Előfizetés

Titokban üzletelne a kormány

Illés József írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.01.03. 06:28
Már szó sincs az MVM részvényeinek tőzsdei bevezetéséről FOTÓ: NÉPSZAVA
A döntéshozatal felgyorsításához elengedhetetlennek tartja az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi részvénypakettjének államosítását az Orbán-kormány. Az iparági szakértők szerint azonban egyértelmű hogy nem erről van szó, hanem az állami vállalatnál zajló gyanús ügyleteket szeretnék még inkább elzárni a közvélemény elől. A kisrészvényesek ilyen módon történő kifosztása uniós alapjogokat is sért – állítják elemzők.

Sem gazdasági, sem jogi okai nincsenek, hogy a Fidesz-kormány államosítsa az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. magánkézben lévő részvényeit. Az Orbán-kabinet akciójának a célja nyilvánvalóan az, hogy teljes körűen kizárja a nyilvánosságot a cég működésének a felügyeletéből. Teszi ezt annak ellenére, hogy állami tulajdonú cégről van szó, amely a hatályos törvények értelmében amúgy is köteles lenne átláthatóan működni – állítják az általunk megkérdezett iparági szakértők.

Az MVM-et 99,87 százalékban jelenleg is az állam birtokolja, így csupán 0,13 százaléknyi rész van magánbefektetők kezében. A kisbefektetők az 1990-es években, azaz jóval a jelenlegi kormánypárt hatalomra jutása előtt vásárolhattak csekély mennyiségű MVM részvényt, amikor a kormányzati cél még az állami vállalat fokozatos tőzsdére vitele volt. Az akkori elképzelések szerint ugyanis a cég kisebbségi csomagját megvásárolhatták volna a lakossági befektetők, s a vállalat nyílt részvénytársaságként áttekinthető módon tevékenykedett volna. A mostani kormány koncepciója viszont ennek az ellenkezője, minél nagyobb homályt borítani az állami vállalat gazdálkodására – vélik hozzáértők. Ezzel megelőzhető lenne, hogy a jövőben nyilvánosságra kerüljenek olyan esetek, mint például a MET-MVM ügylet volt.

Emlékezetes: a MET üzlet keretében az MVM a lakosság költségére korábban felhalmozott biztonsági gáztartalékokból adott át mintegy 300 millió köbmétert a MET-nek, hogy az továbbítsa azt a kormányzati rezsicsökkentéssel a csőd szélére juttatott távhő társaságoknak. Emellett a magánvállalkozás import jogokat is kapott az osztrák-magyar gázvezetékre, amelyen olcsón hozhattak be gázt. Az MVM nem nyert ezeken az üzleteken, míg a MET több tíz milliárdos bevételre tett szert. És máig sincs elfogadható magyarázat arra, hogy miért kellett a kormányzatnak bevonni a magáncéget az üzleteibe – hangsúlyozzák szakértők.

A másik napvilágra került gyanús eset az volt, amikor a Fidesz-kabinet az MVM bevonásával megvásárolta a német E.ON vállalat magyarországi gázszolgáltató, és gázkereskedelmi cégeit. A vételár ugyanis 260 milliárd forint volt. Az Átlátszó.hu internetes oldal tavaly ősszel közölt számításai szerint – amelyet a titkolódzó MVM-től kiperelt, nyilvános iratokra alapozott - a kockázatok figyelembe vételével a földgáz nagykereskedőért annak piaci értékénél akár 600 milliárd forinttal is többet fizetett a kormány, mivel a legmagasabb szintű politikai döntés eredményeként megvásárolt csomag értékét mínusz 350 milliárd forintra becsülték, az állam azonban 260 milliárd forintot fizetett azért. Ennél óvatosabban számolt Mártha Imre, az MVM volt vezérigazgatója, aki ma is - vagyis ma még - a cég kisrészvényese, de a volt cégvezető is arra jutott, hogy kormányzat aránytalanul magas összeget fizetett az E. ON leányvállalatokért.

Óriási összegű hitelt vesz fel az MVM
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése jóváhagyta, hogy az MVM 100 millió euró (mintegy 300 milliárd forint) értékű projekt-hitelszerződést kössön az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Az EIB-hitelt az MVM 18 átvitelihálózat-fejlesztési és négy földgáztároló-felújítási projektre használja fel. A 2018-ig megvalósítandó beruházások tervezett összértéke 53 milliárd forint.
A társaság közgyűlése döntött továbbá az MVM Zrt. 37,2 milliárd forintos alaptőke-emeléséről, valamint arról is, hogy a Főgáz Zrt. 49,83 százalékos részvénypakettjét átruházza a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalatára.
A vállalat közgyűlése jóváhagyta az MVM NET Zrt. 450 megahertzes frekvenciasávban működő mobiltávközlési technológián alapuló adatátviteli szolgáltatások bevezetési projektjét is. A beruházás egy országos hálózat kiépítését jelenti az úgynevezett LTE 450 technológia használatával. A teljes beruházás tervezett költsége 12,8 milliárd forint.

Több általunk megkérdezett iparági szakértő megerősítette: az Orbán-kabinet a mostani államosítással kizárólag arra törekszik, hogy az ilyen gyanús, közpénzeket tízmilliárdos nagyságrendben eltüntető manőverek ne kerüljenek nyilvánosságra.

A kormány ezúttal is stratégiai érdekekre, és ellátásbiztonsági okokra hivatkozva veszi el egy tucatnyi befektető tulajdonát. A napokban a parlament által szentesített törvény indoklása szerint a mindössze 0,13 százaléknyi részt birtokló befektetők jelenlétükkel „gyors és hatékony döntéshozást” akadályozzák. Ez az állítás nyilvánvalóan nem lehet igaz, miután kisbefektetők súlyuknál fogva a döntéshozatalban nem számítanak tényezőnek. Emellett ezek a kis tulajdonosok az osztalékfizetéskor sem tekinthetőek érdemi „pénz felvevőknek”. Igaz, kérdéseikkel, a "furcsa" döntések elleni felszólalásaikkal kellemetlen perceket szereznek az MVM vezetésének.

A december közepén elfogadott törvénymódosítás alapján kötelező lesz eladniuk az államnak a kezükben lévő részvényeket a kisbefektetőknek, amint az állam felszólítja őket a papírok átadására. A kormányzat feltehetően a részvénypakettekért azok névértékét ajánlja majd fel. Ám, ha a kormány csak jelképes összeget kínál a papírokért, akkor egyes szakértők szerint azt is el kell fogadniuk a tulajdonosoknak. Jelenleg hét magánszemély, három önkormányzat, és három gazdasági társaság kezében van MVM-részvény, tulajdonuk együttesen 0,13 százalék. Az Index.hu. beszámolója szerint közöttük van például az óbudai és a tatabányai önkormányzat. A magánszemélyek közül pedig a Napi.hu főszerkesztője, Korányi G. Tamás, illetve Jászay Tamás, aki az egyik német energetikai társaság, az RWE képviselője látogatja rendszeresen a közgyűléseket. A cégek közül pedig leginkább a Szent György Lovasclub képviselteti magát, amely a volt MVM vezető, Mártha Imre tulajdonába tartozik. A kivásárlás ellen az MVM napokban megtartott közgyűlésekor tiltakozó Korányi G. a jelenkori és múlt béli események között párhuzamot vonva elmondta, hogy legutóbb 1948-ban államosították az MVM elődjét.

Zavarok a szlovák-magyar gázvezetékben
Már a próbaüzem is csaknem fél évet csúszott, ehhez képest jó hír, hogy februártól akár kereskedelmi gázszállítás is lehetséges lesz a Vecsés és a szlovákiai Felsőszellő közötti új gázvezetéken. Az interkonnektort már a választásokat megelőzően felavatták a két ország miniszterelnökei, Orbán Viktor és Robert Fico.
A csúszások technikai, műszaki okait elemezni szakemberek dolga, a beruházás viszont rávilágít az MVM - és a felette hozott - döntések mechanizmusára. Az Orbán-kormány ennek a szakasznak az üzemeltetésére létrehozta az MVM tulajdonolta Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt.-t, annak ellenére, hogy a Molnak létezik hasonló feladatokat ellátó cége (FGSz Zrt.). A szakma és az EU is azt szorgalmazta, hogy az ország többi nagynyomású hazai vezetékéhez hasonlóan a szlovák kapcsolatot jelentő csövet is ez a társaság üzemeltesse. A kormány ellenállt, ami miatt - uniós nyomásra - kénytelen volt később a Belügyminisztériumra testálni az MGT felügyeletét, ugyanis nem lehet a gázkereskedő és a vezeték tulajdonosa ugyanaz.

Az ellenzéki pártok szerint a Fidesz által az MVM kisrészvényeseire megalkotott szabályozás diszkriminatív, miután más versenypiaci szereplőknek nincs arra lehetőségük, hogy kizárják a tulajdonosok köréből a nekik nem tetsző részvényeseket. Elemzők szerint pedig uniós alapjogokba ütköző törvényt alkotott a kormánypárt. A kormányzat ugyan azt állítja, hogy az úgynevezett Római Szerződés által biztosított tőke áramlásának szabadsága korlátozható a közérdekre hivatkozva, s ezt az Európai Bíróság gyakorlata is igazolja. A szakemberek szerint azonban ez az érv nem állja meg a helyét, mert a korlátozás csak valóban nyomós okok megléte esetén fogadható el. A kormány által felhozott „döntéshozatal felgyorsítása” pedig nem tartozik ezek közé. Emellett az új jogszabály a tulajdonukhoz fűződő jogukban is korlátozza a kisbefektetőket. Ez pedig az Európai Unió törvényei szerint elvitathatatlan alapjog, ami csak akkor vonható el, ha kifejezetten súlyos közérdekről van szó. Ebben az esetben pedig ez nem áll fenn, különösen azok után, hogy a nemzeti érdeknek titulált paksi atomerőmű bővítési projekt kikerült az MVM felügyelete alól – jegyzik meg hozzáértők. Ezek miatt nem zárható ki, hogy az államosítási ügyletből még hosszas jogvita is lehet, amelyben az uniós bíróság hirdet végül vélhetően a magyar kormányt elmarasztaló ítélet.

A MVM-nél mostanra egyébként is véget ért a „kisgömböc” korszak – fogalmazott az egyik iparági szakértő a lapunknak. Vagyis, amíg korábban a kormányzat igyekezett minden nagyobb „pénzesebb” beruházást, illetve üzletet az MVM, s ezáltal az állami céget felügyelő fideszes üzleti kör alá rendelni, nem törődve azzal, hogy erre a társaság sem pénzügyileg, sem szervezetileg nincs felkészülve. Addig ez a folyamat mára megfordult, így a kormányzat gyorsütemben „kiüríti” a céget, hogy egy újabb „feltörekvő” fideszes vállalkozói csoport kezébe kerüljenek a nagyberuházások, például a paksi atomerőmű bővítése, a Főgáz üzletrész, vagy a magyar-szlovák gázvezeték tulajdonjoga. Elemzők szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által újabban favorizált gazdasági érdekcsoport az MVM teljes vezérkarának a leváltását is követelte, s erre hajszál híján sor is került. Ám végül az új „gazdák” megelégedtek azzal, hogy a másodvonalbeli vezetőket eltávolítsák, s a csúcsvezetők menesztését lebegtetve tartsák a kezükben a cég irányítását.

Szlovákiában terjeszkedne az MVM
A korábbi magyar tőkekihelyezések pozitív tapasztalatai nagymértékben javítják az MVM Magyar villamos Művek Zrt. esélyeit abban, hogy betársuljon a szlovák villamosművekbe – állítják szlovákiai elemzők.
Az MVM és a magyar Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft alkotta konzorcium érdeklődik a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészének a megszerzése iránt. A Szlovák Villamosművek (SE) részvényeinek egy harmada van szlovák állami kézben, a további 66 százalékkal az olasz Enel cég rendelkezik. Ez utóbbi részvénycsomag megvásárlására törekszik a Slovnaft az MVM-mel karöltve.
Horbulák Zsolt gazdasági elemző a trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa szerint a korábbi szlovákiai magyar tőkekihelyezések, mint a Mol és az OTP beruházásai is fejlődést és stabilitást hoztak a régióba. Ez mindenképpen kecsegtető a Szlovák Villamosművekbe társulni kívánó MVM számára, ráadásul a politikai környezet is kedvező. Horbulák szerint a jelenlegi pozsonyi kabinetre már kevésbé nehezedik „az erősen nemzeti és esetenként magyarellenes véleményeket megfogalmazó erők” nyomása, mint a korábbi Fico-kabinet esetében.
A Wall Street Journal által kétmilliárd euró értékűre becsült SE részvényeinek kétharmadát 2006 óta birtokolja az Enel. Az olasz energetikai óriás a szlovák részvénycsomag áruba bocsátását saját adósságlefaragási terveivel indokolta. A hivatalos álláspont mellett azonban olyan vélemények is szárnyra keltek, amelyek szerint az Enel kilépésének oka az olasz vállalat és a kisebbségi tulajdonos szlovák állam között fennálló felhős viszony. Az együttműködésen az sem javított, hogy az SE tulajdonát képező mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának építését már többször el kellett halasztani. A beruházás a kezdeti tervekhez képest már most öt évet csúszik, és a tervezettnél várhatóan kétszer drágábban készül majd el. Szlovák vélekedések szerint a késés egyik oka lehet, hogy az Enelnek nem áll érdekében a projekt megvalósítása, mivel az új blokkok áramtermelése akár veszteséges is lehet. Ezzel szemben a hazai szakértők szerint a paksi atomerőművet is bővítő MVM a fejlesztést szorgalmazza majd. A beruházás pedig – hasonlóan a magyar atomerőműhöz – könnyen az orosz Roszatom rendelésállományát gyarapíthatja majd.
A szlovák kormánynak elővásárlási joga van ugyan a részvények kétharmadára, de elemzők szerint valószínűtlen, hogy élni fog vele, mivel szűkösek a kormány keretei a finanszírozáshoz. Az SE többségi tulajdona iránt az MVM-en kívül a cseh energetikai művek, a CEZ is érdeklődik.

Már 320 forint közelében az euró

B. M.
Publikálás dátuma
2015.01.03. 06:25
FOTÓ: Vajda József
A tavalyi esztendő a hazai deviza vesszőfutásának esztendeje volt. A 2014-es esztendőt 297 forintos euróárfolyammal kezdtük, és 316 forintossal zártuk. Az idei év katasztrofálisan kezdődött, a forint a 320 forintos lélektani határ közelébe kúszott fel, onnan ugyan visszacsúszott 318 forint alá a kurzus, de a jövő korántsem biztató.

A múlt évi költségvetési törvényben 295 forint szerepelt, ami illúzióvá vált. Aligha járhatunk jobban 2015-tel, hiszen a büdzsé 306,50 forintos euróval számol. A mostani helyzet két okra vezethető vissza. Az egyik a 2,1 százalékos alapkamat, amely már nem eléggé attraktív a külföldi befektetők számára ahhoz, hogy forintban helyezzék el az átmenetileg szabad pénzeszközeiket. A másik forintot gyengítő tényező az orosz krízis nyomán a mélybe zuhant rubel árfolyam, amely ugyancsak kedvezőtlen a számunkra. Az elmúlt év elején még 215 forintos dollár árfolyam tegnapra 264 forintra nőtt, amire tíz esztendeje nem volt példa. Egyben ez azt is jelzi, hogy 2014 legjobb befektetése a magyarok számára az volt, ha az év elején dollárt vásároltak forintért.

Egyelőre nehéz a forint közeljövőjét megjósolni, az első félévben, de akár már a közeli napokban minden bizonnyal az euró átlépi a 320 forintos szintet, de 330 forint alatt visszafordul. Az év végére viszont felülről közelítheti a 300 forintos szintet. Két tényező hatása azonban még kiszámíthatatlan, bár a jegybank megtámogatta a bankok lakossági devizahiteleinek forintosítását, de továbbra sem prognosztizálható, hogy ennek lesz-e pozitív hatása. Nagy esélyünk van arra, hogy valamikor az év második felében elkezdődik Magyarország felminősítési folyamata. Mivel az utóbbi időben a külföldi befektetők már nemigen veszik figyelembe, hogy a bóvlikategóriában vagyunk, így egy jobb osztályzatnak a hatását rendkívül nehéz megjósolni. Egy biztos árfolyam-stabilitásra aligha számíthatunk.

Mivel az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő a nyár derekán feltehetően megemeli a dollár kamatszintjét, így a magyar Monetáris Tanács valamikor az év végén teszi majd ugyanezt. Bár londoni elemzők úgy vélik, hogy még tavasszal kamatot vág az MNB az alacsony inflációra tekintettel. A forint sérülékenysége és a saját hitelességének megőrzése miatt feltehetően ezt csak jelentősen megjavuló nemzetközi hangulat mellett teszik majd meg, hiszen egy kamatvágás a forint további gyengülését eredményezheti.

Így élünk 2015-ben

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.01.03. 06:21
A kereskedelmi láncok igyekeznek dacolni a pluszterhekkel FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ahogy egyik év követi a másikat, a gazdaság szereplői - az állam, a cégek és a háztartások - kíváncsian várják: mit is hoz a következő esztendő. Ebből a szempontból 2015-re tekintve fordulatról számolhatunk be: a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a gazdaságkutatók és a hazai és a külföldi banki elemzők prognózisai között alig-alig lelhető fel érdemi különbség. A tavalyi, tehát 2014-es 3,2 százalék körüli gazdasági növekedés idén 2,2-2,5 százalék körül alakulhat. A beruházások minden bizonnyal kissé visszafogottabbak lesznek, a jelenlegi gyakorlatilag nem létező infláció 2015 végére 2,5 százalékosra emelkedhet.

A mögöttünk hagyott év legfontosabb eredménye, hogy a recessziót Magyarország maga mögött hagyta, így nem kell különösebb bátorság azt megjósolni, hogy 2015-ben is növekedni fog a gazdaság, annak ellenére, hogy az euró-zóna előzetes várakozásai továbbra sem biztatóak, bár legfontosabb gazdasági partnereinknél véget ért a költségvetési kiigazítások korszaka, így minden erejükkel a gazdasági növekedést fogják ösztönözni. Az idei gazdasági növekedés alacsonyabb lesz, mint amilyen a 2014. évi volt. A várható 2,5 százalék körüli bővülés a potenciális lehetőségeinkhez közeli. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy tavaly - előzetes számítások szerint - a mezőgazdaság ismét kiemelkedő évet zárt, amit nem lesz könnyű megismételni. A 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási hiány tartható lesz.

Abban minden gazdasági szereplő egyetért, hogy Magyarországon a 2014. évi gazdaságpolitika folytatását jósolják a szakemberek, egy lényeges - el nem hanyagolható - különbséggel. Az elmúlt évben Magyarországon három választást tartottak, ami az állami szerepvállalás általános megerősödésével járt. Folytatódott - még ha a korábbiaknál kissé mérsékeltebb ütemben is - a rezsicsökkentések folyamata, amelynek 2015-ös kilátásai ma még homályosak. A központosított, állami közműcég működése önmagában még nem eredményez majd rezsicsökkentést, ezért a kormány feltehetően új vizekre evez, és megszüntetnek vagy mérsékelnek néhány illetéket. A választások hatása megmutatkozott az építőipar teljesítményének látványos növekedésében, az uniós pénzekből megvalósuló infrastrukturális beruházások számának szaporodásában. Ez a növekedési ütem idén már nem ismételhető meg. Amíg 2014-ben hozzávetőleg 16 százalékkal növekedett az építőipar teljesítménye, addig idén 5-10 százalékos bővülésnek is örülni fogunk. A legnagyobb bizonytalansági tényező a lakásépítések alakulása. Szinte kiszámíthatatlan, hogy a családok hogyan fognak reagálni arra, hogy a bankok a lakossági jelzáloghitelesekkel elszámolnak.

Miután a 2014-ben átadott beruházások nagy része elkerülte az érdemleges növekedést produkáló cégeket, így az ipari teljesítmény növekedésének lelassulására lehet számítani. Ezt már jelezte az is, hogy októberben az ipar kibocsátása nem érte el a megelőző esztendeit. Így a tavalyi 7,5 százalékos ipari növekedés 5,0 százalékra mérséklődhet. A Növekedési Hitelprogram (NHP) felfrissítésétől érdemi változást nem várnak az elemzők, mint ahogy azt előzetesen várni is lehetett, főként azok a vállalkozások veszik fel az olcsó hitelt, amelyek eddig is aktívak voltak, vagyis szám szerint nem várható több beruházás, korszerűsítés az NHP révén, csak azok valósulnak meg, amelyeket korábban amúgy is beterveztek, igaz hogy most a korábbiaknál alacsonyabb járulékos költségből.

A hazai gazdaság egyetlen hónapról hónapra töretlen ütemben növekvő szegmense a kiskereskedelem. Mivel a családoknak az alacsony kamatkörnyezet és a magas banki járulékos költségek miatt egyre kevésbé érdemes megtakarítaniuk, ezért folyamatosan költenek. Mivel gyakorlatilag megszűnt az infláció, sőt 2014 utolsó hónapjait már a defláció veszélyeztette, így a lakosság jobban meg tudja tervezni a költéseit, ezért 2015-ben továbbfolytatódhat a nagy értékű fogyasztási cikkek szükségessé vált cseréje. Növekvő mértékű használtautó forgalomra lehet számítani, és - akárcsak 2014-ben - már az újautó-piac is életjeleket fog adni magáról, de a válság előtti szint elérése - a lízingelés szigorúbbá válása miatt - még hosszú évekig illúziónak látszik.

Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a többet költők a háztartások egyre kisebb hányadát képviselik, vagyis kevesebb család költ többet, sőt - a statisztikai adatok tanúsága szerint - sokkal többet. A számokon sokat javított az üzemanyagok látványos, 40 százalékot meghaladó áresése, azonban már 2015 első napjaiban érzékelhető, hogy a trend - ha kis mértékben is - megfordulni látszik. A kiskereskedelmet sújtó szép számú korlátozó intézkedés (plazastop, a különadók megmaradása, élelmiszerfelügyeleti díj, a veszteséges üzletek élelmiszerkereskedelmi jogának felfüggesztése, vasárnapi zárva tartás, de még a kiterjesztett útdíj is) ellenére, még ha jelentős áldozatok árán dacol a kormányzat értelmetlen intézkedéseivel, és kihasználva a növekvő keresletet képes talpon maradni, ezen csak az változtathat érdemben, ha a kormány a Nemzeti Dohányboltok mintájára a szeszes italok vagy az üzemanyagok forgalmazását - közvetve vagy közvetlenül - államilag meghatározott korlátok közé szorítja.

Az inflációra visszatérve: 2014 mindenképpen rendhagyó év volt, az elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy az éves pénzjavulás mértéke eléri 0,2 százalékot. Idén ez a "teljesítmény" már nem ismételhető meg, a már ismert bázishatások miatt, de így is várhatóan átlagosan az 1 százalékos szint alatt marad a fogyasztói árindex növekedési üteme, bár 2015. decemberére 2,5 százalékos - 12 hónapra visszatekintő - pénzromlási ütem várható. A már említett üzemanyagárak mellett az energiaköltségek növekedése sem várható, és a nemzetközi inflációs környezet is kedvezően alakulhat.

A GDP arányos államadósság csökkentése évről évre csak trükkökkel valósítható meg, feltehetően a kormány azért vetett szemet a magánpénztárak még megmaradt vagyonában fellelhető 205 milliárd forintra, mert 2015-ben ezzel akarja majd kozmetikázni a folyamatos államosítások miatti adósság bizonyítványát.

BÉT: sanyarú kilátások
A Budapesti Értéktőzsde kilátásai nem túl fényesek, a BUX 16 634 ponton zárta a 2014-es évet szemben a megelőző esztendő 18 564,08 pontos értékével, vagyis 10,4 százalékot veszített értékéből, egy olyan időszakban, amikor az amerikai tőzsdeindexek sorban megdöntik korábbi csúcsaikat.