Csiszolva jó a bukott egyházügyi törvény?

Nincs szükség új egyházi törvényre, a meglévő jogszabályon azonban még lehet csiszolni - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Soltész Miklós.

A KDNP-s egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság nem a törvény hatályos változatát figyelembe véve marasztalta el tavaly áprilisban Magyarországot, hanem egy korábbi alapján. A pert a hazai kisegyházak - akiket az Orbán-kormány megfosztott egyházi jogállásuktól - kezdeményezték, pedig Soltész szerint a magyar szabályozás Európában is kiemelkedően megengedő. A strasbourgi ítéletről kijelentette, az beleillett a hazánk elleni döntések sorozatába. Az államtitkár szerint a történelmi egyházak is inkább úgy látják, elég lenne a jelenlegi törvényen csiszolni, de erről le kell folytatni a vitát, amiből a felekezeteket nem lehet kihagyni.

Soltész egyébként már decemberben is arról beszélt, hogy a négy történelmi és sok másik egyház vezetője szerint sincs szükség új egyházügyi törvényre, a meglévőt azonban a strasbourgi bíróság kifogásait figyelembe véve módosítani kell. Az emberi jogi bíróság tavaly áprilisban 17 jogfosztott kisegyháznak ítélt meg kártérítést, ezek tavaly első-, és másodfokon is pert nyertek a kormány ellen. Strasbourg elsőfokú ítélete megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd annak későbbi módosításaival megsértette a felperes vallási közösségek alapjogait, továbbá sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" Országgyűlés általi elismerése (vagy megtagadása - a szerk.), mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság joga kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság. Szinte ezzel azonos tartalmú határozatot hozott az egyházi törvény ügyében a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is, kétszer.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, az Országgyűlés alelnöke korábban azt ígérte, idén tavaszra lecserélik a Washington rosszallását kiváltó, az Ab és Strasbourg rostáján is elvérzett törvényt. Trócsányi László pedig már hónapokkal ezelőtt megerősítette, dolgoznak az új jogszabály koncepcióján, mert a jelenlegi törvény további módosítása nem lenne megoldás. Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, kollégái a német egyházügyi törvényt tanulmányozzák, ami viszont felbőszítette a KDNP-t. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormánypárt elnöke az Indexnek azt nyilatkozta, ők olyan jogszabályt nem szavaznak meg, amely a német egyházi szabályozási modellre épül. Hozzátette: "minden eszközt bevetnek, és keresztbe fekszenek" az új törvénynek. Semjén szintén azt ígérte, a nagy egyházakkal egyeztetnek a változtatásokról. A kicsikkel, így például a többszörös pernyertes Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel (MET) azonban, mint azt korábban Iványi Gábor vezető lelkész lapunknak elmondta, az új jogszabályról sem egyeztet a kabinet.