Előfizetés

Korai még „leírni” Barack Obamát

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:32
Obama eltökélte, hogy megvédi elnöksége vívmányait FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Barack Obama eltökélte, kihasználja 2015-öt, hisz gyakorlatilag ez az utolsó esztendő, amikor esélye nyílik rá, hogy elnöki programjának még nem teljesített ígéreteit, vagy legalább azok egy részét beváltsa. 2016 már teljes egészében az elnökválasztási kampánnyal telik el, s addigra a Fehér Ház lakója valamelyest háttérbe szorul. Obama január 20-án mondja el évértékelő elnöki üzenetét, de politikai terveinek bizonyos részleteit már e héten, három államot érintő országjáró körútján megismerhetik az amerikaiak.

Az Irakban és Szíriában egyre inkább teret nyerő, az amerikai közvéleményt drámai lefejezések sorozatával sokkoló Iszlám Állam (IS) elleni küzdelem folytatása így 2015 egyik legfontosabb feladata lesz az elnök számára. Több mint háromezer amerikai katonát küldtek vissza az iraki hadsereg támogatására, Afganisztánban pedig egyelőre tízezres kontingens maradt, bár a létszámot az év végére ötezerre tervezik csökkenteni. A republikánus többség a Fehér Ház iraki és afganisztáni lépéseit egyaránt bírálja, s nagyobb katonai erő bevetését sürgeti.

Obama minden jel szerint arra készül, hogy a következő két évben a guantánamói börtöntábor bezárását is megvalósítsa. Ha lassan is, de csökken a Kuba területébe beékelődött amerikai bázison fogva tartott, terrorizmussal gyanúsított rabok száma. Igaz, az al-Kaida „nehézfiúinak” elhelyezése továbbra is reménytelennek látszik, csekély az esély arra, hogy a republikánus többségű törvényhozás hozzájárul a hírhedt terroristák átszállításához, noha szuperbiztos börtönök állnának rendelkezésre az Egyesült Államok területén.

Az elnök célja az lehet, hogy 60-80 körülire csökkenti a fogolylétszámot, olyan alacsonyra, hogy már egyáltalán ne legyen gazdaságos a börtöntábor fenntartása. A New York Times szerint 59 olyan rabot tartanak fogva, akiket semmivel nem vádoltak meg, s a közeljövőben két újabb csoport elengedése is várható. (Jórészt alacsony rangú tálib harcosokról van szó.)

Az amerikai-kubai kapcsolatok rendezése kínálja alighanem a legkomolyabb esélyt arra, hogy Obama nevét méltassák a történelemkönyvek. Világszerte üdvözölték a diplomáciai viszony helyreállításának tervét, s a több mint öt évtizedes kereskedelmi embargó feloldásának szándékát – noha a jórészt Floridában élő kubai emigráns közösség idősebb generációja felháborodottan fogadta Obama december 17-i bejelentését.

Lehet persze, hogy az embargó a jövőben is fennmarad, mivel eltörléséhez a kongresszusi republikánus többség jóváhagyására lenne szükség. A Parti Őrség attól tart, hogy ismét megindulnak Florida partjai felé Kubából a csónakos menekültek, ennek jeleit már decemberben észlelték.

Obama és a kedden beiktatott új kongresszus között több téren nagy csatározások várhatók. Mihamarabb meg kellene erősítenie a szenátusnak két fontos kinevezést: az igazságügyi tárca élére szánt Sally Yates, eddigi georgiai szövetségi ügyész és a Pentagon élére kiválasztott védelmi szakértő, Aston Carter jelölését. Obama beígérte, ha kell, kikerüli a törvényhozást, s elnöki rendeletekkel lép a fontosnak ítélt ügyekben.

Eltökélte, hogy nem engedi az egészségügyi reform visszafordítását, s közölte azt is, vétót emel a Keystone XL csővezeték megépítésének terve ellen. Ez az első projekt, amelyet minden áron keresztül akarnak vinni a republikánusok. A Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó csővezeték új ágának kiépítését azonban az Obama-kormányzat környezetvédelmi szempontból aggályosnak tartja, s gazdasági hasznát is megkérdőjelezi. Obamának az idén Párizsban aláírandó új környezetvédelmi egyezmény megvalósításához ugyanakkor szüksége lehet republikánus együttműködésre.

Bábeli lett a zűrzavar

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:21
Az italkereskedőket a vasárnapi zárva tartás és a jövedéki kaució egyaránt hátrányosan érinti FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA
A tavaly egyeztetés nélkül, kapkodva bevezetett online kassza, és az elektronikus használatarányos útdíj rendszer után, szinte már követhetetlen összevisszaság jellemzi a kormányzat mostani jogalkotását is. Ezzel találkozhatunk egyrészt az M0-ás körgyűrű és az autópályák bevezető szakaszainál, valamint a településeket elkerülő autóutak fizetőssé tételénél éppúgy, mint az italnagykereskedések jövedéki letétje körüli ügyetlenkedésnél vagy a vasárnapi zárva tartásának értelmezésénél.

Napjainkban már a kormánytagok és más fideszes politikusok egymással is vitáznak, amire eddig nemigen akadt példa. A mostanáig ingyenes autópálya és autóút szakaszok díjkötelessé tételét a kormánypárti polgármesterek és politikusok is nyíltan bírálták azért, mert egyeztetés nélkül, kapkodva, átgondolatlanul hozott törvényt.

A második Orbán kormány hatalomra kerülése óta már megszokottá vált, hogy az érintettekkel nem konzultál a kormány. Szinte egyik napról a másikra fogadnak el a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt érintő jogszabályokat. Erre jó példa, hogy a Magyar Közlönyben 2014. december 30-án megjelent egy jogszabály, amely 2015. január 1-jén már hatályba is lépett, ami még a Fidesz által kreált alaptörvényébe is ütköző cselekedet volt. A Nol.hu internetes portál ennek kapcsán egy 2013-as alkotmánybírósági döntést idézett: "a jogbiztonságot súlyosan sérti, ha az új, illetve többletkötelezettségeket előíró jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatályba lépése közötti felkészülési idő elmarad, vagy olyan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem - vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán - tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni" . Most pedig ez történt. Az újonnan bevezetett megyei matricákat szinte lehetetlen volt interneten vásárolni, mert a hálózat nem bírta a terhelést. Egyes benzinkutaknál lehetett kapni matricát, másoknál nem. Hosszú sorok kígyóztak az autópálya-kezelő irodái előtt is. Ráadásul néhány napon belül kiderült, volt olyan útszakasz ahol nem is volt szükséges fizetni, míg máshol a honvédelmi miniszter ígérete ellenére, mégis kellett. Kormánytagok, szóvivők egymásnak is ellentmondó magyarázatokkal álltak elő, és utólagos egyeztetést javasoltak. Mindez az emberek életét megkeserítő cirkusz a 16,3 ezer milliárd forintos központi költségvetési bevételekhez képest elenyésző, évi 20 milliárd forintra becsült bevételért folyt, miközben csak a teherautók e-útdíjából idén majdnem 160 milliárdos bevételre számít a kormány.

Ezért civilszervezetek egyeztetést kezdtek egy március elejére tervezett országos blokádról, a most fizetőssé tett útszakaszoknál. Egy erre vonatkozó érdeklődésre L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár úgy válaszolt: "a jogszerűség a kérdés. A jogszerűtlen cselekedetektől tartózkodni kell, ám ha egy előre bejelentett demonstráció jogszerű, akkor a hatóságoknak - a törvényeknek megfelelően - segíteniük kell a lebonyolítást."

Időközben az agglomeráció több településének fideszes polgármestere, de Hende Csaba honvédelmi miniszter is nyíltan bírálta az útdíj rendeletet. Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a törvényalkotási bizottság elnöke is elismerte: az előkészítés és a jogszabály hiányosságait, és utólagos egyeztetést ígért. Jelenleg ugyanis szinte követhetetlenné vált, hogy melyik útszakasz fizetős és melyik nem. Január végén vizsgálnák állítólag felül a rendszer tapasztalatait.

Wittinghof Tamás Budaörs polgármestere a Népszavának ennek kapcsán elmondta: hallott Gulyás Gergely javaslatáról az érintett települések vezetőivel történő egyeztetésről, és reménykedik abban, hogy a találkozó létrejön, és eredményre is vezet. Megjegyezte: december 15-én Fónagy Jánossal, a Nemzetfejlesztési Minisztérium államtitkárával volt már egy egyeztetés. A résztvevők azonban szinte kivétel nélkül elégedetlenek voltak az útdíj rendszer módosításával, de a kormányzat semmit nem vett figyelembe észrevételeikből. Wittinghof Tamás annál inkább indokoltnak tartja egy - bár utólagos - egyeztetés létrejöttét. Szerinte a rendelet bevezetése rendkívül aggályos volt formailag, tartalmilag és etikailag egyaránt. Az agglomerációs település első embere azt is közölte lapunkkal, hogy eddig semmi jelét nem tapasztalta a kormányzat tárgyalási szándékának. Wittinghof Tamás polgármester reagált Kovács Zoltán kormányszóvivőnek arra a nyilatkozatára is, amelyben azt fejtegette, hogy jogászoknak és a fejlesztési tárcának kell megvizsgálni, hogy a budaörsi polgármester tehet-e olyat, hogy az M1-M7 közös bevezető szakaszán leállítják a közvilágítást, de kitért azon válasz elől, hogy átvállalja-e a kormány (az állam) ezeket a költségeket. Ugyanis korábban Wittinghof Tamás megjegyezte, hogy az útszakasz közvilágításáról szóló szerződés szövege szerint a megállapodás felmondható, ráadásul a szerződő felek közül ma már csak a budaörsi önkormányzat létezik. Nem az évi 7 millió forint a lényeg, hanem az, hogy a város és a multik 8-10 milliárd forint értéket hoztak létre, felüljáró rendszereket építettek, kiszélesítették az autópályát, felhúzták a hangvédő falakat és kiépítették a közvilágítást. Mindezt az állam üzemelteti és állami tulajdonba is kerültek ezek a létesítmények. Mivel a város a csomópontot a település úthálózatának elemként tartja számon, ezért gesztusként kész volt fizetni a világítást - sorolta Wittinghof Tamás. A városvezető úgy vélte, aki díjat szed, annak kell a költségeket is állnia.

Az újratárgyalásra váró fizetőssé tett főbb útszakaszok
M0 körgyűrű fizetőssé tett részei
M1-M7 közös bevezető szakasz
M4 Budapest és az M0 közötti szakasz
86-os út Szombathely és Szeleste között
Pentele híd (M8), Dunaújváros
Szekszárdi híd, 51-es út és M6 között
M5 Szeged déli csomóponttól Röszkei átkelőhelyig
61-es főút (M9) kaposvári elkerülő szakasza
M2 az M0-tól a Vác fölötti körforgalomig


Törvénytelen törvény?

Kovács Zoltán kormányszóvivő az online rendelések vasárnapi házhoz szállításának tiltásáról nyilatkozott, és úgy érvelt, hogy a döntéshozó eredeti szándékát is tükrözi, hogy ilyen tevékenységet sem lehet folytatni.

Jogászi vélemény szerint ugyanakkor méltán keltett megdöbbenést a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a kormányszóvivő értelmezése, hiszen a kapkodva összeállított törvényben amúgy is több jogi ellentmondás is található. A tárca legfeljebb véleményt mondhat, de a törvényt kihirdetése után csak a jogalkotó, az Alkotmánybíróság, valamint a bíróság értelmezheti. A szaktárca közleménye tehát feltehetően nem jár jogi kötelezettséggel.

Ennek kapcsán Bárándy Péter ügyvéd lapunknak úgy érvelt: általánosságban elmondható, hogy egy törvény esetében fölmerülhet annak alkotmány, illetve most alaptörvényellenessége is. Alkotmányossági aggályt vethet fel, hogy a hatályba lépéshez, a felkészüléshez szükséges időt nem adták , illetve a törvény egyeztetés nélkül született, ami önmagában közjogi alkotmány ellenességet eredményezhet.

Kovács Zoltán az alkohol nagykereskedőkre vonatkozó jövedéki biztosítékkal kapcsolatos elmúlt napokban elhangzott, heves, kormányzaton belüli viták kapcsán is megszólalt: a a tavaly januári állapotot állították helyre (22 millió forintos biztosítékot kell mindenkinek egységesen letennie). Megjegyezte, hogy az eddigi változtatás csak áprilistól lépett volna életbe, és mivel a parlament februárban összeül, így sürgősségi eljárással van még idő arra, hogy "gondos vizsgálat alapján" egy sávos biztosítéki rendszert lehessen életbe léptetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor tegnap közleményében tudatta, hogy egyetért a Miniszterelnökség javaslatával, hogy a jövedéki biztosítékokra vonatkozóan a korábban fennálló szabályozást kell fenntartani. A tárca egyeztet az adóhatósággal, hogy senkit ne érhessen hátrány a törvénymódosítás hatálybalépéséig.

Bizakodnak a multiplex mozik
Egyelőre kiszámíthatatlan hogyan hat a különféle szolgáltatásokra – éttermekre, mozikra -, hogy a március 15-étől vasárnaponként a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű kiskereskedelemmel foglalkozó boltok kötelezően zárva tartanak. Különösen érdekes a bevásárlóközpontok helyzete, ahol több szinten a zárva tartás által érintett és az alól mentesített üzletek vegyesen találhatók.
Egyelőre úgy tűnik, a plázákban lévő multiplex mozik és mellettük a vendéglátó valamint szórakoztató egységek március közepe után is a megszokott rendben üzemelnek, azt azonban nem tudni, hogy mennyire sínylik meg az intézkedést. „Ahhoz, hogy elmondhassuk, mi lesz a vasárnapi zárva tartás következménye, ki kell várnunk több március 15-e utáni hétvégét, hogy lássuk a mozizásra gyakorolt hatást. Jelen pillanatban még csak következtetni tudunk” – nyilatkozta lapunknak Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója. Derűlátóan hozzátette, a népszerű otthonon kívüli programlehetőségnek számító vasárnapi vásárlás kiesése miatt elképzelhetőnek véli, hogy a hét utolsó napja akár erősebb is lehet, mint eddig volt.
„Egy hosszú bevásárlás után az „impulzus mozizók” kisebb százalékot tesznek ki a vendégeink közül, hiszen legtöbbször az emberek célirányosan, egy bizonyos filmet ‎akarnak megnézni, és azért jönnek el hozzánk. A Cinema City hálózathoz tartozó mozikba leginkább 14-35 év közötti fiatalok járnak, párban vagy csoportosan; a másik fő célközönségünket a gyerekes családok (szülőkkel vagy nagyszülőkkel) alkotják, de ez csak akkor igaz, ha nagy általánosságban kell fogalmaznom” – tette hozzá Buda Andrea. A tendencia az, hogy a látványos bombasikereket, a fantasy filmeket vagy az akciódús képregény-adaptációkat a néző szívesebben tekinti meg egy nagy multiplexben, de az ugyanott vetített művészfilmek is vonzanak közönséget.
Felmerült a lehetőség, hogy a vasárnapi zárva tartás esetén több néző átpártolhat az art mozikhoz, azonban ennek kevés esélye van, ugyanis azok, akik eredetileg is a nagy bevásárló központokban lévő mozikat preferálják, valószínűleg nem vasárnaponként fogják felfedezni a művész mozik atmoszféráját.
Mészáros Márton írása a Népszavának

Fideszes vezetők az útdíj ellen

A megyei e-matrica rendszert jónak értékelték, de a kaposvári elkerülő út fizetőssé tételét még nem tartják indokoltnak, hiszen nem készült el az M67-es út és az M9-es autópálya, amelyeket összekötne. Ezért a város és a megye vezetői, valamint országgyűlési képviselője közösen fordul a nemzeti fejlesztési miniszterhez.

Egy szerdai kaposvári sajtótájékoztatón az önkormányzat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szita Károly (Fidesz-KDNP), a város polgármestere, elismerve az új e-matrica rendszer előnyeit, kijelentette: Jakó Gergellyel (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnökével és Gelencsér Attila (Fidesz) országgyűlési képviselővel közösen azzal a javaslattal keresik meg Seszták Miklós minisztert, hogy mérlegelje a helyi szempontokat, és vegye ki a fizetős szakaszok közül a kaposvári elkerülő utat.
Jakó Gergely a megyei e-matrica rendszer mellett érvelve elmondta, hogy a Balaton déli partján közlekedők 5000 forintért használhatják egész évben az M7-es autópálya somogyi szakaszát, ami a szezonban nagy forgalom alól mentesíti a déli parti településeket.

Gelencsér Attila kitért arra is, hogy olcsóbbá válik Kaposvár és a főváros közötti közlekedés, hiszen eddig évi mintegy 43 ezer forintba került a matrica, most viszont négy megyére 20 ezer forintot kell fizetni ezért. A kaposvári elkerülő fizetőssé tétele viszont jelenleg valóban nem indokolt - tette hozzá.

Szerdán, még a tájékoztató előtt az MSZP kaposvári elnöke, Pintér Attila azt közölte az MTI-vel, hogy ha Szita Károly és Gelencsér Attila nem tesz érdemi lépést a 61-es út elkerülő szakaszán Kaposvár számára "indokolatlanul, diszkriminatívan és méltánytalanul bevezetett" útdíjfizetési kötelezettség megszüntetéséért, akkor a város január 22-i ülésén maga kezdeményezi, hogy a közgyűlés forduljon a kormányhoz és a nemzeti fejlesztési miniszterhez.