Egyetemeken is lesz etikai kódex

Megkezdődött egy szakmai-etikai charta kidolgozása a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK), a magatartásmintákat rögzítő dokumentumot februárban fogadhatják el - mondta Gulyás Tibor az MTI-nek adott interjúban. A HÖOK január 1-jén hivatalba lépett új elnöke szerint az etikai kódex létrejöttét a gólyatábori történések is időszerűvé tették, abban a hallgatói önkormányzati vezetőkre és a közösségre vonatkozó magatartásmintákat és felelősségi elvárásokat rögzítik majd - külön tekintettel a rendezvényszervezésre -, és beépítik a megsértésük esetére vizsgálat lefolytatásának és szankcióknak a lehetőségét.

Hangsúlyozta: felelősségteljesen mindent meg kell tenni azért, hogy ne fordulhassanak elő hasonló gólyatábori erőszakos cselekmények. Gulyás külön kitért a fonyódligeti esetre, ahol az elkövető előélete alapján feltételezhető volt, hogy nem tud megfelelően viselkedni közösségben. Ennek megoldására a HÖOK-elnök szerint elsősorban a felelősségvállalást kell tisztázni a szervezők, a rendezvényt biztosító cég, az egyetem és a hallgatói önkormányzat között.

Gulyás mindemellett szükségesnek tartaná az ösztöndíj-rendeletet aktualizálását, a gazdasági lehetőségekhez mérten emelné a juttatásokat is. Elmondása szerint megkezdték az erre vonatkozó műhelymunkákat és nemzetközi modelleket is tanulmányoznak, valamint felmérnék a hallgatók valós szociális, kollégiumi helyzete mellett azt is, hogy anyagi helyzetük milyen szolgáltatások elérését teszi lehetővé. "A jelenlegi szabályozás komoly egyenlőtlenségeket mutat, ezért át kell gondolni a rendszert, az egyenlőség irányába kell elmozdítani" - jelentette ki a HÖOK-vezető.

Közmunkások: 1200 forint, az értelmezhetetlen

Újra benyújthatják a közfoglalkoztatottak napjára vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet egyszer már Nyakó István szocialista politikus önálló képviselői indítványként javasolt.

A január 3-át kijelölő nap fel akarja hívni a figyelmet a közmunkások helyzetének tarthatatlanságára és a jobbítás folyamatos állami feladatára. Az eredetileg 2014. január végén benyújtott kezdeményezés akkor nem jutott el a parlamenti vitáig. Nyakó most a Közmunkások Szakszervezetével készül megmozdulásokra annak érdekében, hogy a közalkalmazottak azonnali, legalább tízezer forintos béremelést kapjanak Céljuk, hogy a közfoglalkoztatottakra is vonatkozzon a Munka Törvénykönyve, így ők is megkaphatnák a minimálbért. Nyakó szerint - aki a szervezet társelnöke is - elfogadhatatlan, hogy a közmunkások ötvenezer forintos fizetése az általános béremeléssel, mindössze 3,4 százalékkal emelkedjen. "Egyáltalán nem értelmezhető a közszférára is vonatkozó, általános béremelés. Ez a plusz 1200 forint nem jelent érdemi megoldást a közfoglalkoztatottak számára" – mondta lapunknak a politikus. Nyakó szerint igazságot kellene tenni a bérezéssel kapcsolatban, hiszen hiába végzik ugyanazt a munkát a közmunkások, mint más alkalmazottak, az ő bérüknek csak a töredékét kapják meg.

2013-2014-ben a közalkalmazottak csupán 11-13 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezését követő 180. napon belül. Nyakó szerint ez annak "köszönhető", hogy csak bizonyos körzetekben, például a fővárosban tudnak szabad, üres álláshelyeket biztosítani az előzőleg közfoglalkoztatásban dolgozóknak. Borsodban, Nógrád-, vagy Somogy-megyében egyszerűen nincs több százezer betöltetlen állás. "Az, hogy 2015-ben 40 milliárddal nő a közfoglalkoztatási programra szánt költségvetési pénz egyáltalán nem nevezhető sikeres kormányzati lépésnek. Sikeres akkor lenne, ha kevesebbet kellene erre szánni; ebből látszana, hogy az emberek el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon" – mondja Nyakó. "Hasonlítható ez a gyermekétkeztetéshez. Olyan gazdasági és szociális politikát kellene létrehozni, ami megelőzi a problémákat és nem utólag "orvosolja"azokat" - mondta a szocialista politikus.

Csúcsra jár a kétharmados törvénygyár

Publikálás dátuma
2015.01.03. 06:03
Egyenkezek a magasban FOTÓ: NÉPSZAVA
A mennyiséget tekintve jól teljesített a törvénygyár, a jogszabály-előkészítés minőségével azonban még Kövér László házelnök is elégedetlen. Az új Országgyűlés májusi megalakulása óta összesen kilencvenhét törvényt fogadott el a kétharmad, kettőről kétszer is szavaztak, miután Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azokat. Az ellenzék szinte minden jogszabályt átírt volna, a kormánypártok azonban nem figyeltek rájuk. A tempó várhatóan az idén sem lassul, a tavaszi ülésszak ideje alatt a tervek szerint ötvenhat törvényjavaslatot kell elfogadni a parlamentnek.

Idén sem lassul a törvénygyár, pedig Kövér László 2011 óta többször figyelmeztetett arra, hogy lassítani kell, mert a törvénykezési hajsza a parlament tekintélyét rombolja. A tavaszi ülésszak idején a kormány tervei szerint ötvenhat törvényjavaslat kerül a Ház elé, amelyből hármat már be is nyújtottak. A kabinet tervei szerint februárban szavazhatják meg a képviselők a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával összefüggő törvénymódosítást, és ekkor változtathatnak a földgázellátási törvényen, aminek célja egyebek mellett "az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása". Márciusban törvény születhet az energiahatékonyságról, és egy jogszabály-módosítással további államigazgatási feladat- és hatáskörök kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz.

Szintén márciusban változhatnak az igazságügyi szakértőkre vonatkozó előírások. Várhatóan egységes kamarai rendszert vezetnek be, illetve megreformálják a DNS-profil, valamint az ujj- és tenyérlenyomat nyilvántartásba vételét és kezelését. Áprilisban fogadhatja el a Ház a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló belügyminisztériumi előterjesztést, amely az indoklás szerint a közszolgálati életpálya koncepciója alapján szükséges. Ugyancsak áprilisban módosíthatják a köznevelési törvényt, aminek egyebek mellett az "erkölcstan helyett kötelező etika oktatásának bevezetése" a célja. Egészségügyi jogszabályok is változhatnak a háziorvosi rendszer erősítése érdekében - derül ki a törvényalkotási programból.

Májusban új törvény születhet a vasúti közlekedésről, a képviselők újraszabályozhatják a falusi turizmust, megreformálhatják a pálinkatörvényt, és a kancellári rendszerrel kapcsolatosan módosíthatják a felsőoktatási törvényt.

Júniusban, a tavaszi rendes ülésszak utolsó hónapjában 17 kormányzati előterjesztésről szavaznak majd a képviselők. A kétharmad várhatóan elfogadja majd azt a javaslatot, amelynek értelmében csak óvodába járó gyermek után jár családi pótlék. A juttatást jelenleg csak iskoláztatáshoz kötik. Módosulhat a munka törvénykönyve, és új, egységes törvényt alkothatnak a családok támogatásáról.

Az új parlament megalakulása óta 97 törvényt fogadtak el a képviselők. Ezek csaknem háromnegyedét a kormány kezdeményezte, 24-et a Fidesz és a KDNP képviselői, hármat pedig országgyűlési bizottságok. Az Országgyűlés honlapján közzétett adatokból kiderül, hogy május 6. óta a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Varga Mihály 18 javaslatot jegyzett, közöttük a 2015-ös költségvetést, illetve az adótörvényeket, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást, a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionálhatóságát.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tizenkét indítványt adott be, egyebek mellett a trafikok dohánybeszerzését korlátozó törvénymódosítást, de ő kezdeményezte, hogy engedjék el azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki. Trócsányi László igazságügyi miniszter nevéhez fűződik többek között a forintosítási és a fair bankokról szóló jogszabály, Pintér Sándor belügyminiszteréhez pedig a nemzetbiztonsági ellenőrzés módosítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter öt törvényjavaslatot terjesztett be, Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője hatot, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere négyet, Fazekas Sándor földművelésügyi és Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig kettőt-kettőt.

Kormánypárti képviselők egyéni indítványára szavazta meg a kétharmad például a vasárnapi pihenőnapot, a dohányipari különadót és a reklámadó bevezetését. Ugyancsak nekik köszönhető az önkormányzati választási rendszer módosítása, a tényleges főpolgármesteri vétójog biztosítása. Bizottsági előterjesztésre három javaslatot hagyott jóvá a Ház: a médiahatóság 2015-ös költségvetését és 2013-as büdzséjének végrehajtását, továbbá a magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezésére változtattak a nemzetiségek jogairól és a választási eljárásról szóló törvényen.

Két törvényjavaslatot kétszer is el kellett fogadnia az Országgyűlésnek, miután Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte őket a Háznak. Az egyik a plázaépítés szabályozásáról szólt, a másik pedig a veszteséges üzletek szankcionálhatóságáról. Ezeket a karácsony előtti rendkívüli ülésnapon módosításokkal újra megszavazták a képviselők.

Az ellenzék javaslatai javarészt a plenári ülés elé sem kerültek, a legtöbb kezdeményezést már a bizottságokban leszavazta a kormánypárti többség. Karácsony előtt, amikor az MSZP összegyűjtötte a rendkívüli ülés összehívásához szükséges aláírásokat, a fideszes házelnök ugyan kötelességének eleget téve összehívta az ülést, a kormánypárti képviselők azonban távol maradtak. A szocialisták az útdíjrendszer kiterjesztéséről akartak vitázni és országgyűlési határozatban rögzíteni, hogy minden olyan útszakasz, amely eddig ingyenes volt, az is maradjon, ám miután a Fidesz politikai színjátékra hivatkozva bojkottálta a kezdeményezést, január 1-től fizetni kell egyebek mellett az M0-on.

Kövér nyugalmat szeretne
A házelnök, aki évek óta kéri a miniszterelnöktől, hogy lassítsák a törvénykezési tempót, a jogszabály-előkészítés minőségével még mindig elégedetlen. Kövér László két hete az InfoRádióban kijelentette, a kormányzatnak és a törvény-előkészítő apparátusnak nem sikerült átállni egy nyugodtabb, békésebb üzemmódra, pedig véleménye szerint a következő néhány esztendő ilyennek ígérkezik. Most is vannak olyan törvényjavaslatok, amelyekben a házelnök szerint fölöslegesen szerepelnek olyan részletszabályok, amelyeknek egy kormány- vagy miniszteri rendeletben lenne a helyük. Kövér arról is beszélt, milyen fontos volt szabályozni, hogy a kormány milyen határidővel terjesztheti be az utolsó módosító javaslatára vonatkozó véleményét, enélkül ugyanis a kabinet "reflexből még mindig az előző négy év tempóját reprodukálva, újabb és újabb javaslatokkal bombázná a bizottságot".
A házelnök 2011 nyarán mondta először, hogy nem folytatható tovább a törvénykezési hajsza, az akkori őszi ülésszak kezdetén azonban Orbán Viktor közölte, "a képlet egyszerű: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, önöknek, itt az országgyűlés falai között is rá kell lépniük a gázpedálra". Az Országgyűlés az előző Orbán-kormány idején 859 törvényt fogadott el, többet mint a rendszerváltás óta bármelyik ciklusban. Ezek közül 321 új jogszabály volt, 538 pedig módosítás.

Szerző