Horváth Csaba: megállt az idő

Publikálás dátuma
2015.01.14. 06:07
Horváth Csaba FOTÓ: Népszava
A dugódíjról korábban valóban megállapodott a főváros az Európai Unióval - reagált lapunknak Tarlós István tegnapi Népszabadságban megjelent interjújára az MSZP budapesti frakcióvezetője. Horváth Csaba megerősítette, hogy az előző városvezetés a 4-es metróhoz kapott uniós támogatás fejében vállalta a behajtási díj bevezetését. A megállapodás értelmében a bevezetés feltétele a BKV korszerűsítése, bővítése a kerékpárút hálózat fejlesztése, valamint új P+R parkolók építése. 

Budapest azt is vállalta, hogy a dugódíjból befolyó összeget csak a közlekedés fejlesztésére fordítja, abból egyetlen fillér sem mehet a "költségvetési kalapba". Tarlós az interjúban elmondta, hogy reálisan 2016 végére vezethetik be a behajtási díjat, addig kijelölik a zónahatárokat és megteremtik a technikai feltételeket. A szocialisták várospolitikusa viszont arra figyelmeztetett, hogy ezek mellett a jelenleginél jóval több P+R parkolót kellene kialakítani és addig, amíg nem korszerűsítik, bővítik a BKV kapacitását, a behajtási díjat nem lehet bevezetni.

A főpolgármester az interjúban arról is beszélt, hogy ebben a ciklusban a kormány visszavásárolja a Fővárosi Csatornázási Műveket. Tarlós közlése szerint a menedzsmentjogokat Budapest kapja meg és a többségi részvényes is a város marad. Horváth szerint nem baj, ha a közművek a város tulajdonába kerülnek, de a korábban visszavásárolt Vízművek eddig nem hozott hasznot a tulajdonosnak, és nem tudni, lesz-e pénz karbantartásra, fejlesztésre. A csatornázási művek visszavásárlása csak akkor kedvező fejlemény, ha ehhez nem kell hitelt felvenni és a további működtetés sem kerül sokba az adófizetőknek - tette hozzá.

Horváth lapunknak arról is beszélt, hogy Budapestről már nem a közgyűlésben, hanem a fideszes pártközpontban születnek a döntések. "Ha születnek, mert jelenleg a 3-as metró alagútjának felújítására még nem különítettek el forrást" - hívta fel a figyelmet. Az MSZP-s politikus úgy érzi, mintha "a fővárosban megállt volna az idő". A főpolgármester egyre ritkábban hívja össze a közgyűlést, menekül a feladatok elől, csak azt hajtja végre, ami kötelező, kerüli a vitát, jelzi is, hogy békét akar a következő négy és fél évben, azután úgyis nyugdíjba vonul - sorolta észrevételeit Horváth. Kiemelte ugyanakkor: a lényeges kérdésekről, például az oktatás színvonaláról, a kórházi várólistákról nem tárgyalnak, mert ezekről törvények rendelkeznek. Pedig Horváth szerint azokról az ügyekről is vitázni kellene a fővárosi közgyűlésben, amelyekben ugyan már nincs közvetlen hatáskörük, de felelősségük igenis van. A fővárosi képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy a nagyon sok befizetett adóból a budapestiek alig kapnak valamit vissza a kormánytól, részben ezért olyan szűk a közgyűlés mozgástere. Az csak később fog kiderülni, hogy ebben a helyzetben a 23 kerületi polgármester nem "szedi-e majd szét" a várost - fogalmazott az MSZP budapesti frakcióvezetője.

Január végén lakat kerül az MSZP székházra
Január végén végleg bezárhatják a szocialisták Jókai utcai székházát - értesült lapunk. A párt alapítványai - információink szerint - a Villányi úti konferencia-központba költöznek, a munkatársak a Képviselői Irodaházba, a budapesti MSZP pedig várhatóan a II. kerületi pártirodába. Horváth Csaba nem cáfolta értesüléseinket, ám arra emlékeztetett, hogy a költözés befejezésének volt már végső dátuma, de elcsúsztak, így még nem tudni, hogy január végére valóban sikerül-e kiüríteni a székházat. Arról, hogy a fővárosi szervezet hová költözik, pénteken dönt a budapesti elnökség - mondta. Horváth azt is megerősítette ugyanakkor, hogy a székház-ügy szimbolikus jelentősége csekély, hiszen az MSZP más, utcai típusú politizálást választott, így például a budapesti szocialisták februártól ajtóról ajtóra járva akarnak minél több emberrel beszélgetni egyebek mellett az útdíjról, az üzletek vasárnapi zárva tartásáról és már mindenki számára érdekes kérdésekről. Az ahhoz hozzájáruló szimpatizánsokat regisztrálják is, hogy tarthassák velük a kapcsolatot. A februárban kezdődő akcióról a napokban egyeztetnek.

Szerző

Pasák és vezírek veszélyes játéka

Publikálás dátuma
2015.01.14. 06:06
Rogán Antal is egyre jobban teljesít – a feje azonban nem arra van, hogy gondolkodjon FOTÓ: NÉPSZAVA
Veszélyes szerencsejátékot folytatnak azok, akik a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az ötletszerűen bármikor változtatható belső jogi szabályozás híveiként újabb és újabb kísérletet tesznek a magyarországi befektetői környezet dzsungellé változtatására. Márpedig a kétharmad mindenhatósága újra és újra unortodox megoldásokra ösztönzi a hatalom birtokosait. Most éppen a hazánkban működő multinacionális cégek egy részét igyekeznek ellehetetleníteni.

Úgy látom, mintha Rogán Antal most végképp elvesztette volna az ítélőképességét, de mint politikusnak az általam elvárt etikai érzékenysége és értékrendje sem volt sohasem. Pártkatona. A klasszikus katona. A feje nem arra van, hogy gondolkodjon, hanem arra, hogy sapka legyen rajta. Az ő esetében fideszes végrehajtói sapka.

De előbb egy újabb elterelő csali bedobásáról: a nacionalista maszlagot rágó és kínáló Pasa parki politikus a magyar embereknek "menedzsment" tervről kezdett beszélni. Terelni próbálja a figyelmet az ország megvédését szolgáló akciók tervéről, s közben tudományosan, technokratásan hangzó, ám a hanyatló nyugattól kölcsönvett kifejezéssel "menedzsment" tervről okoskodik. Miért "menedzsment" a terv? Mert a vezetőknek, a "menedzsmentnek" a terve? Vagy talán alapvetően a "menedzsment" helyzetén változtatni kívánó terv? Vagy esetleg a "menedzsment" szó az irányításra utalna? Akárhogyan is van, az bizony nagyon is valószínű, hogy a Pasa típusú parkokban lakó új menedzserek számára csak jót hozhat a terv.

De amit itt szóvá teszek, az nem ez. Hanem az, hogy a közgazdasági végzettségű, egyetemi demonstrátori múlttal is rendelkező Rogán a legprimitívebb demagógiát vetette be.

Azt mondja, hogy "ha már működnek Magyarországon multinacionális vállalatok, amelyek képesek arra, hogy a magyar emberek pénzén előállított nyereséget kivigyék az országból, meg kell vizsgálni, hogy azt miként lehet az országon belül tartani". Erről beszélt és még azt is hozzátette, hogy nem a termelő, hanem a szolgáltatást végző vagy kereskedelmi cégekre gondol. "Ha a magyar emberek pénzén termelnek nyereséget, akkor azt Magyarországon adózzák is le".

Mi az, hogy a "magyar emberek pénzén előállított nyereség"? Hát nem a külföldi cégek fektették itt be 80 milliárd euró, vagy 100 milliárd dollár értékben a saját pénzüket a magyar gazdaságba? Hát nem ők rakták be az alaptőkét? Nem ők fizetik a bért a magyar emberek közül kikerülő helyi alkalmazottaiknak? Nem ők fizetik a különféle bérjárulékokat és adókat, amelyek helyességét Vida Ildikó kollégái rendszeresen ellenőrzik? Nem ők adnak munkát számos magyarországi beszállítónak és azok alkalmazottainak, miközben a beszállításokért vajon nem a saját tőkéjükkel, fejlesztési erőfeszítéseikkel működtetett cégeik bevételéből fizetnek? Ráadásul a legnagyobb külföldi szolgáltatók évek óta lényegesen magasabb adóláb alapján fizetnek adót, mint más külföldi és belföldi tulajdonú cégek.

Vagy végiggondoltan is úgy találja Rogán, hogy a magyar embereket kizsákmányolják a multinacionális munkáltatók, akik munkát és bért adnak nekik? De akkor hogy van az, hogy állítólag a multiknál átlagban magasabbak a bérek, mint a hazai tulajdonú vállalkozásokban? (Mészáros Lőrinc polgármester és vállalkozó, top menedzser nem állami bérét nem vettem figyelembe, mert arról nincs semmi információm, és nem is érdekel, viszont őt osztalékfelvételi korlátozások nem érintik.)

Ezért még egyszer adódik a kérdés, mire gondol Rogán, amikor a "magyar emberek pénzén előállított nyereségről" beszél?

Úgy tűnik, Rogán kimondatlanul, de félreérthetetlenül azt állítja, hogy a vállalkozási szférában a munkáltató mindig kizsákmányolja az alkalmazottat. De van néhány megszorítás a részéről: csak a külföldi munkáltatókról mondja azt, hogy nyereségüket a magyar emberek pénzén állították elő, de a külföldiek közül is csak a nem termelő cégekről. Rogán úr éles szemű megfigyelő, mert olyasmit vett észre, amit eddig más még nem! Nevezetesen a külföldi tulajdonú termelőcégek, illetve a külföldi tulajdonú szolgáltató és kereskedelmi cégek profitjának természete Rogán szerint alapvetően eltér, az egyikben benne van a magyar emberek pénze, a másikban nincs! Ehhez a Rogánomicshoz (Rogán-közgazdaságtanhoz), annak intellektuális alapvetéséről, következetességéről nincs mit mondani.

A Tesco, az Auchan, de mások is a semmiből kezdték itt működésüket a saját pénzükön. Voltak, akik megvettek valamit - a saját pénzükön -, ami nem működött, vagy nem kielégítően működött, de ezekben az estekben a hazai eladó (magánszemélyek, állam, önkormányzat) döntött arról, hogy a cégét eladja vagy sem. Azt is ő határozhatta meg, hogy kinek. Ha meglévő, ha nem meglévő céget kezdett működtetni, akkor is jellemzően az történt, hogy a multi az itteni leányvállalatát fejlesztette, értékesítését növelte, új technológiákat és új szakmai kultúrát honosított meg, munkát adott a magyar embereknek, számos magyar embert szakmai oktatásban részesített, nem egyszer, ismétlődően, nemcsak Magyarországon, hanem akár külföldön is.

Tény: a multik egy része adókedvezményeket kapott meghatározott időre, esetenként évekre, akár tíz évre is. Ezt nem volt kötelező nyújtani, de verseny volt akkoriban (is): a multiknak a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok, a bolgárok is különféle kedvezményeket kínáltak. A multi odament, ahol pénzügyileg, gazdaságilag, logisztikailag, politikailag, jogbiztonságilag a legkedvezőbb feltételeket látta.

Ha nem jönnek a külföldi cégek, akkor talán még mindig kézzel mancsolt zsemlét, kiflit, kenyeret, parizert rak az eladók egy része a zacskóba, papírba. Nem lettek volna sokáig, sőt éjjel-nappal és a hét minden napján is nyitva tartó üzletek, bizonyíthatóan a legolcsóbb eladási árakkal. És ha nem jönnek külföldi befektetők, akkor a magyar emberek közül még többen nem találtak volna munkát. Szóval verseny folyt a multikért. Mert a kormányok stabil foglakoztatást akartak biztosítani állampolgáraiknak. Az induláskori kedvezményekért cserébe a multiknak bizonyos számon kérhető vállalásokat kellett tenniük. És vállalták az idegen környezetbeli új beruházással, befektetéssel együtt járó vállalkozói kockázatokat is. Ez így természetes, mindig van kockázat, amit a vállalkozónak vállalnia kell. Mindig vannak váratlan, előre nem látható dolgok.

Például azt senki nem láthatta előre, hogy egy Orbán Viktor nevű magyar ember a 21. században, saját korábbi nézeteit feladva, a nacionalista-populista-etatista politikusok körét fogja növelni és az Európai Unión és a NATO-n belüli "szabadságharcok" útján akarja megvédeni a magyar embereket a brüsszeli birodalmi központtól, az újragyarmatosítóktól, a rágalmazó külföldi diplomatáktól, ja és az egyik legfélelmetesebb kolonizátortól, például a Tescótól és azzal hasonszőrűektől.

A Tesco és társainak ügyében talán az is számít, hogy vannak hazai érdekcsoportok, értsd lehetnek olyan magyar emberek, akik a Tescók helyébe akarnak lépni. Ez egyszer még talán sokba fog kerülni a magyar emberek többségének, de feltehetően csak lesz egy olyan - legalább pirinyó - fogyasztói kisebbségi kör is közöttük, amely nagyon fogja élvezni a tulajdonváltozásokkal járó új viszonyokat. Ami nekünk marad az annyi, hogy nekik a készülőben lévő szerencséjükhöz a legjobbakat kívánjuk! Higgyék el, nem irigykedünk. Meg azt is gondoljuk, hogy a télre mindig tavasz jön, és egyszer mindig bekövetkezik, hogy elolvad a hó és láthatóvá válik, hogy fűben és erdőben ki, mit hagyott látra. Erre vonatkozóan tőlünk keletre mulatságos közmondások is léteznek.

A Rogán-féle Fidesz-közgazdaság- és pénzügytanban tehát nemzeti különbség van a termelők és szolgáltatók nyereségének komponensei között. Ezek szerint a külföldi termelő cégeknek - szemben a szolgáltatókkal-kereskedőkkel - legalábbis egyelőre nem kell azzal számolniuk, hogy a nyereségükre vonatkozóan kiviteli korlátozást tervezne bevezettetni Rogán úr, vagy valamely más befolyásos párttársa. Talán ez annak is köszönhető, hogy ha az Audi magyarországi leányát kinézné magának egy tisztességesen meggazdagodott magyar pék vagy gázszerelő nagyvállalkozó, akkor nem biztos, hogy az Audi, vagy a Suzuki kivonulása után kelendőek lennének az új járművek, amelyeket már az új hazai tulajdonos irányítása mellett gyártanának, és mondjuk a tulaj neve után Köszörűs vagy Teleki márkanéven mutatnának be a genfi autószalonban, valamint a dealerek kiállító termeiben. Bár ki tudja? A termék- és gyártástechnológia kérdéséről most nem szólók, mert azt gondolom, hogy az unortodox megoldások hazai hívei számára semmi sem lehetetlen.

Rogán Antal láthatóan vagy nincs tisztában vagy nem akar tisztában lenni azzal, milyen következményekkel járhat, ha a külföldi befektetők esetleg elvesztik bizalmukat. Veszélyes szerencsejátékot folytatnak azok, akik a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az ötletszerűen bármikor változtatható belső jogi szabályozás híveiként újabb és újabb kísérletet tesznek a magyarországi befektetői környezet dzsungellé változtatására. Előfordulhat, hogy a befektetők számára egyszer csak az, ami most esetleg kiszámíthatatlannak játszik, hirtelen nagyon is kiszámíthatóvá válik és esetleg arra a következtetésre, stratégiai döntésre jutnak, hogy itt visszafejleszteni, innen előbb-utóbb levonulni kell.

A Fidesz néhány ismert személyisége, köztük még közgazdasági egyetemi abszolutóriummal is (diplomával nem) rendelkező és a világ különféle sarkaiban meglévő angolszász kultúrterületek után érdeklődést tanúsító politikus is azzal mutatkozott be 2010 késő tavaszán, a fideszes kormány hatalomra lépése után, hogy görögországi méretű kockázatokról kezdett károgni Magyarország pénzügyi helyzetével kapcsolatban. Bár érvényben és "használatban" volt már a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval és a Világbankkal megkötött megállapodás 15 milliárd eurónyi összeg rendelkezésre-állásáról, és az ország külső adóssága nem az éves GDP 200, vagy 150, vagy 100 százalékát, hanem annál kevesebbet tette ki értékben, s nem volt pánik a piacokon Magyarország pozíciójának tekintetében, mégis elkezdődött a magamutogatás, a megmentő szerepbe helyezés, a riogatás, a hazudozás. Akkor egyszerűen nem akartam hinni a fülemnek, hogy akadtak politikusok, akik arra merték adni a fejüket, hogy rendkívül kockázatos folyamatok beindulását előidézhető ostoba kijelentéseket tegyenek.

A jogállamiságot, a jogi környezet és a törvényesség kiszámíthatóságát újabb fenyegetés éri. Több mint negyedszázada Magyarországon törvénybe foglalták és az egymást követő törvényhozások utána is tiszteletben tartották, hogy a külföldi befektetők kaptak bizonyos alapvető garanciákat arra az esetre, ha ebben az országban nem spekulatív jelleggel, hanem gazdasági tevékenység folytatására befektetnek, úgynevezett működő tőke beruházásokat eszközölnek. E garanciák része a befektetett tőke esetleges kivitele, a képződő nyereségből az osztalék elutalása a tulajdonosoknak a jogszabályokban lefektetett követelmények teljesülése esetén.

Az ország védelme által szükségesnek mondott és indulni készülő tervezett Fidesz-akciók - már amit eddig hallani lehetett róluk - egyre aggasztóbban hangzanak. Ideje lenne észhez térni mindenkinek.

Szerző

Civilek ellen védekezne a Fidesz?

Publikálás dátuma
2015.01.14. 06:05
Az október 26-ai, első netadó elleni tüntetés szervezői elszámoltak, költségvetésük ma is nyilvános , a Fidesz mégis fi rtatja,
Egy fideszes tanácsadó jelentette fel a kormányellenes tüntetőket csalás gyanújával, s azzal a Rogán Antaltól ismert retorikával, hogy a civilek számoljanak el a demonstrációk költségeivel. A Fidesz mára terrorügyben kezdeményezett ötpárti egyeztetést, ám annak vélhetően nem ez, sokkal inkább a civil- és újabban már bevándorlóellenes országvédelmi akcióterv lehet a témája.

A tüntetésen gyűjtött pénz jótékony célú adománynak minősül, ezért nem illetékköteles - mondják azok a civilek, akiket csalás gyanújával feljelentettek. A feljelentő Tényi István, egy elbocsátott tanár, aki a Fidesz V. kerületi szervezetének tagja és a párt tanácsadójának tüntetik fel. Szerinte valami nem stimmel a kormányellenes tüntetők pénzügyei körül, ezért ismeretlen tettes ellen bejelentést tett az V. kerületi ügyészségen. A VS.hu-nak megküldött feljelentésében Tényi úgy számolt, hogy az internetadó elleni október 26-i, illetve az adóhivatal előtti november 17-i tüntetés szervezőinek összesen több mint egymillió forint adóköteles jövedelmük keletkezett, amivel a szervezők nem számoltak el.

Megírtuk, Rogán Antal vetette fel először, hogy az úgynevezett országvédelmi akciótervnek foglalkoznia kellene azzal, honnan van pénz a kormányellenes tüntetésekre. A Fidesz frakcióvezetője a hétvégén nyilatkozott arról, kíváncsi lenne, ki és milyen érdekből finanszírozza a demonstrációkat. Tényi hivatkozott is feljelentésében Rogán szavaira, s noha a szervezők teljesen nyilvános, a Facebook-on mindenki számára elérhető költségvetési elszámolását vette alapul számításaihoz, a beadványban úgy fogalmazott: "nem lehet tudni kik, mikor, kiknek pontosan mennyi összeget mire, milyen célra adtak át". Tényi azt kérte az ügyészségtől, vizsgálják meg a csoportok képviselőit és gazdálkodását, amennyiben pedig bűncselekményre utaló jeleket látnak, a NAV bevonásával indítsanak nyomozást.

Korábban megírtuk, hogy Tényi a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait kezelő Ökotárs Alapítvány feljelentésével vált ismertté, de több más, elsősorban a kormánypárti kommunikációban felmerült ügyben is ő fordult a hatóságokhoz, legtöbbször a Magyar Nemzethez kiszivárgott hírekre alapozva beadványait. Így nem is meglepő mostani lépése, azt ugyanis Rogán nyilatkozata alapján máig nem tudni, miként kívánja a Fidesz az úgynevezett országvédelmi akcióterv részévé tenni a kormányellenes civilek vegzálását. Az sem egyértelmű, hogy valóban a terror elleni védekezés, vagy a hetek óta lebegtetett akcióterv lesz-e a témája a ma délelőtti, ötpárti egyeztetésnek, melyet Rogán kezdeményezett. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis a parlamenti pártok vezetőivel még "a terror elleni közös fellépésről" akart egyeztetni, ám Orbán Viktor hétvégi párizsi nyilatkozata nyomán felmerült, hogy a kormányfő és pártja valójában nem a brutális franciaországi terrorcselekmények nyomán szükségessé vált biztonsági intézkedésekről, hanem a Fidesz által tervezett, többek közt a civileket és a bevándorlókat érintő "országvédelmi" elképzelésekről kíván tárgyalni.

Emlékezetes, Orbán azt mondta: "a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont." Őt követve Rogán Antal, majd Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is szélsőséges kijelentéseket tett, a frakcióvezető ráadásul az országvédelmi akcióterv szükségességéről értekezett. Tegnap pedig Trócsányi László beszélt arról Strasbourgban, hogy a politikai üldözötteket menekültként kell kezelni, a gazdasági szempontú migrációt azonban "át kell gondolni". Az igazságügyi tárcavezető az UMP - a Fidesz francia testvérpártja - EP-delegációjának reggelijén a bevándorlás uniós szabályozását szorgalmazta, szerinte ugyanis "a személyek szabad áramlásának elve csak az uniós polgárokra korlátozódik".

Eközben alternatív országvédelmi akcióterv elkészítését jelentette be Ujhelyi István. A szocialista EP-képviselő, az MSZP alelnöke elítélte Orbán és társainak kijelentéseit, s felhívta a figyelmet: a kormányfő és a Fidesz ismét árt az országnak.

Főtanácsadója is ellentmond Orbánnak
Hegedűs Zsuzsa szerint nem a bevándorlás a nyugati terrorizmus gyökere, hanem a tartós munkanélküliség. A szociológus - Orbán Viktor főtanácsadója - a Kossuth rádióban jelentette ki: nem érdemes azzal foglalkozni, hogy ki a menekült és ki a gazdasági menekült, hiszen nem a bevándorlás, inkább a munkanélküliség, valamint a bűnözés és a gyűlölet okozza a problémát. Hegedűs, aki több mint 30 éven át kutatott Franciaországban, kiemelte: a múlt heti terrortámadásokat is bűnözök követték el, nem vallási fanatikusok, "egyszerűen gyűlöletből".
Hasonlóképp kritizálta Orbán szavait André Goodfriend is. Az amerikai ügyvivő ugyanis még hétfőn Twitter-oldalán tette közzé Szent István intelmeit, amelyben az államalapító egyebek mellett azt írta: "Egynyelvű és egyszokású királyság gyönge és törékeny."

Szerző