Vasárnap a boltok nem is szállíthatnak?

Publikálás dátuma
2015.01.06. 19:28
Március közepe után, vasárnaponként vélhetően üres parkolókat akar látni a kormány a hipermarketeknél FOTÓ: NÉPSZAVA
A nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncok az internetes vásárlási lehetőség bővítésével pótolnák a vasárnapi zárva tartás miatt kieső forgalmukat és bevételeiket. A kormányzatnak a jelek szerint feltett szándéka, hogy minden áron "kiszárítsa" a hazai láncok versenytársait. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értelmezése szerint ugyanis a hétvégén lehet ugyan online megrendelni az árut, de azt csak hétköznap szállíthatja ki a kereskedő cég. A szakmai szervezetek szerint viszont a minisztérium rosszul értelmezi a törvényt.

Vannak még problémák az elektronikus árukövetéssel

Az őstermelők nehezen tudják elhelyezni magukat a januártól bevezetett elektronikus árukövetés (EÁKER) rendszerében. A NAV keddi sajtótájékoztatóján Suller György Attila a rendszer szinte zökkenőmentes indulásáról beszélt, a kistermelők ügyét csak szőrmentén érintette. Mint elmondta, csak azok a fuvarozásban is érintett kistermelők kötelesek ekáer-számot igényelni, akik áfakörbe tartoznak, és nem kértek alanyi áfamentességet. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer célja alapvetően az árumozgások valós idejű ellenőrzése, az élelmiszerek szállítási útvonalának nyomon követése, amivel az áfacsalásokat kívánja visszaszorítani a törvényalkotó.

A kistermelők alkalmazkodnának az előírásokhoz, ehhez 14+1 kérdést fogalmaztak meg az eáker-ről, amelyeket Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő Varga Mihály gazdasági miniszternek címzett nyílt levelében közölt. Suller György Attila elmondása szerint, abban az esetben szükséges EKÁER számot igényelni, ha a szállított áru eléri a 200 kg-t, vagy a 250 ezer forintos értéket. Az azonban nem világos, hogy a kocsira kerülő tételek külön-külön avagy egyben számítanak, ami a kistermelők számára egyáltalán nem mellékes. Gőgös a legnagyobb problémának azt nevezte: a rendszer nem veszi tudomásul, hogy Magyarországon vannak nagybani piacok, ahová úgy kerül az áru, hogy még nem ismert a vevője.

Emellett az EKÁER rendelete szerint csak azok a gépjárművek kötelesek EKÁER-számot igényelni amelyek meghaladják a 3,5 tonnát. Felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha az árut több kisebb autó szállítja, hogyan tudják majd ellenőrizni, hiszen ez melegágya lehet az áfacsalásoknak. A NAV keddi sajtótájékoztatóján Suller ehhez annyit fűzött hozzá: minden puding próbája az evés. A türelmi, büntetésmentes időszak februárig tart, onnantól viszont az utakon számos ellenőrző pont lesz, ahol többek között mérlegelik az árut, illetve a rendszámot, a papírokat ellenőrzik. Emellett utólagos ellenőrzésekre is kell számítani, bírságként pedig a termékek árának 40 százaléka szabható ki. Az MSZP képviselője szerint, a kérdések a megválaszolása nélkül februárban nem lehet ezt a rendszert élesben elindítani. => Rubin Eszter írása a Népszavának

Éles vita a szeszes italok vagyoni biztosítékáról
Minden előzetes ígéret ellenére január 1-jén úgy lépett hatályba egy adószabály, hogy az 150-170 alkohollal foglalkozó nagykereskedőt tehet tönkre. Mindössze 5-6 nagykereskedő marad majd talpon - hívta a figyelmet az Index internetes hírportál.
Kezdetben úgy tűnt, hogy csak hiba történt, ugyanis Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, az Országgyűlés alelnöke amikor meglátta a Miniszterelnökség eredeti, kereskedőket ellehetetlenítő javaslatát, akkor módosító indítványt nyújtott be a bizottság nevében. Jobbító szándékú javaslatát azonban a kormánypárti többség végül lesöpörte az asztalról.
A lényeg, hogy a jövedéki termékeket – dohányt, alkoholt, ásványolajat – forgalmazó nagykereskedőknek úgynevezett jövedéki biztosítékot kell letenniük. Az új szabályok szerint az alkoholt árusító nagykereskedéseknél például 22 millió helyett 150 millió forintra nő az összeg az árbevételtől függetlenül. Gulyás Gergelyék sávos megoldást javasoltak, 300 milliós éves nettó árbevételnél például maradt volna az eddigi 22 milliós biztosíték, 150 milliót csak évi 2 milliárdos bevétel felett kellett volna fizetni.
Azonban kiderült, hogy a sávos, mindenki számára megnyugtató javaslata csak 2016. január 1-jén lép hatályba. Addig pedig, egy éven keresztül a korábban elfogadott szabály él, azaz mindenkinek az árbevételtől függetlenül le kell tennie a 150 milliós jövedéki biztosítékot. Erre pedig a kisebbek várhatóan nem lesznek képesek.
Gulyás Gergely az Indexnek elmondta: az összegző módosítót az előterjesztő készíti, ebben az esetben ez a Miniszterelnökség volt. Ugyanakkor Gulyás hétfőn benyújtott egy egyéni képviselői indítványt a helyzet rendezésére, eszerint a sávos rendszer nem jövőre, hanem már idén márciusban életbe lép. Kedden a Fidesz-frakció is közleményben tudatta, támogatni fogja Gulyás javaslatát.
Ugyancsak kedden a Miniszterelnökség bejelentette: vissza kell állítani a 2014. január 1-jén meglévő állapotot.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az "oligarchabarát maffiakormány" az ital-nagykereskedők 95 százalékának "kivéreztetésével" újabb munkahelyeket veszélyeztet, miközben saját barátainak kedvez.
Tóth Bertalan szocialista képviselő felszólította a Parlament fideszes alelnökét, hogy azonnal kezdeményezze a parlament rendkívüli ülésének összehívását, annak érdekében, hogy javaslata még február 1-je előtt életbe tudjon lépni, még mielőtt a nagykereskedőknek a letétet be kellene mutatniuk a NAV-nak.
Szerző

A forinthitelek miatt is perekre készülnek a bankok

Publikálás dátuma
2015.01.06. 18:20
Fotó: Thinkstock
Az OTP és az Erste Bank is mérlegeli a jogorvoslati lehetőségeket a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződései egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességességének bizonyításával kapcsolatban, és a K&H is perindítást tervez.

A hitelintézetek - a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében - január 5. és 12. között indíthatnak pert a forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében.
A Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya azt közölte: sem hétfőn, sem kedd délutánig nem érkezett be ilyen banki kereset a törvényszék gazdasági kollégiumához.

Az OTP az MTI érdeklődésére közölte: a bank és az érintett csoporttagok gondos mérlegelést követően adják be keresetüket a forinthitelekkel kapcsolatosan a vonatkozó törvényben meghatározott időkeretet betartva.

Az Erste Bank is mérlegeli a jogorvoslati lehetőségeket a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződései egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességességének bizonyításával kapcsolatban, a K&H Bank pedig tervezi a per indítását.

A törvény szerint a nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli a törvény értelmében.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző 5 éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés a 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Szerző

Piramisjáték - 22 millióra bírságolt a GVH

Piramis-elvre épülő eladásösztönző rendszert működtetett a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. és a függő ügynökeként tevékenykedő Reál-Team Network Kft., továbbá megtévesztő tájékoztatásokat tettek közzé munkavégzési lehetőség és jelentős jövedelemszerzés ígéretével. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a jogsértés elkövetéséért a CIG Pannóniát 22,6 millió forintra bírságolta, a Reál-Teammel szemben a törvényi előírások miatt nem volt lehetősége bírságot kiszabni a versenyhivatalnak.

A GVH keddi tájékoztatása szerint a vállalkozások 2010 májusa és 2011 márciusa közötti tevékenysége kapcsán állapították meg a jogsértést. Az eladásösztönző rendszert a Reál-Team működtette, de a versenyhivatal a CIG Pannónia felelősségét is bizonyítottnak látta, ugyanis a rendszer működéséről tudomása volt, közreműködött a gyakorlat kidolgozásában és a működésből a biztosítási díjakon keresztül anyagi bevételre tett szert.

A fogyasztók a Reál-Team jövedelemszerzési és munkavégzési ígéretei miatt kötöttek unit-linked, vagyis befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződést. A Reál-Team azonban elhallgatta azt az információt a sok esetben nehéz helyzetben lévő, vagy munkanélküli érdeklődők elől, hogy az ígéretek feltétele egy unit-linked életbiztosítási szerződés megkötése.

A munkalehetőség iránt érdeklődők számára szervezett találkozókon, képzéseken, illetve a négyszemközti megbeszéléseken a fogyasztók olyan valótlan tájékoztatást kaptak, hogy a Global Optima Csoport rendszerébe történő belépésük után a nekik folyósított jutalékból fedezni tudják az életbiztosítás díját, mert a belépést követően kiemelkedő jövedelmet szerezhetnek, amely akár az életbiztosítási díj többszörösének fedezetére is alkalmas - ismertette közleményében a versenyhivatal.

A GVH elsődleges bizonyítékként kezelte a CIG Pannónia felső vezetői közötti belső e-maileket. Ezek alapján megállapította, hogy a CIG Pannónia többször ellenőrizte a Reál-Team tevékenységét, és azt a vezető beosztású tisztségviselők is aggályosnak tartották, de nem léptek fel időben ellene, hagyták, hogy a Reál-Team tovább folytassa a CIG Pannónia által is aggályosnak ítélt beszervezési gyakorlatot.

A versenyhivatal a bírság kiszabásakor a jogsértő magatartásból a vizsgált időszakban befolyt díjbevételből indult ki. Súlyosító körülményként értékelte egyebek mellett, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, illetve időben elhúzódott, a jogsértés bizalmi terméket érintett, és a fogyasztókat jelentős anyagi hátrány érte.

A Reál-Team 2013-ban árbevételt nem ért el, így vele szemben a versenyhivatalnak nem volt jogszabályi lehetősége bírságot kiszabni - áll a közleményben.

Szerző
Témák
GVH bírság