Közmunkások: 1200 forint, az értelmezhetetlen

Újra benyújthatják a közfoglalkoztatottak napjára vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet egyszer már Nyakó István szocialista politikus önálló képviselői indítványként javasolt.

A január 3-át kijelölő nap fel akarja hívni a figyelmet a közmunkások helyzetének tarthatatlanságára és a jobbítás folyamatos állami feladatára. Az eredetileg 2014. január végén benyújtott kezdeményezés akkor nem jutott el a parlamenti vitáig. Nyakó most a Közmunkások Szakszervezetével készül megmozdulásokra annak érdekében, hogy a közalkalmazottak azonnali, legalább tízezer forintos béremelést kapjanak Céljuk, hogy a közfoglalkoztatottakra is vonatkozzon a Munka Törvénykönyve, így ők is megkaphatnák a minimálbért. Nyakó szerint - aki a szervezet társelnöke is - elfogadhatatlan, hogy a közmunkások ötvenezer forintos fizetése az általános béremeléssel, mindössze 3,4 százalékkal emelkedjen. "Egyáltalán nem értelmezhető a közszférára is vonatkozó, általános béremelés. Ez a plusz 1200 forint nem jelent érdemi megoldást a közfoglalkoztatottak számára" – mondta lapunknak a politikus. Nyakó szerint igazságot kellene tenni a bérezéssel kapcsolatban, hiszen hiába végzik ugyanazt a munkát a közmunkások, mint más alkalmazottak, az ő bérüknek csak a töredékét kapják meg.

2013-2014-ben a közalkalmazottak csupán 11-13 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezését követő 180. napon belül. Nyakó szerint ez annak "köszönhető", hogy csak bizonyos körzetekben, például a fővárosban tudnak szabad, üres álláshelyeket biztosítani az előzőleg közfoglalkoztatásban dolgozóknak. Borsodban, Nógrád-, vagy Somogy-megyében egyszerűen nincs több százezer betöltetlen állás. "Az, hogy 2015-ben 40 milliárddal nő a közfoglalkoztatási programra szánt költségvetési pénz egyáltalán nem nevezhető sikeres kormányzati lépésnek. Sikeres akkor lenne, ha kevesebbet kellene erre szánni; ebből látszana, hogy az emberek el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon" – mondja Nyakó. "Hasonlítható ez a gyermekétkeztetéshez. Olyan gazdasági és szociális politikát kellene létrehozni, ami megelőzi a problémákat és nem utólag "orvosolja"azokat" - mondta a szocialista politikus.

Csúcsra jár a kétharmados törvénygyár

Publikálás dátuma
2015.01.03. 06:03
Egyenkezek a magasban FOTÓ: NÉPSZAVA
A mennyiséget tekintve jól teljesített a törvénygyár, a jogszabály-előkészítés minőségével azonban még Kövér László házelnök is elégedetlen. Az új Országgyűlés májusi megalakulása óta összesen kilencvenhét törvényt fogadott el a kétharmad, kettőről kétszer is szavaztak, miután Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azokat. Az ellenzék szinte minden jogszabályt átírt volna, a kormánypártok azonban nem figyeltek rájuk. A tempó várhatóan az idén sem lassul, a tavaszi ülésszak ideje alatt a tervek szerint ötvenhat törvényjavaslatot kell elfogadni a parlamentnek.

Idén sem lassul a törvénygyár, pedig Kövér László 2011 óta többször figyelmeztetett arra, hogy lassítani kell, mert a törvénykezési hajsza a parlament tekintélyét rombolja. A tavaszi ülésszak idején a kormány tervei szerint ötvenhat törvényjavaslat kerül a Ház elé, amelyből hármat már be is nyújtottak. A kabinet tervei szerint februárban szavazhatják meg a képviselők a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával összefüggő törvénymódosítást, és ekkor változtathatnak a földgázellátási törvényen, aminek célja egyebek mellett "az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása". Márciusban törvény születhet az energiahatékonyságról, és egy jogszabály-módosítással további államigazgatási feladat- és hatáskörök kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz.

Szintén márciusban változhatnak az igazságügyi szakértőkre vonatkozó előírások. Várhatóan egységes kamarai rendszert vezetnek be, illetve megreformálják a DNS-profil, valamint az ujj- és tenyérlenyomat nyilvántartásba vételét és kezelését. Áprilisban fogadhatja el a Ház a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló belügyminisztériumi előterjesztést, amely az indoklás szerint a közszolgálati életpálya koncepciója alapján szükséges. Ugyancsak áprilisban módosíthatják a köznevelési törvényt, aminek egyebek mellett az "erkölcstan helyett kötelező etika oktatásának bevezetése" a célja. Egészségügyi jogszabályok is változhatnak a háziorvosi rendszer erősítése érdekében - derül ki a törvényalkotási programból.

Májusban új törvény születhet a vasúti közlekedésről, a képviselők újraszabályozhatják a falusi turizmust, megreformálhatják a pálinkatörvényt, és a kancellári rendszerrel kapcsolatosan módosíthatják a felsőoktatási törvényt.

Júniusban, a tavaszi rendes ülésszak utolsó hónapjában 17 kormányzati előterjesztésről szavaznak majd a képviselők. A kétharmad várhatóan elfogadja majd azt a javaslatot, amelynek értelmében csak óvodába járó gyermek után jár családi pótlék. A juttatást jelenleg csak iskoláztatáshoz kötik. Módosulhat a munka törvénykönyve, és új, egységes törvényt alkothatnak a családok támogatásáról.

Az új parlament megalakulása óta 97 törvényt fogadtak el a képviselők. Ezek csaknem háromnegyedét a kormány kezdeményezte, 24-et a Fidesz és a KDNP képviselői, hármat pedig országgyűlési bizottságok. Az Országgyűlés honlapján közzétett adatokból kiderül, hogy május 6. óta a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Varga Mihály 18 javaslatot jegyzett, közöttük a 2015-ös költségvetést, illetve az adótörvényeket, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást, a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionálhatóságát.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tizenkét indítványt adott be, egyebek mellett a trafikok dohánybeszerzését korlátozó törvénymódosítást, de ő kezdeményezte, hogy engedjék el azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki. Trócsányi László igazságügyi miniszter nevéhez fűződik többek között a forintosítási és a fair bankokról szóló jogszabály, Pintér Sándor belügyminiszteréhez pedig a nemzetbiztonsági ellenőrzés módosítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter öt törvényjavaslatot terjesztett be, Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője hatot, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere négyet, Fazekas Sándor földművelésügyi és Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig kettőt-kettőt.

Kormánypárti képviselők egyéni indítványára szavazta meg a kétharmad például a vasárnapi pihenőnapot, a dohányipari különadót és a reklámadó bevezetését. Ugyancsak nekik köszönhető az önkormányzati választási rendszer módosítása, a tényleges főpolgármesteri vétójog biztosítása. Bizottsági előterjesztésre három javaslatot hagyott jóvá a Ház: a médiahatóság 2015-ös költségvetését és 2013-as büdzséjének végrehajtását, továbbá a magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezésére változtattak a nemzetiségek jogairól és a választási eljárásról szóló törvényen.

Két törvényjavaslatot kétszer is el kellett fogadnia az Országgyűlésnek, miután Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte őket a Háznak. Az egyik a plázaépítés szabályozásáról szólt, a másik pedig a veszteséges üzletek szankcionálhatóságáról. Ezeket a karácsony előtti rendkívüli ülésnapon módosításokkal újra megszavazták a képviselők.

Az ellenzék javaslatai javarészt a plenári ülés elé sem kerültek, a legtöbb kezdeményezést már a bizottságokban leszavazta a kormánypárti többség. Karácsony előtt, amikor az MSZP összegyűjtötte a rendkívüli ülés összehívásához szükséges aláírásokat, a fideszes házelnök ugyan kötelességének eleget téve összehívta az ülést, a kormánypárti képviselők azonban távol maradtak. A szocialisták az útdíjrendszer kiterjesztéséről akartak vitázni és országgyűlési határozatban rögzíteni, hogy minden olyan útszakasz, amely eddig ingyenes volt, az is maradjon, ám miután a Fidesz politikai színjátékra hivatkozva bojkottálta a kezdeményezést, január 1-től fizetni kell egyebek mellett az M0-on.

Kövér nyugalmat szeretne
A házelnök, aki évek óta kéri a miniszterelnöktől, hogy lassítsák a törvénykezési tempót, a jogszabály-előkészítés minőségével még mindig elégedetlen. Kövér László két hete az InfoRádióban kijelentette, a kormányzatnak és a törvény-előkészítő apparátusnak nem sikerült átállni egy nyugodtabb, békésebb üzemmódra, pedig véleménye szerint a következő néhány esztendő ilyennek ígérkezik. Most is vannak olyan törvényjavaslatok, amelyekben a házelnök szerint fölöslegesen szerepelnek olyan részletszabályok, amelyeknek egy kormány- vagy miniszteri rendeletben lenne a helyük. Kövér arról is beszélt, milyen fontos volt szabályozni, hogy a kormány milyen határidővel terjesztheti be az utolsó módosító javaslatára vonatkozó véleményét, enélkül ugyanis a kabinet "reflexből még mindig az előző négy év tempóját reprodukálva, újabb és újabb javaslatokkal bombázná a bizottságot".
A házelnök 2011 nyarán mondta először, hogy nem folytatható tovább a törvénykezési hajsza, az akkori őszi ülésszak kezdetén azonban Orbán Viktor közölte, "a képlet egyszerű: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, önöknek, itt az országgyűlés falai között is rá kell lépniük a gázpedálra". Az Országgyűlés az előző Orbán-kormány idején 859 törvényt fogadott el, többet mint a rendszerváltás óta bármelyik ciklusban. Ezek közül 321 új jogszabály volt, 538 pedig módosítás.

Szerző

Orbán nem visz előre, csak a szakadékba

Publikálás dátuma
2015.01.03. 06:00
Nem jó dolgomban foglalkozom ezekkel az ügyekkel, hanem egyszerűen azért, mert fáj a szívem a hazámért. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszav
Március 15-ig érett lesz a helyzet arra, hogy Orbán Viktor vagy önként fölálljon a helyéről, vagy menesszék. A másik út, hogy a mainál sokkal keményebb diktatúra jöjjön létre az ő égisze alatt – állítja Lovas Zoltán. A Dunagate-botrány kirobbantója, a Magyar Narancs egyik alapítója, a Fidesz első sajtófőnöke, aki hónapokon át szervezője volt a Szabadság téri megszállási emlékmű elleni tiltakozásoknak, december utolsó napjaiban több részes tanulmányt publikált Facebook-olalán arról, hogy a kormányfő és szűk köre miként puccsolja meg saját rendszerét, s hogy mi lenne most a dolga a rendszer ellenzékének.
FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

 

- Miért gondolja, hogy fordulat áll be a Fidesz működésében?
- Olyan típusú törés, amiről az előbb beszéltem, eddig még nem volt az állampártban. A külső környezet radikális megromlása pedig szintén egy új elem, amit nem szabad lebecsülni. Még az oroszoknak sem érdeke, hogy itt túlzott stabilitás legyen, nekik gyenge vazallusállamok kellenek. A Nyugatnak pedig - akár Európát, akár az Egyesült Államokat nézzük - egy ilyen megbízhatatlan, áruló átjáróház létezése alapjaiban sérti az érdekeit. S itt ugye vannak titkosszolgálati eszközök…

- Most akkor adjuk Orbánék alá a lovat, hogy itt külső hatalmak akarnak beavatkozni a nemzeti szuverenitásba.
- Ez nem ló, ez realitás. Ezek az eszközök mindig is léteztek, ha bárkinek ez újdonság lenne, jobb ha tudja, hogy Magyarország a rendszerváltás óta a különböző titkosszolgálatok békés nyaralóhelye volt, aminek köszönhetően itt semmi rosszat nem tettek. Eddig, mert ennek is vége van már. De ha most van is külföldi nyomás az országon, akkor azt a hintapolitika azonnali abbahagyásával, s a nyugati szövetségi rendszer egyértelmű, világos és progresszív megerősítésével kell megoldani, hiszen mi mind gazdaságilag, mind politikailag, mind az értékeink szintjén a Nyugathoz tartozunk. Ez a keleti kaland, ami jelenleg zajlik, az országnak nincs hasznára, legfeljebb egy diktátornak, s a nagyon szűk körének. Ennek véget kell vetni.

- Gondolja, hogy ezt a Fideszben felismerték 2015-re?
- Azt gondolom, hogy ennek a rendszernek az ideje többszörösen lejárt, a válság nagyon súlyos, ebből ki kell jutni. Tavaszra ezt a dolgot dűlőre kell vinni: az ország vagy reformista, vagy szélsőséges irányba indul el. Március 15-ig érett lesz a helyzet arra, hogy vagy önként fölálljon Orbán Viktor a helyéről, vagy menesszék. A másik út, hogy a mainál sokkal keményebb diktatúra jöjjön létre az ő égisze alatt. Márciusig ez el fog dőlni.

- Addig kellene tehát az ellenzéki pártoknak, erőknek és a civil, kormányellenes csoportosulásoknak valamit virítani?
- Ez több szempontból is üdvös lenne. Egyfelől többpárti parlamentet és demokráciát csak váltópártokkal lehet elképzelni. Momentán baloldali váltópártot nem, a helyén csak pártroncsokat, kezdeményeket és civil mozgalomszerűségeket látunk. Ahhoz, hogy partiképes legyen a szociálliberális erőtér, belső koherenciáknak kellene létrejönnie, s belső letisztulásnak, megtisztulásnak kellene kezdődnie. Lehet ugyanis most fintorogni, de az lenne kívánatos, hogy legyen egy erős, nagy, haladó baloldali párt. Az ország számára a kimenetet is egy ilyen erő tudná meghozni. Ha ugyanis nem tud a baloldal előretörni, s partner lenni a reformokban, akkor az eredetileg polgári gyökerű, ám súlyos szociális válságba került tömeg gyorsan megvadulhat, radikalizálódhat, s a Jobbik - tetszik, nem tetszik - belátható időn belül a legerősebb párttá, megkerülhetetlen erővé válhat. Úgy gondolom, hogy a fideszesek többsége és köreik az elmúlt évek ellenére még mindig őriznek demokratikus értékeket magukban. S ha ők választhatnak, hogy egy szélsőjobboldali, neonáci irányba menjen el az ország, vagy pedig egy, a baloldallal, a baloldali értékvilággal vállalt összefogás árán visszafordíthatjuk a nemzeti katasztrófából, az utóbbi utat fogják járni. Vannak erre is történelmi példák, elég csak Bajcsy-Zsilinszky Endrére gondolni, aki az adott történelmi helyzetben fölismerte, hogy bizonyos politikai dogmákat, vagy ellenszenveket félre kell lökni, s hogy mi az igazi métely, ami ellen harcolni kell. A dolog most is itt tart, ezeknek a felismeréseknek a napjaiban és heteiben vagyunk, ezért szorgalmazom egy új demokratikus kerekasztal és egy nemzeti egyeztető fórum összehívását is.

- Önnek mi a célja?
- Én egy ugyanolyan demokratikus elkötelezettségű ember vagyok, mint ebben az országban milliók. Lehet, hogy bizonyos történelmi okokból nagyobb rálátásom van a folyamatokra, s a szakmámból fakadóan jobb íráskészséggel rendelkezem. Épp ezért talán az összefüggések felvázolásával tehetek az országért, s a Facebook-megosztások is ezt igazolják.

- Nyilván ez is az oka, hogy most beszélgetünk. Vagy akár a korábbi, Szabadság téri tüntetések szervezésében való részvétele, ami szintén valamiféle közéleti szerepvállalás szándékát jelzi.
- Nem kell ilyen hátulról, finomkodva kérdezni. A rendszerváltás óta szisztematikusan tartózkodtam attól, hogy politikai szerepet vállaljak, noha több hullámban lett volna erre lehetőségem. Most sem jó dolgomban foglalkozom ezekkel az ügyekkel, hanem egyszerűen azért, mert fáj a szívem a hazámért.

- Az is felmerült, hogy elköltözik az országból.
- Tulajdonképpen ez meg is történt, most ide-oda ingázom, s a helyzettől teszem függővé, hogy mi lesz. Nem kikerülve a kérdést: soha nem akartam politikus lenni, de ha itt változás van, s kellenek új és sikeres arcok, akkor akár lehetek én is az egyik. Vagy legyen más, én annak is örülök. Nem hiszek abban, hogy a kalapból hirtelen elő lehetne rántani egy új elitet. Sokkal inkább a jelenlegi felismeréseiből és fejlődéséből, s az új arcok megjelenéséből jöhet létre valami. Épp ezt kell ösztönözni, s én örömmel teszem ezt, ám olyan vágyaim nincsenek, hogy én fújjam itt a passzátszelet.

- Akkor nem akarja ön vezetni az új rendszerváltást?
- Tisztázzuk: kapitalizmus van. Az ideológia szintjén persze lehet szocialista, nemzeti szocialista, vagy akár más típusú rendszert hirdetni, de alapvetően nincs mire váltani, a kapitalizmus az egyetlen működőképes szisztéma. Ezek az unortodox kanyarulatok, amik a társadalmat és a gazdaságot érték az elmúlt években, visszafordították a szocializmusban létezett, rendkívül durva állammonopolista kapitalizmus felé az országot, de az is kapitalizmus. Ilyen értelemben, aki itt rendszerváltást emleget, nem tudja mit beszél.

- Pedig Orbán is csak reményét fejezte ki, hogy nem kell jobb rendszert kitalálni a demokrácia helyett.
- Abba kellene hagyni végre, hogy a kormányfő bugyutaságaira, kommunikációs blöffjeire reagálunk. Ezt az embert meg kéne tanulni negligálni, s annak látni, ami: egy ócska, észak-balkáni pitiáner diktátornak. Ennél Magyarország, a magyar nép messze többet érdemel, a magyar értelmiség jóval kifinomultabb, ügyesebb és okosabb. Beszéljünk végre arról, ami előre visz bennünket. Orbán nem visz előre, csak a szakadékba.

Lovas Zoltán Optimista Kiáltványa

1. rész, Optimista kiáltvány, 2014. december 21.

2. rész, A Fideszről, 2014. december 22.

3. rész, Káosz a baloldalon, 2014. december 23.

4. rész, Mi lesz itt?, 2014. december 24.

Szerző