annak megrendezése előtt is nagyon kiélezettnek tűnt, végül a vártnál jóval nagyobb fölénnyel nyertek az elutasítók: 55,3 százalék mondott nemet az önállóságra, míg 44,7 százalék támogatta az előterjesztést. Mindez azért nem jelenti azt, hogy a függetlenség pártfogói végleg vereséget szenvedtek volna, hiszen előbb-utóbb megismételhetik a referendumot.

Az elszakadást felgyorsíthatná, ha Nagy-Britannia elszakadna az Európai Uniótól, amire lássuk be, van esély. Ez esetben ugyanis az inkább uniópárti skótok eggyel kevesebb okot tudnának felsorolni arra, miért is maradjanak az Egyesült Királyságban. Idén egyébként nemcsak az elszakadás pártfogói szenvedtek vereséget, hanem a skót whiskyipar szereplői is.

A nedű jó ismerője, a világhírű színész, Bill Murray ugyanis minden évben közzétett Whisky Bibliájában nem skóciai, hanem japán italt, a 2013-as Yamazaki Single Malt Sherry Caskot sorolta az első helyre. Murray ennek a nedűnek százas skálán 97,5 pontot adott. Az 1923-ban létrehozott Yamazaki volt az első whisky szeszfőzde a szigetországban.

Hogy előzhette meg Japán Skóciát? Szakértők szerint ennek az lehet az oka, hogy a szigetország kevésbé ragaszkodik a hagyományokhoz, fogékonyabb az újításokhoz, ezért jobban megfelel a kor whisky-szellemének.

Humorral az IS ellen

Az idei év egyik legdrámaibb világpolitikai eseménye az Iszlám Állam (IS) előretörése volt Irakban és Szíriában. A dzsihadisták már a két ország egyharmadát tartják ellenőrzésük alatt. A más vallásúakat tűzzel-vassal irtják, brutalitásuk nem ismer határt. Sokakat elűztek, kétezer embert pedig kivégeztek valamilyen mondvacsinált okból. Becslések szerint a dzsihadisták soraiban legalább 15 ezer külföldi iszlám szélsőséges harcol. Igaz, harci kedvük hírek szerint fokozatosan apad.

Sok Nyugaton felnőtt fiatal mintha nem értette volna meg, hogy a dzsihadisták nem éppen humanizmusuk miatt váltak világhírűvé. Az IS pedig kegyetlenül lecsap azokra, akiknél úgy érzi, már nem harcolnak olyan elszántsággal. Egy sor dzsihadistát végeztek ki emiatt.

Az iraki kormányzat nemcsak fegyverekkel, humorral is felvette a harcot az IS ellen. Szeptember óta harminc részes, „A rejtélyes állam” című sorozatot sugároz a kormánycsatorna, az Al-Iraqiya tv, amely mindazok abszurd mindennapjait mutatja be, akik az IS által elfoglalt területeken élnek.

A nyitójelenetben egy cowboy, egy zsidó nő és a sátán kikölt egy tojást, amelyből az IS vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi bukkan elő. Ez a szatirikus kép arra utal, hogy sok iraki meggyőződése: a dzsihadista szervezetet az Egyesült Államok és Izrael hozta létre. Na igen, az összeesküvés-elméletek az arab világban is nagyon népszerűek.

Obama hitelkártyája

Barack Obama népszerűsége ugyan eléggé megkopott az idei évben, népszerűségi mutatója már csak negyven százalék körüli, de a decemberi, Kubával történt megállapodással egy lépést tett afelé, hogy bekerüljön a történelembe. Ehhez persze a republikánusok hozzájárulására is szükség lenne, akik januárban többségbe kerülnek a szenátusban is, így a megbékülés folyamatát könnyen a visszájára fordíthatják. Mindenesetre a szigetországba látogató amerikaiak már Kubában is használhatják bankkártyájukat, ami önmagában véve nagy előrelépés.

Hogy Obama hitelkártyáját befogadják-e az arra illetékes kubai szervek, erre bizony nem vennénk mérget. De talán már okult az október közepén történt afférjából, amikor hitelkártyáját nem fogadták el egy New York-i étteremben. Az amerikai elnök akkor próbálta magyarázni a pincérnőnek: vélhetően nem arról van szó, hogy zárolták volna számláit, mert igyekezett mindig időre befizetni csekkjeit.

Morales éttermet nyitna

Idén harmadízben is újraválasztották Evo Moralest Bolívia elnökének. Az ajmara indián politikus 2006 óta áll hazája élén. Szó se róla, populista politikát folytat, de a gazdaság egyelőre működőképes, származása miatt pedig eleve népszerű a bolíviaiak nagy része körében. Morales nem idős politikus, idén októberben lesz 56 éves, így akár még évtizedekig uralhatja a dél-amerikai állam belpolitikáját. Hogy meddig kíván hazája élén maradni, csak ő tudhatja. De már időnként a politika utáni időszakra gondol. Nagy álma, hogy egyszer egy grillezett húsokra szakosodott éttermet nyisson. Nem kis ambíció, kivált, ha belegondolunk: nemcsak sütni-főzni akar, hanem saját maga szolgálná fel a – ahogy mondta - „nem túl drága” ételeket is.

Merkel feje sem káptalan

Angela Merkelt 2014 májusában a Forbes magazin a világ legbefolyásosabb nőjévé választotta. December elején 96,7 százalékkal választották újra a CDU elnökének. Bár a kormányban előfordulnak üzengetések a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között, s akadnak véleménykülönbségek például az Oroszország elleni további szankciókat illetően, de a nagykoalíció gördülékenyen működik. Angela Merkel kiváló vezető, még ha az ő feje sem lehet káptalan.

Októberben egy számítógépes konferencián adott elő. Egy szó azonban csak nem akart eszébe jutni. „Hogy is volt? Pedig nem is volt egy bonyolult szó. Kutatás? Nem, na mindegy” – találgatott a pulpituson a közönség nagy derültségére. Sokan súgni próbáltak, de semmi, csak nem ötlött eszébe mondandója. Aztán hirtelen felderült az arca, felemelte a kezét, s kimondta a várva várt kifejezést: „telefonos hálózat”! A hallgatóság viharos tapsban tört ki.

Matteo Renzi fagyija

Matteo Renzi február óta Olaszország miniszterelnöke. Számos reformot ígért, de ezekből egyelőre igen kevés valósult meg. S amit el is fogadtak – gondolunk itt a Jobs Act-re, amely megkönnyíti a felmondást a munkaadó számára -, azt sem, kísérte elsöprő lelkesedés hazájában. Az olasz gazdaság helyzete ráadásul egyre drámaibb, augusztusban az Economist Renzit egy süllyedő hajón ábrázolta, amint éppen tölcsért tart a kezében. Renzi megértette az üzenetet, vagy legalábbis próbált jó arcot vágni hozzá. Egy kormányülés után ugyanis az olasz miniszterelnök rögtönzött sajtóértekezletet hívott össze, amelyen egy tölcsér fagyival kínálta az újságírókat.

Abe Sinzo robotjai

Abe Sinzo Liberális Demokrata Pártja megnyerte a december 14-i előrehozott választást Japánban, így az abenomics nevű gazdaságpolitika kiagyalója maradhat a kormányfői székben. Ambiciózus tervei vannak. Elképzelései szerint ugyanis Tokió a 2020-as Nyári Olimpiai Játékok mellett megrendezné az első robotolimpiát is. Azt tervezi, hogy japán gazdasági növekedésének alappillérei a robotok lesznek. Kérdéses persze, sikeres lesz-e a robotforradalom.

Putyin és a mexikói ételek

Az idei évben igen feszültté vált az Egyesült Államok és Oroszország viszonya az ukrán válság miatt. A hidegháború réme fenyeget, Moszkva egyre inkább Kína, illetve Észak-Korea felé fordul. Ennek nyomán az Egyesült Államokban is egyre több hazafias kezdeményezést indítanak útjára. Egy New York-i étteremhálózat például persona non gratának minősítette Vlagyimir Putyin elnököt.

A mexikói gyorsételeket felszolgáló Mighty Taco nevű étteremhálózat egyetlen kirendeltségében sem falatozhat az orosz elnök, legalábbis addig, amíg nem változtat jelenlegi agresszív politikáján – jelentették ki az intézmény vezetői. Vélhetően ez a szankció azért nem ingatja meg Putyin hatalmát, igaz, nincs kizárva, hogy él s hal a csípős mexikói ételekért.

A kis vezér barátai

Ismét érdekes évet tudhat maga mögött Észak-Korea. Megtudhattuk például: a három éve hatalmon lévő Kim Dzsong Un egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy 2013 decemberében kivégeztette nagybátyját Dzsang Szon Teket, hiszen időben leleplezett egy imperialista, államellenes összeesküvést. A kis vezérnek biztosan sok barátja van, s nemcsak belföldiek: az extrovertált egykori kosaras, Dennis Rodman január 7-re az NBA egykori sztárjaiból összeverbuvált egy csapatot, amely bemutató mérkőzést játszott az észak-koreai fővárosban.

A kis Kim lelkesen tapsolt Kenny Anderson, Cliff Robinson, Vin Baker, Craig Hodges, Doug Christie, Sleepy Floyd és Charles D. Smith előadása láttán. Rodman még ugyanezen a napon interjút adott a CNN-nek, amelyben úgy vélte, az Észak-Koreában állítólagos kémtevékenység miatt letartóztatott amerikai állampolgár, Kenneth Bae maga tehet arról, hogy rács mögé került. Két nappal később kénytelen volt bocsánatot kérni sajátos kijelentéseiért.

Rodman is ötletet adhatott a decemberben reflektorfénybe került The Interview alkotói számára, hiszen a filmben az egyik főszereplőt, egy időre legalábbis, lenyűgözi a kis vezér „őszintesége”, s maga is elhiszi azt, hogy az a valóság, amit ő lát, illetve láttatnak vele. Kim Dzsong Unt az amerikai riporter is a barátjának nevezi, mígnem rájön arra, átverték, s mindent, amit megtapasztalt, egyszerűen hazugság. Az üzletekben virító gyümölcsök sem igaziak. A The Interview ugyan nem tekinthető remekműnek, de azt azért jól kifejezi, mennyire burokban tartják a társadalmat.

A film hollywoodi véget ér: a helikopteren az újságírókat üldöző Kim Dzsong Unt a főszereplők egy tankkal lelövik, ezzel pedig előkészítik az észak-koreai politikai változásokat. Bár minden ilyen egyszerű lenne! – mondhatnánk. Hogy a kis vezér valamilyen úton-módon látta-e az alkotást, amelyet december 25. óta mutatnak be az amerikai mozikban, nem tudhatjuk, de arra mérget vehetünk, hogy a film esetleges megtekintése közben arcára fagyhatott a mosoly. Az észak-koreai hackerek – már ha tényleg ők tették – sem voltak fogékonyak az amerikai humorra, megtámadták a Sony szervereit, értékes információkat csentek el.

Irán a koldusok ellen

Januárban folytatják a tárgyalásokat Teherán atomprogramjáról. Elvileg november 24-én járt le az ideiglenes megállapodás hatálya, ezt azonban meghosszabbították, mivel sem a hatoknak, az ENSZ BT öt állandó tagjának, valamint Németországnak, sem Teheránnak nem állt volna érdekében megszakítani a kapcsolatokat. Különösen most, amikor Washingtonnak szüksége lenne Irán támogatására is az Iszlám Állam elleni harcban. Teheránnak viszont pénzre van szüksége, mindenképpen el akarja érni az ország ellen elrendelt szankciók feloldását.

Ez azonban nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Irán egyre drámaibb pénzügyi helyzetbe kerül, a hatvan dollár alá süllyedt olajár nagyon kényesen érinti az amúgy is sanyarú helyzetbe került gazdaságot. Teheránnak ezért rendkívüli intézkedéseket kell hoznia. Hasszan Rohani elnök még októberben elrendelte, hogy a rendőrség keményebben lépjen fel a bűnözők, az alvilág, no és a koldusok ellen.

November végén letartóztattak egy koldust, akinek a zsebében több millió rialt (több ezer dollárt) találtak. A hatóságok szerint az alvilág a koldusokat használja fel a csencselésre mondván: őket úgyis békén hagyják a rendőrök. Úgy tűnik, tévedtek.