Vannak még problémák az elektronikus árukövetéssel
Az őstermelők nehezen tudják elhelyezni magukat a januártól bevezetett elektronikus árukövetés (EÁKER) rendszerében. A NAV keddi sajtótájékoztatóján Suller György Attila a rendszer szinte zökkenőmentes indulásáról beszélt, a kistermelők ügyét csak szőrmentén érintette. Mint elmondta, csak azok a fuvarozásban is érintett kistermelők kötelesek ekáer-számot igényelni, akik áfakörbe tartoznak, és nem kértek alanyi áfamentességet. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer célja alapvetően az árumozgások valós idejű ellenőrzése, az élelmiszerek szállítási útvonalának nyomon követése, amivel az áfacsalásokat kívánja visszaszorítani a törvényalkotó.
A kistermelők alkalmazkodnának az előírásokhoz, ehhez 14+1 kérdést fogalmaztak meg az eáker-ről, amelyeket Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő Varga Mihály gazdasági miniszternek címzett nyílt levelében közölt. Suller György Attila elmondása szerint, abban az esetben szükséges EKÁER számot igényelni, ha a szállított áru eléri a 200 kg-t, vagy a 250 ezer forintos értéket. Az azonban nem világos, hogy a kocsira kerülő tételek külön-külön avagy egyben számítanak, ami a kistermelők számára egyáltalán nem mellékes. Gőgös a legnagyobb problémának azt nevezte: a rendszer nem veszi tudomásul, hogy Magyarországon vannak nagybani piacok, ahová úgy kerül az áru, hogy még nem ismert a vevője.
Emellett az EKÁER rendelete szerint csak azok a gépjárművek kötelesek EKÁER-számot igényelni amelyek meghaladják a 3,5 tonnát. Felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha az árut több kisebb autó szállítja, hogyan tudják majd ellenőrizni, hiszen ez melegágya lehet az áfacsalásoknak. A NAV keddi sajtótájékoztatóján Suller ehhez annyit fűzött hozzá: minden puding próbája az evés. A türelmi, büntetésmentes időszak februárig tart, onnantól viszont az utakon számos ellenőrző pont lesz, ahol többek között mérlegelik az árut, illetve a rendszámot, a papírokat ellenőrzik. Emellett utólagos ellenőrzésekre is kell számítani, bírságként pedig a termékek árának 40 százaléka szabható ki. Az MSZP képviselője szerint, a kérdések a megválaszolása nélkül februárban nem lehet ezt a rendszert élesben elindítani. => Rubin Eszter írása a Népszavának
Éles vita a szeszes italok vagyoni biztosítékáról
Minden előzetes ígéret ellenére január 1-jén úgy lépett hatályba egy adószabály, hogy az 150-170 alkohollal foglalkozó nagykereskedőt tehet tönkre. Mindössze 5-6 nagykereskedő marad majd talpon - hívta a figyelmet az Index internetes hírportál.
Kezdetben úgy tűnt, hogy csak hiba történt, ugyanis Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, az Országgyűlés alelnöke amikor meglátta a Miniszterelnökség eredeti, kereskedőket ellehetetlenítő javaslatát, akkor módosító indítványt nyújtott be a bizottság nevében. Jobbító szándékú javaslatát azonban a kormánypárti többség végül lesöpörte az asztalról.
A lényeg, hogy a jövedéki termékeket – dohányt, alkoholt, ásványolajat – forgalmazó nagykereskedőknek úgynevezett jövedéki biztosítékot kell letenniük. Az új szabályok szerint az alkoholt árusító nagykereskedéseknél például 22 millió helyett 150 millió forintra nő az összeg az árbevételtől függetlenül. Gulyás Gergelyék sávos megoldást javasoltak, 300 milliós éves nettó árbevételnél például maradt volna az eddigi 22 milliós biztosíték, 150 milliót csak évi 2 milliárdos bevétel felett kellett volna fizetni.
Azonban kiderült, hogy a sávos, mindenki számára megnyugtató javaslata csak 2016. január 1-jén lép hatályba. Addig pedig, egy éven keresztül a korábban elfogadott szabály él, azaz mindenkinek az árbevételtől függetlenül le kell tennie a 150 milliós jövedéki biztosítékot. Erre pedig a kisebbek várhatóan nem lesznek képesek.
Gulyás Gergely az Indexnek elmondta: az összegző módosítót az előterjesztő készíti, ebben az esetben ez a Miniszterelnökség volt. Ugyanakkor Gulyás hétfőn benyújtott egy egyéni képviselői indítványt a helyzet rendezésére, eszerint a sávos rendszer nem jövőre, hanem már idén márciusban életbe lép. Kedden a Fidesz-frakció is közleményben tudatta, támogatni fogja Gulyás javaslatát.
Ugyancsak kedden a Miniszterelnökség bejelentette: vissza kell állítani a 2014. január 1-jén meglévő állapotot.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az "oligarchabarát maffiakormány" az ital-nagykereskedők 95 százalékának "kivéreztetésével" újabb munkahelyeket veszélyeztet, miközben saját barátainak kedvez.
Tóth Bertalan szocialista képviselő felszólította a Parlament fideszes alelnökét, hogy azonnal kezdeményezze a parlament rendkívüli ülésének összehívását, annak érdekében, hogy javaslata még február 1-je előtt életbe tudjon lépni, még mielőtt a nagykereskedőknek a letétet be kellene mutatniuk a NAV-nak.
