De észre sem vették, s most utólag legalább fontos lenne leszámolni egy hamis illúzióval.
A Népszava főszerkesztője "Huszonöt év" címmel írt publicisztikát, amelyben "Gondolta-e bárki, úgy huszonöt évvel ezelőtt, hogy negyedszázad múltán" - kérdéseket sorjáz, firtatva pártunk és kormányunk potentátjai mindennapokban megtapasztalható rögvalóságát. Ennek során egy sor alapvető tévedés és/vagy megjátszás eredményét sorolja. Ilyeneket: a "fiatalokból verbuválódott, demokráciáért küzdő párt" szinte minden vezetője az MSZMP-KB által rittyentett és finanszírozott új-NÉKOSZ keltetőjéből bújt elő, ahol derék megbízható paraszt-kádereket pátyolgattak. Vagy: "az avantgárd külsejű és gondolkodású, kíméletlenül demokrata Kövér László...". Nos, hogy mennyiben volt avantgárd a külseje, nem tudom, a gondolkodására ez aligha illene. Jelenlegi lelkivilágát ismerve inkább a kíméletlenséget nevezném meg, majdnem biztos vagyok ebben, de hogy ez a demokráciára vonatkozna? Az erősen kétséges! S a legnagyobb tévedés (sőt ez már hiba) "a teljesen kicserélődött személyiségű csapat" megállapítás . Nem, nem sok minden változott (látszólag más csapatban fociznak, de ez lényegtelen, mert kategorizálható ideákra akkor is most is buták), de a személyiségük egy fikarcnyit sem változott. Akkor is, most is, chutzpach-ok voltak és büszkék is voltak rá. Kedves főszerkesztő úr! Szerintem nem az a kérdés, hogy "Gondoltuk-e mindezeket huszonöt évvel ezelőtt?", hanem engem jobban foglalkoztat egy másként feltett kérdés: az arra illetékes politológusok és elemzők, meg a többi "írástudók miért nem vették észre, hogy mi lehet belőlük? Vagy ha észrevették, miért nem üvöltöttek?
