Az Irakban és Szíriában egyre inkább teret nyerő, az amerikai közvéleményt drámai lefejezések sorozatával sokkoló Iszlám Állam (IS) elleni küzdelem folytatása így 2015 egyik legfontosabb feladata lesz az elnök számára. Több mint háromezer amerikai katonát küldtek vissza az iraki hadsereg támogatására, Afganisztánban pedig egyelőre tízezres kontingens maradt, bár a létszámot az év végére ötezerre tervezik csökkenteni. A republikánus többség a Fehér Ház iraki és afganisztáni lépéseit egyaránt bírálja, s nagyobb katonai erő bevetését sürgeti.
Obama minden jel szerint arra készül, hogy a következő két évben a guantánamói börtöntábor bezárását is megvalósítsa. Ha lassan is, de csökken a Kuba területébe beékelődött amerikai bázison fogva tartott, terrorizmussal gyanúsított rabok száma. Igaz, az al-Kaida „nehézfiúinak” elhelyezése továbbra is reménytelennek látszik, csekély az esély arra, hogy a republikánus többségű törvényhozás hozzájárul a hírhedt terroristák átszállításához, noha szuperbiztos börtönök állnának rendelkezésre az Egyesült Államok területén.
Az elnök célja az lehet, hogy 60-80 körülire csökkenti a fogolylétszámot, olyan alacsonyra, hogy már egyáltalán ne legyen gazdaságos a börtöntábor fenntartása. A New York Times szerint 59 olyan rabot tartanak fogva, akiket semmivel nem vádoltak meg, s a közeljövőben két újabb csoport elengedése is várható. (Jórészt alacsony rangú tálib harcosokról van szó.)
Az amerikai-kubai kapcsolatok rendezése kínálja alighanem a legkomolyabb esélyt arra, hogy Obama nevét méltassák a történelemkönyvek. Világszerte üdvözölték a diplomáciai viszony helyreállításának tervét, s a több mint öt évtizedes kereskedelmi embargó feloldásának szándékát – noha a jórészt Floridában élő kubai emigráns közösség idősebb generációja felháborodottan fogadta Obama december 17-i bejelentését.
Lehet persze, hogy az embargó a jövőben is fennmarad, mivel eltörléséhez a kongresszusi republikánus többség jóváhagyására lenne szükség. A Parti Őrség attól tart, hogy ismét megindulnak Florida partjai felé Kubából a csónakos menekültek, ennek jeleit már decemberben észlelték.
Obama és a kedden beiktatott új kongresszus között több téren nagy csatározások várhatók. Mihamarabb meg kellene erősítenie a szenátusnak két fontos kinevezést: az igazságügyi tárca élére szánt Sally Yates, eddigi georgiai szövetségi ügyész és a Pentagon élére kiválasztott védelmi szakértő, Aston Carter jelölését. Obama beígérte, ha kell, kikerüli a törvényhozást, s elnöki rendeletekkel lép a fontosnak ítélt ügyekben.
Eltökélte, hogy nem engedi az egészségügyi reform visszafordítását, s közölte azt is, vétót emel a Keystone XL csővezeték megépítésének terve ellen. Ez az első projekt, amelyet minden áron keresztül akarnak vinni a republikánusok. A Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó csővezeték új ágának kiépítését azonban az Obama-kormányzat környezetvédelmi szempontból aggályosnak tartja, s gazdasági hasznát is megkérdőjelezi. Obamának az idén Párizsban aláírandó új környezetvédelmi egyezmény megvalósításához ugyanakkor szüksége lehet republikánus együttműködésre.