Csiszolva jó a bukott egyházügyi törvény?

Nincs szükség új egyházi törvényre, a meglévő jogszabályon azonban még lehet csiszolni - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Soltész Miklós.

A KDNP-s egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság nem a törvény hatályos változatát figyelembe véve marasztalta el tavaly áprilisban Magyarországot, hanem egy korábbi alapján. A pert a hazai kisegyházak - akiket az Orbán-kormány megfosztott egyházi jogállásuktól - kezdeményezték, pedig Soltész szerint a magyar szabályozás Európában is kiemelkedően megengedő. A strasbourgi ítéletről kijelentette, az beleillett a hazánk elleni döntések sorozatába. Az államtitkár szerint a történelmi egyházak is inkább úgy látják, elég lenne a jelenlegi törvényen csiszolni, de erről le kell folytatni a vitát, amiből a felekezeteket nem lehet kihagyni.

Soltész egyébként már decemberben is arról beszélt, hogy a négy történelmi és sok másik egyház vezetője szerint sincs szükség új egyházügyi törvényre, a meglévőt azonban a strasbourgi bíróság kifogásait figyelembe véve módosítani kell. Az emberi jogi bíróság tavaly áprilisban 17 jogfosztott kisegyháznak ítélt meg kártérítést, ezek tavaly első-, és másodfokon is pert nyertek a kormány ellen. Strasbourg elsőfokú ítélete megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd annak későbbi módosításaival megsértette a felperes vallási közösségek alapjogait, továbbá sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" Országgyűlés általi elismerése (vagy megtagadása - a szerk.), mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság joga kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság. Szinte ezzel azonos tartalmú határozatot hozott az egyházi törvény ügyében a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is, kétszer.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, az Országgyűlés alelnöke korábban azt ígérte, idén tavaszra lecserélik a Washington rosszallását kiváltó, az Ab és Strasbourg rostáján is elvérzett törvényt. Trócsányi László pedig már hónapokkal ezelőtt megerősítette, dolgoznak az új jogszabály koncepcióján, mert a jelenlegi törvény további módosítása nem lenne megoldás. Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, kollégái a német egyházügyi törvényt tanulmányozzák, ami viszont felbőszítette a KDNP-t. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormánypárt elnöke az Indexnek azt nyilatkozta, ők olyan jogszabályt nem szavaznak meg, amely a német egyházi szabályozási modellre épül. Hozzátette: "minden eszközt bevetnek, és keresztbe fekszenek" az új törvénynek. Semjén szintén azt ígérte, a nagy egyházakkal egyeztetnek a változtatásokról. A kicsikkel, így például a többszörös pernyertes Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel (MET) azonban, mint azt korábban Iványi Gábor vezető lelkész lapunknak elmondta, az új jogszabályról sem egyeztet a kabinet.

Szerző
2015.01.13 06:10

Bűnözőkkel próbálja összemosni a Fidesz a rabszolgatörvény ellen tiltakozókat

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:44

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A nagyobbik kormánypárt állítja, bűnözői körök is részesei a demonstrációknak.
A Fidesz szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy bűnözői körök is részesei "a bevándorláspárti Soros-hálózat által szervezett utcai zavargásoknak". Ezt szombaton közölték a távirati irodával. Úgy fogalmaztak,  
"a Budapest utcáin randalírozó agresszív és erőszakos vandálok"
között már több bűnözőt azonosított a rendőrség. Köztük drogost, autótolvajokat, lopás, garázdaság, rongálás miatt elítélteket. 
A Fidesz közleményéhez érdemes hozzátenni: figyelemre méltó, hogy egyrészt zavargásokat említenek a szövegben, másrészt a több ezer résztvevő közül mindössze 11 olyan embert állított elő a rendőrség, akik büntetett előéletűek. A rendőrség közlése szerint egyébként jelenleg senki sincs őrizetben. Azt pedig már az unalomig elismételte a Fidesz, hogy a tüntetéseket a Soros-hálózat szervezi, tehát az, hogy a mostani közleményükben is ezt írják, nem újdonság.
Ugyanakkor arról nem beszélnek, és az nem zavarja a Fideszt, hogy jogvédő szervezetek szerint jogsértő módszereket alkalmazott a rendőrség az utóbbi napok tüntetésein. Például a csütörtöki demonstráción felszólítás nélkül vetettek be könnygázt többször is. Minimum furcsa, hogy csütörtök éjszaka úgy igazoltattak tüntetőket, hogy kamerába mondatták a nevüket. Arról pedig, hogy egy elfogott fiatalt fenyegettek a rendőrök, hangfelvétel árulkodik. Sőt, Pintér Sándor belügyminiszter szerint olyan támadás érte a rendőröket, amelynek mértékére és intenzitására a közelmúltban nem volt példa. 
A Fidesz korábbi megnyilatkozásaiban nevezte már keresztényelleneseknek a tüntetőket, akik nem tisztelik a magyar emberek döntését és nem tisztelik a kis Jézust.
2018.12.15 18:44
Frissítve: 2018.12.15 20:14

Vasárnapra újabb vonulós tüntetés szerveződik

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:12

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A menet ezúttal a Hősök teréről indul, beszédek az Alkotmány utca végén felállított színpadon lesznek.
Boldog karácsonyt, Miniszternök Úr! címmel szerveződik a rabszolgatörvény elleni újabb, a jogszabály elfogadása óta immár negyedik tüntetés. A résztvevők az esemény Facebook-oldala szerint 
15 órakor indulnak a Hősök teréről, és az Andrássy út-Oktogon-Teréz körút- Nyugati tér-Bajcsy-Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon haladva vonulnak.
 A tüntetésen mások mellett az a Donáth Anna mond majd beszédet, aki a Momentum alelnöke, és akit a csütörtöki demonstrációról elvittek a rendőrök a Kossuth térről.
Nemcsak a rabszolgatörvény, hanem az úgynevezett közigazgatási bíróságok felállítása ellen is tiltakoznak a tüntetők. A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a rabszolgatörvény elfogadása mellett szerdán "ugyanezen az ülésen megszavazták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének végét jelentő közigazgatási különbíróságok létrehozását". Eddig 5400 ember jelezte a részvételét, hogy ott lesz a vonuláson. A Momentum a tüntetés előtt a Lendvay utcai Fidesz-székháznál gyülekezik, onnan csatlakoznak a demonstrációhoz, az eddigi visszajelzések alapján több mint 800 fővel.
Pénteken a Magyar Szakszervezeti Szövetség bejelentette: felhívják tagságukat és valamennyi magyar munkavállalót, hogy érdekvédelmi szervezetük zászlajával, molinójával csatlakozzanak a vasárnapi tüntetéshez. Az eddigi tüntetéseken megjelenő ellenzéki pártok is jelezték, hogy mozgósítják szimpatizánsaikat. 
A szervezők a demonstráció felhívásában külön kérik a résztvevőket, hogy békében tiltakozzanak. A korábbi tüntetések ugyanis mindig a rendőrökkel történő kisebb összecsapásokkal értek véget. E mellett Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője hívta fel arra a figyelmet , hogy értesülései szerint Fideszhez köthető szélsőjobboldali figurák" jelennek meg a vasárnapi tüntetésen és próbálnak meg feszültséget és a botrányt kelteni. A Fidesz egyébként már megpróbálta összemosni a tüntetőket a bűnözőkkel arra alapozva, hogy a szerdai, a csütörtöki és a pénteki tiltakozás után összesen 11 büntetett előéletű embert állított elő a rendőrség.
A BKK közleménye szerint a tüntetés miatt közlekedési korlátozásokra kell számítani vasárnap 15 órától 18 óráig a Hősök tere és a Kossuth Lajos tér között, változhat több villamos, busz és troli közlekedése.
2018.12.15 18:12
Frissítve: 2018.12.15 20:03