A január 3-át kijelölő nap fel akarja hívni a figyelmet a közmunkások helyzetének tarthatatlanságára és a jobbítás folyamatos állami feladatára. Az eredetileg 2014. január végén benyújtott kezdeményezés akkor nem jutott el a parlamenti vitáig. Nyakó most a Közmunkások Szakszervezetével készül megmozdulásokra annak érdekében, hogy a közalkalmazottak azonnali, legalább tízezer forintos béremelést kapjanak Céljuk, hogy a közfoglalkoztatottakra is vonatkozzon a Munka Törvénykönyve, így ők is megkaphatnák a minimálbért. Nyakó szerint - aki a szervezet társelnöke is - elfogadhatatlan, hogy a közmunkások ötvenezer forintos fizetése az általános béremeléssel, mindössze 3,4 százalékkal emelkedjen. "Egyáltalán nem értelmezhető a közszférára is vonatkozó, általános béremelés. Ez a plusz 1200 forint nem jelent érdemi megoldást a közfoglalkoztatottak számára" – mondta lapunknak a politikus. Nyakó szerint igazságot kellene tenni a bérezéssel kapcsolatban, hiszen hiába végzik ugyanazt a munkát a közmunkások, mint más alkalmazottak, az ő bérüknek csak a töredékét kapják meg.
2013-2014-ben a közalkalmazottak csupán 11-13 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezését követő 180. napon belül. Nyakó szerint ez annak "köszönhető", hogy csak bizonyos körzetekben, például a fővárosban tudnak szabad, üres álláshelyeket biztosítani az előzőleg közfoglalkoztatásban dolgozóknak. Borsodban, Nógrád-, vagy Somogy-megyében egyszerűen nincs több százezer betöltetlen állás. "Az, hogy 2015-ben 40 milliárddal nő a közfoglalkoztatási programra szánt költségvetési pénz egyáltalán nem nevezhető sikeres kormányzati lépésnek. Sikeres akkor lenne, ha kevesebbet kellene erre szánni; ebből látszana, hogy az emberek el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon" – mondja Nyakó. "Hasonlítható ez a gyermekétkeztetéshez. Olyan gazdasági és szociális politikát kellene létrehozni, ami megelőzi a problémákat és nem utólag "orvosolja"azokat" - mondta a szocialista politikus.
