Titokban üzletelne a kormány

A döntéshozatal felgyorsításához elengedhetetlennek tartja az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi részvénypakettjének államosítását az Orbán-kormány. Az iparági szakértők szerint azonban egyértelmű hogy nem erről van szó, hanem az állami vállalatnál zajló gyanús ügyleteket szeretnék még inkább elzárni a közvélemény elől. A kisrészvényesek ilyen módon történő kifosztása uniós alapjogokat is sért – állítják elemzők.

Sem gazdasági, sem jogi okai nincsenek, hogy a Fidesz-kormány államosítsa az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. magánkézben lévő részvényeit. Az Orbán-kabinet akciójának a célja nyilvánvalóan az, hogy teljes körűen kizárja a nyilvánosságot a cég működésének a felügyeletéből. Teszi ezt annak ellenére, hogy állami tulajdonú cégről van szó, amely a hatályos törvények értelmében amúgy is köteles lenne átláthatóan működni – állítják az általunk megkérdezett iparági szakértők.

Az MVM-et 99,87 százalékban jelenleg is az állam birtokolja, így csupán 0,13 százaléknyi rész van magánbefektetők kezében. A kisbefektetők az 1990-es években, azaz jóval a jelenlegi kormánypárt hatalomra jutása előtt vásárolhattak csekély mennyiségű MVM részvényt, amikor a kormányzati cél még az állami vállalat fokozatos tőzsdére vitele volt. Az akkori elképzelések szerint ugyanis a cég kisebbségi csomagját megvásárolhatták volna a lakossági befektetők, s a vállalat nyílt részvénytársaságként áttekinthető módon tevékenykedett volna. A mostani kormány koncepciója viszont ennek az ellenkezője, minél nagyobb homályt borítani az állami vállalat gazdálkodására – vélik hozzáértők. Ezzel megelőzhető lenne, hogy a jövőben nyilvánosságra kerüljenek olyan esetek, mint például a MET-MVM ügylet volt.

Emlékezetes: a MET üzlet keretében az MVM a lakosság költségére korábban felhalmozott biztonsági gáztartalékokból adott át mintegy 300 millió köbmétert a MET-nek, hogy az továbbítsa azt a kormányzati rezsicsökkentéssel a csőd szélére juttatott távhő társaságoknak. Emellett a magánvállalkozás import jogokat is kapott az osztrák-magyar gázvezetékre, amelyen olcsón hozhattak be gázt. Az MVM nem nyert ezeken az üzleteken, míg a MET több tíz milliárdos bevételre tett szert. És máig sincs elfogadható magyarázat arra, hogy miért kellett a kormányzatnak bevonni a magáncéget az üzleteibe – hangsúlyozzák szakértők.

A másik napvilágra került gyanús eset az volt, amikor a Fidesz-kabinet az MVM bevonásával megvásárolta a német E.ON vállalat magyarországi gázszolgáltató, és gázkereskedelmi cégeit. A vételár ugyanis 260 milliárd forint volt. Az Átlátszó.hu internetes oldal tavaly ősszel közölt számításai szerint – amelyet a titkolódzó MVM-től kiperelt, nyilvános iratokra alapozott - a kockázatok figyelembe vételével a földgáz nagykereskedőért annak piaci értékénél akár 600 milliárd forinttal is többet fizetett a kormány, mivel a legmagasabb szintű politikai döntés eredményeként megvásárolt csomag értékét mínusz 350 milliárd forintra becsülték, az állam azonban 260 milliárd forintot fizetett azért. Ennél óvatosabban számolt Mártha Imre, az MVM volt vezérigazgatója, aki ma is - vagyis ma még - a cég kisrészvényese, de a volt cégvezető is arra jutott, hogy kormányzat aránytalanul magas összeget fizetett az E. ON leányvállalatokért.

Óriási összegű hitelt vesz fel az MVM

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése jóváhagyta, hogy az MVM 100 millió euró (mintegy 300 milliárd forint) értékű projekt-hitelszerződést kössön az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Az EIB-hitelt az MVM 18 átvitelihálózat-fejlesztési és négy földgáztároló-felújítási projektre használja fel. A 2018-ig megvalósítandó beruházások tervezett összértéke 53 milliárd forint.

A társaság közgyűlése döntött továbbá az MVM Zrt. 37,2 milliárd forintos alaptőke-emeléséről, valamint arról is, hogy a Főgáz Zrt. 49,83 százalékos részvénypakettjét átruházza a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalatára.

A vállalat közgyűlése jóváhagyta az MVM NET Zrt. 450 megahertzes frekvenciasávban működő mobiltávközlési technológián alapuló adatátviteli szolgáltatások bevezetési projektjét is. A beruházás egy országos hálózat kiépítését jelenti az úgynevezett LTE 450 technológia használatával. A teljes beruházás tervezett költsége 12,8 milliárd forint.

Több általunk megkérdezett iparági szakértő megerősítette: az Orbán-kabinet a mostani államosítással kizárólag arra törekszik, hogy az ilyen gyanús, közpénzeket tízmilliárdos nagyságrendben eltüntető manőverek ne kerüljenek nyilvánosságra.

A kormány ezúttal is stratégiai érdekekre, és ellátásbiztonsági okokra hivatkozva veszi el egy tucatnyi befektető tulajdonát. A napokban a parlament által szentesített törvény indoklása szerint a mindössze 0,13 százaléknyi részt birtokló befektetők jelenlétükkel „gyors és hatékony döntéshozást” akadályozzák. Ez az állítás nyilvánvalóan nem lehet igaz, miután kisbefektetők súlyuknál fogva a döntéshozatalban nem számítanak tényezőnek. Emellett ezek a kis tulajdonosok az osztalékfizetéskor sem tekinthetőek érdemi „pénz felvevőknek”. Igaz, kérdéseikkel, a "furcsa" döntések elleni felszólalásaikkal kellemetlen perceket szereznek az MVM vezetésének.

A december közepén elfogadott törvénymódosítás alapján kötelező lesz eladniuk az államnak a kezükben lévő részvényeket a kisbefektetőknek, amint az állam felszólítja őket a papírok átadására. A kormányzat feltehetően a részvénypakettekért azok névértékét ajánlja majd fel. Ám, ha a kormány csak jelképes összeget kínál a papírokért, akkor egyes szakértők szerint azt is el kell fogadniuk a tulajdonosoknak. Jelenleg hét magánszemély, három önkormányzat, és három gazdasági társaság kezében van MVM-részvény, tulajdonuk együttesen 0,13 százalék. Az Index.hu. beszámolója szerint közöttük van például az óbudai és a tatabányai önkormányzat. A magánszemélyek közül pedig a Napi.hu főszerkesztője, Korányi G. Tamás, illetve Jászay Tamás, aki az egyik német energetikai társaság, az RWE képviselője látogatja rendszeresen a közgyűléseket. A cégek közül pedig leginkább a Szent György Lovasclub képviselteti magát, amely a volt MVM vezető, Mártha Imre tulajdonába tartozik. A kivásárlás ellen az MVM napokban megtartott közgyűlésekor tiltakozó Korányi G. a jelenkori és múlt béli események között párhuzamot vonva elmondta, hogy legutóbb 1948-ban államosították az MVM elődjét.

Zavarok a szlovák-magyar gázvezetékben

Már a próbaüzem is csaknem fél évet csúszott, ehhez képest jó hír, hogy februártól akár kereskedelmi gázszállítás is lehetséges lesz a Vecsés és a szlovákiai Felsőszellő közötti új gázvezetéken. Az interkonnektort már a választásokat megelőzően felavatták a két ország miniszterelnökei, Orbán Viktor és Robert Fico.

A csúszások technikai, műszaki okait elemezni szakemberek dolga, a beruházás viszont rávilágít az MVM - és a felette hozott - döntések mechanizmusára. Az Orbán-kormány ennek a szakasznak az üzemeltetésére létrehozta az MVM tulajdonolta Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt.-t, annak ellenére, hogy a Molnak létezik hasonló feladatokat ellátó cége (FGSz Zrt.). A szakma és az EU is azt szorgalmazta, hogy az ország többi nagynyomású hazai vezetékéhez hasonlóan a szlovák kapcsolatot jelentő csövet is ez a társaság üzemeltesse. A kormány ellenállt, ami miatt - uniós nyomásra - kénytelen volt később a Belügyminisztériumra testálni az MGT felügyeletét, ugyanis nem lehet a gázkereskedő és a vezeték tulajdonosa ugyanaz.

Az ellenzéki pártok szerint a Fidesz által az MVM kisrészvényeseire megalkotott szabályozás diszkriminatív, miután más versenypiaci szereplőknek nincs arra lehetőségük, hogy kizárják a tulajdonosok köréből a nekik nem tetsző részvényeseket. Elemzők szerint pedig uniós alapjogokba ütköző törvényt alkotott a kormánypárt. A kormányzat ugyan azt állítja, hogy az úgynevezett Római Szerződés által biztosított tőke áramlásának szabadsága korlátozható a közérdekre hivatkozva, s ezt az Európai Bíróság gyakorlata is igazolja. A szakemberek szerint azonban ez az érv nem állja meg a helyét, mert a korlátozás csak valóban nyomós okok megléte esetén fogadható el. A kormány által felhozott „döntéshozatal felgyorsítása” pedig nem tartozik ezek közé. Emellett az új jogszabály a tulajdonukhoz fűződő jogukban is korlátozza a kisbefektetőket. Ez pedig az Európai Unió törvényei szerint elvitathatatlan alapjog, ami csak akkor vonható el, ha kifejezetten súlyos közérdekről van szó. Ebben az esetben pedig ez nem áll fenn, különösen azok után, hogy a nemzeti érdeknek titulált paksi atomerőmű bővítési projekt kikerült az MVM felügyelete alól – jegyzik meg hozzáértők. Ezek miatt nem zárható ki, hogy az államosítási ügyletből még hosszas jogvita is lehet, amelyben az uniós bíróság hirdet végül vélhetően a magyar kormányt elmarasztaló ítélet.

A MVM-nél mostanra egyébként is véget ért a „kisgömböc” korszak – fogalmazott az egyik iparági szakértő a lapunknak. Vagyis, amíg korábban a kormányzat igyekezett minden nagyobb „pénzesebb” beruházást, illetve üzletet az MVM, s ezáltal az állami céget felügyelő fideszes üzleti kör alá rendelni, nem törődve azzal, hogy erre a társaság sem pénzügyileg, sem szervezetileg nincs felkészülve. Addig ez a folyamat mára megfordult, így a kormányzat gyorsütemben „kiüríti” a céget, hogy egy újabb „feltörekvő” fideszes vállalkozói csoport kezébe kerüljenek a nagyberuházások, például a paksi atomerőmű bővítése, a Főgáz üzletrész, vagy a magyar-szlovák gázvezeték tulajdonjoga. Elemzők szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által újabban favorizált gazdasági érdekcsoport az MVM teljes vezérkarának a leváltását is követelte, s erre hajszál híján sor is került. Ám végül az új „gazdák” megelégedtek azzal, hogy a másodvonalbeli vezetőket eltávolítsák, s a csúcsvezetők menesztését lebegtetve tartsák a kezükben a cég irányítását.

Szlovákiában terjeszkedne az MVM

A korábbi magyar tőkekihelyezések pozitív tapasztalatai nagymértékben javítják az MVM Magyar villamos Művek Zrt. esélyeit abban, hogy betársuljon a szlovák villamosművekbe – állítják szlovákiai elemzők.

Az MVM és a magyar Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft alkotta konzorcium érdeklődik a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészének a megszerzése iránt. A Szlovák Villamosművek (SE) részvényeinek egy harmada van szlovák állami kézben, a további 66 százalékkal az olasz Enel cég rendelkezik. Ez utóbbi részvénycsomag megvásárlására törekszik a Slovnaft az MVM-mel karöltve.

Horbulák Zsolt gazdasági elemző a trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa szerint a korábbi szlovákiai magyar tőkekihelyezések, mint a Mol és az OTP beruházásai is fejlődést és stabilitást hoztak a régióba. Ez mindenképpen kecsegtető a Szlovák Villamosművekbe társulni kívánó MVM számára, ráadásul a politikai környezet is kedvező. Horbulák szerint a jelenlegi pozsonyi kabinetre már kevésbé nehezedik „az erősen nemzeti és esetenként magyarellenes véleményeket megfogalmazó erők” nyomása, mint a korábbi Fico-kabinet esetében.

A Wall Street Journal által kétmilliárd euró értékűre becsült SE részvényeinek kétharmadát 2006 óta birtokolja az Enel. Az olasz energetikai óriás a szlovák részvénycsomag áruba bocsátását saját adósságlefaragási terveivel indokolta. A hivatalos álláspont mellett azonban olyan vélemények is szárnyra keltek, amelyek szerint az Enel kilépésének oka az olasz vállalat és a kisebbségi tulajdonos szlovák állam között fennálló felhős viszony. Az együttműködésen az sem javított, hogy az SE tulajdonát képező mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának építését már többször el kellett halasztani. A beruházás a kezdeti tervekhez képest már most öt évet csúszik, és a tervezettnél várhatóan kétszer drágábban készül majd el. Szlovák vélekedések szerint a késés egyik oka lehet, hogy az Enelnek nem áll érdekében a projekt megvalósítása, mivel az új blokkok áramtermelése akár veszteséges is lehet. Ezzel szemben a hazai szakértők szerint a paksi atomerőművet is bővítő MVM a fejlesztést szorgalmazza majd. A beruházás pedig – hasonlóan a magyar atomerőműhöz – könnyen az orosz Roszatom rendelésállományát gyarapíthatja majd.

A szlovák kormánynak elővásárlási joga van ugyan a részvények kétharmadára, de elemzők szerint valószínűtlen, hogy élni fog vele, mivel szűkösek a kormány keretei a finanszírozáshoz. Az SE többségi tulajdona iránt az MVM-en kívül a cseh energetikai művek, a CEZ is érdeklődik.