Idén sem lassul a törvénygyár, pedig Kövér László 2011 óta többször figyelmeztetett arra, hogy lassítani kell, mert a törvénykezési hajsza a parlament tekintélyét rombolja. A tavaszi ülésszak idején a kormány tervei szerint ötvenhat törvényjavaslat kerül a Ház elé, amelyből hármat már be is nyújtottak. A kabinet tervei szerint februárban szavazhatják meg a képviselők a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával összefüggő törvénymódosítást, és ekkor változtathatnak a földgázellátási törvényen, aminek célja egyebek mellett "az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása". Márciusban törvény születhet az energiahatékonyságról, és egy jogszabály-módosítással további államigazgatási feladat- és hatáskörök kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz.
Szintén márciusban változhatnak az igazságügyi szakértőkre vonatkozó előírások. Várhatóan egységes kamarai rendszert vezetnek be, illetve megreformálják a DNS-profil, valamint az ujj- és tenyérlenyomat nyilvántartásba vételét és kezelését. Áprilisban fogadhatja el a Ház a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló belügyminisztériumi előterjesztést, amely az indoklás szerint a közszolgálati életpálya koncepciója alapján szükséges. Ugyancsak áprilisban módosíthatják a köznevelési törvényt, aminek egyebek mellett az "erkölcstan helyett kötelező etika oktatásának bevezetése" a célja. Egészségügyi jogszabályok is változhatnak a háziorvosi rendszer erősítése érdekében - derül ki a törvényalkotási programból.
Májusban új törvény születhet a vasúti közlekedésről, a képviselők újraszabályozhatják a falusi turizmust, megreformálhatják a pálinkatörvényt, és a kancellári rendszerrel kapcsolatosan módosíthatják a felsőoktatási törvényt.
Júniusban, a tavaszi rendes ülésszak utolsó hónapjában 17 kormányzati előterjesztésről szavaznak majd a képviselők. A kétharmad várhatóan elfogadja majd azt a javaslatot, amelynek értelmében csak óvodába járó gyermek után jár családi pótlék. A juttatást jelenleg csak iskoláztatáshoz kötik. Módosulhat a munka törvénykönyve, és új, egységes törvényt alkothatnak a családok támogatásáról.
Az új parlament megalakulása óta 97 törvényt fogadtak el a képviselők. Ezek csaknem háromnegyedét a kormány kezdeményezte, 24-et a Fidesz és a KDNP képviselői, hármat pedig országgyűlési bizottságok. Az Országgyűlés honlapján közzétett adatokból kiderül, hogy május 6. óta a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Varga Mihály 18 javaslatot jegyzett, közöttük a 2015-ös költségvetést, illetve az adótörvényeket, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást, a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionálhatóságát.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tizenkét indítványt adott be, egyebek mellett a trafikok dohánybeszerzését korlátozó törvénymódosítást, de ő kezdeményezte, hogy engedjék el azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki. Trócsányi László igazságügyi miniszter nevéhez fűződik többek között a forintosítási és a fair bankokról szóló jogszabály, Pintér Sándor belügyminiszteréhez pedig a nemzetbiztonsági ellenőrzés módosítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter öt törvényjavaslatot terjesztett be, Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője hatot, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere négyet, Fazekas Sándor földművelésügyi és Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig kettőt-kettőt.
Kormánypárti képviselők egyéni indítványára szavazta meg a kétharmad például a vasárnapi pihenőnapot, a dohányipari különadót és a reklámadó bevezetését. Ugyancsak nekik köszönhető az önkormányzati választási rendszer módosítása, a tényleges főpolgármesteri vétójog biztosítása. Bizottsági előterjesztésre három javaslatot hagyott jóvá a Ház: a médiahatóság 2015-ös költségvetését és 2013-as büdzséjének végrehajtását, továbbá a magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezésére változtattak a nemzetiségek jogairól és a választási eljárásról szóló törvényen.
Két törvényjavaslatot kétszer is el kellett fogadnia az Országgyűlésnek, miután Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte őket a Háznak. Az egyik a plázaépítés szabályozásáról szólt, a másik pedig a veszteséges üzletek szankcionálhatóságáról. Ezeket a karácsony előtti rendkívüli ülésnapon módosításokkal újra megszavazták a képviselők.
Az ellenzék javaslatai javarészt a plenári ülés elé sem kerültek, a legtöbb kezdeményezést már a bizottságokban leszavazta a kormánypárti többség. Karácsony előtt, amikor az MSZP összegyűjtötte a rendkívüli ülés összehívásához szükséges aláírásokat, a fideszes házelnök ugyan kötelességének eleget téve összehívta az ülést, a kormánypárti képviselők azonban távol maradtak. A szocialisták az útdíjrendszer kiterjesztéséről akartak vitázni és országgyűlési határozatban rögzíteni, hogy minden olyan útszakasz, amely eddig ingyenes volt, az is maradjon, ám miután a Fidesz politikai színjátékra hivatkozva bojkottálta a kezdeményezést, január 1-től fizetni kell egyebek mellett az M0-on.