Oroszország;Krím félsziget;Donyeck;Petro Porosenko;Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet;Harkiv megye;

2015-01-07 06:36:00

Hiábavaló a küzdelem a Krím visszatéréséért?

Több érdekes felmérés látott napvilágot Kijevben. Az, hogy az ukrán lakosság több mint fele a nyilvánvaló akadályok ellenére is azt szeretné, ha országa a NATO tagjává válna, már nem számít meglepetésnek, hiszen az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt a csatlakozni vágyók száma.

Az azonban már meglepetésnek számít, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közvélemény-kutatása szerint az ukránok csupán 18,5 százaléka szeretné visszaszerezni Oroszországtól a Krím félszigetet. A Krím kérdéséhez való viszonyulás is régiónként változik - míg keleten, Donyeck és Harkiv megyékben hiábavalónak tartják a félsziget visszaszerzéséért folytatott háborút, addig nyugaton, leginkább Galíciában szükségesnek és elengedhetetlennek tartják azt. Az ország lakosságának 23,5 százaléka (Donyeck megye lakosságának 57,7 százaléka) állítja, Ukrajna örökre elveszítette Krímet.

Ugyanakkor közel kétharmad, 62,8 százalék biztos abban, hogy folytatni kell a harcot a Donbaszért. Egy másik, szintén a kijevi intézet által végzett felmérés szerint az ukránok 26 százaléka államosítaná az oligarchák teljes vagyonát. Mint ismert, az ukrán hatalomváltást eredményező Majdan mozgalom egyik fő követelése volt az oligarchák kitiltása a politikai életből és a közigazgatásból. (Több milliárdos kormányzóként, mások parlamenti képviselőként vagy a területi struktúrák csúcsain vannak jelen a közéletben.)

A válaszadók 90 százaléka szerint erre azért lenne szükség, mert az oligarchák továbbra is lényegesen befolyásolják az ország politikáját és gazdaságát. Legtöbben a magyarok által is lakott Kárpátalján (40 százalék) és Donyeck megyében (32,3 százalék) fosztanák meg mindenüktől a milliárdosokat, legkevesebben pedig (20 százalék) Harkiv megyében támogatnák az oligarchák vagyonának szétosztását.

Mindez azért is furcsa, mert Petro Porosenko államfőt, milliárdos, az ukrán top 10-be tartozó üzletemberként májusban még nagy többséggel, első fordulóból választották meg államfőnek közvetlen választáson.

Az új év új intézkedések sorozatát indította el. Életbe lépett az adóreform, sokasodnak a lakossági megszorítások, Arszenyij Jacenyuk kormányfő szerint pedig hamarosan ténylegesen is büntetik majd a kettős állampolgárságot. Az ukrán alkotmány tiltja ugyan a kettős állampolgárságot, de mindeddig nem büntették. Ukrajnában a tiltás ellenére magas a kettős állampolgárok száma.

Rövidesen kezdetét veszi az átvilágítás második szakasza is. Tavaly év végéig a központi és végrehajtó szervek köztisztviselőinek átvilágítása folyt, 357 köztisztviselőt bocsátották el tisztségéből a legfelsőbb szinteken és elbocsátották az ügyészségek 132 dolgozóját. Most a területi szintű átvilágítás következik.

Vitalij Jerema ukrán főügyész tegnap bejelentette, büntetőeljárást indítottak 38 ügyész ellen, akik az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki "népköztársaság" területén dolgoznak, a „terroristák oldalán álltak munkába, és az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaság ügyészi feladatait látják el”.

Az ukrán hadsereg "terrorellenes művelete" a szakadár területeken tavaly áprilisban kezdődött. A konfliktusban az ENSZ adatai szerint 4700 ember halt meg, több mint 10 ezer pedig megsebesült.