Előfizetés

Csúcs helyett totális háború?

Tegnap kellett volna tárgyalóasztalhoz ülnie a kazah fővárosban az orosz és az ukrán államfőnek, ám a remélt békeegyezmény helyett a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának veszélye tapasztalható. 

Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko találkozóján Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök közvetített volna a felek között, de a berlini hétfői előkészítő tárgyaláson nyilvánvalóvá vált, nincs értelme a csúcstalálkozónak, ugyanis az álláspontok változatlanul összeegyeztethetetlenek.

Ezt követően lendületet kapott a háborús felkészülés. Petro Porosenko újabb, január 20-án kezdődő és három szakaszban, júniusig zajló mozgósítást rendelt el, amely összességében 200 ezer embert fog érinteni. Tegnap a kijevi törvényhozás, heves viták közepette és többszöri nekifutás után megszavazta az elnök rendeletét. Nem esnek a mozgósítás hatálya alá azok, akik három vagy több kiskorú gyermeket nevelnek, vagy folyamatosan gondoskodniuk kell munkaképtelen szüleikről.

Nem hívják be katonai szolgálatra a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit vagy tudományos ösztöndíjas gyakornokait sem, figyelembe veszik a hadköteles egészségi állapotát. A vezérkari szóvivő azt is elmondta, a tervezett mozgósítás következő szakasza 50 éves korig a nőket is behívhatják katonai szolgálatra.

A férfi tartalékosokat 60 éves korig hívhatják be. A parlamenti szavazás előtt Olekszandr Turcsinov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a plénumnak beszámolt arról, hogy információik szerint az ukrán határ mentén 52 000 orosz katona, 1800 páncélozott harckocsi, 750 aknavető, 360 harci helikopter sorakozott fel.

Turcsinov elmondta, nyilvántartásba vették azt a törvénytervezetet, mellyel feloldanák a képviselők hadseregbe történő behívására vonatkozó korlátozást, ő pedig a képviselők mozgósítására vonatkozó tilalom feloldását és reméli, hogy a parlament jóváhagyását is megkapja.

Csütörtök reggel a terrorellenes hadműveleti központ bejelentette, a szakadárok tiltott fegyvert, önjáró lángszórókat vetettek be az ukrán hadsereg állásai ellen a Donyeck megyei Veszjoloje településért folyó harcban. Mivel ez a fajta rakéta-sorozatvető az ukrán hadseregben nincs rendszeresítve, származási helye egyértelműen Oroszország.

Temetés Párizsban

Gál Mária
Publikálás dátuma
2015.01.16. 06:32
A könnyező Próféta sem tetszett az iszlám világban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARC PIASECKI
Folytatódik a nyomozás a múlt heti párizsi merényletek elkövetőinek segítői után. Tegnap eltemettek Párizsban több áldozatot. Muszlim vezetők tiltakoznak a Charlie Hebdo új lapszáma miatt, Ferenc pápa szerint nem szabad provokálni, megsérteni mások vallását.

Tegnap kísérték utolsó útjára Párizsban a múlt szerdán meggyilkolt öt karikaturista közül kettőt, az országosan ismert és a médiában gyakran szerepelt Wolinskit és Tignoust, Bernard Maris közgazdász-író-újságírót, a Charlie Hebdo egyik részvényesét és Elsa Cayat pszichoanalitikust, a lap állandó szerzőjét, az egyetlen női áldozatot, valamint a főszerkesztő Charbot védő rendőrt, Franck Brinsolarot. Charbo temetése ma lesz.

Francois Hollande francia államfő tegnap részt vett a franciaországi arabok legjelentősebb intézményének, a párizsi Arab Világ Intézet konferenciájának megnyitóján, ahol beszédében azt hangsúlyozta, hogy a muzulmánok a fanatizmus, a fundamentalizmus és az intolerancia legfőbb áldozatai.

Hangsúlyozta, el kell utasítani a terrorizmus és az iszlám egybemosását. Az intézeten a lap elleni merénylet óta "Charlie-k vagyunk" felirat látható hatalmas vörös betűkkel, francia és arab nyelven.

Az iszlámellenesség ugyan erősödött Franciaországban, az elmúlt 6 napban több mint 50 imaházat támadtak meg, de a legfrissebb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a történtek nem a szélsőséges, hanem a mérsékelt pártokat erősítették.

Eközben több iszlám ország és vezető tiltakozott a Charlie Hebdo új, többmillióban szétkapkodott lapszáma miatt, amelynek címlapján a könnyező Próféta látható. Pakisztán, a világ második legnagyobb muzulmán állama hivatalosan elítélte a szerkesztőség elleni támadást, de szándékos gyűlöletkeltésnek, provokációnak nevezte az új lapszámot.

Ahmet Davutoglu török kormányfő is súlyos provokációnak nevezte az újabb Mohamed karikatúrát, úgy fogalmazott. a szólás- és sajtószabadság nem jelenti „a sértegetés szabadságát”. Hasonló álláspontra helyezkedett Jordánia külügyminisztere. Nasszer Jourdeh Twitterén azt írta: Vasárnaptól eltérően ma a világon nagyon kevés muzulmán Charlie”. A jordán király és felesége részt vettek a vasárnapi párizsi terror ellenes emlékmeneten.

Megszólalt a kérdésben Ferenc pápa is. A sajtószabadság alapvető emberi jog, nem jogosít fel azonban senkit mások vallásának a megsértésére - mondta a katolikus egyházfő. A sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni, szögezte le.

Tegnap délután terrorellenes akciót hajtott végre a belga rendőrség Verviers városban, meg nem erősített információk szerint dzsihádisták ellen. Az akció lapzártánkkor is tartott, hivatalos bejelentés szerint két halott van, egy személy súlyosan
megsebesült.

 

Trójai faló az elnöki székben

R.T.
Publikálás dátuma
2015.01.16. 06:31
Grabar-Kitarovic Franjo Tudjman elnök képe előtt pózol FORRÁS: FACEBOOK
A vasárnap némi meglepetésre Horvátország elnökének megválasztott Kolinda Grabar-Kitarovic volt külügyminiszter, aki február 19-én léphet Ivo Josipovic örökébe, győzelmi beszédében egységre szólította fel az országot. Ennek feltétele azonban az, hogy bizonyítsa: a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) már megváltozott, szakított a nacionalizmussal, a korrupcióval, s modern európai tömörüléssé vált. A megválasztott elnök első lépései azonban nem feltétlenül az egységre való törekvést sugallják.

Grabar-Kitarovic mandátuma öt évre szól. Az alkotmány értelmében ki kell lépnie a HDZ-ből, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatot megszakítana a jobboldali tömörüléssel. Sőt, a jelenleg Tomislav Karamarko által irányított párt a teljes hatalomváltás első fontos szakaszának tartja a vasárnapi választási eredményt. A HDZ reményei szerint az átmeneti időszakot a decemberben esedékes parlamenti választás zárja le. Annak a voksolásnak is a HDZ a favoritja, a szociáldemokraták köré épülő koalíció sorsa már most reménytelennek tűnik.

A beiktatási ceremóniát a horvát hagyományoknak megfelelően a zágrábi Szent Márk téren tartják. Az ország történetében eddig öt hasonló beiktatási ünnepséget rendeztek. Bár az új elnök is a Pantovcak negyedben található rezidenciára költözik majd be, úgy véli, szerényebb székhely is elegendő lenne az államfő számára, így támogatná a váltást.

Ami Grabar-Kitarovic pályáját illeti, 1968-ban Rijekában született. Az Egyesült Államokban érettségizett, egyetemi diplomáját 1993-ban a Zágrábi Egyetem bölcsészkarán szerezte angol és spanyol nyelvből. 2000-ben a politikatudományi szakon végezte el a posztgraduális képzést. Diplomamunkáját a Reagan adminisztráció alatti amerikai-szovjet kapcsolatokról írta. 1993-ban került a zágrábi külügyminisztériumhoz, egy a horvát történelem szempontjából meglehetősen vérzivataros időszakban.

Horvátország a függetlenség kivívásáért harcolt, miközben Franjo Tudjman elnök amolyan féldiktatorikus rendszert vezetett be. A külügyi tárca különösen jelentős volt Tudjman számára, hiszen azt kellett közvetítenie, hogy Horvátország – minden más állítással szemben – teljesen demokratikus állam. Grabar-Kitarovic kezdetben tanácsadóként dolgozott, majd a tárcánál az észak-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó részlegé vezetője lett. 1997-ben Horvátország kanadai nagykövetségén első titkárnak nevezték ki.

Közben 1996-ban feleségül ment a rijekai egyetem professzorához, Jakov Kitarovichoz, két gyermekük született, egy fiú és egy leány. A politikai pálya iránt a 2000-es évek elején kezdett mind nagyobb érdeklődést mutatni. A 2003-as választás során bekerült a zágrábi parlamentbe, s az uniós csatlakozásért felelős tárcavezetőnek nevezték ki.

2005. január 18-tól ő vezette a horvát tárgyalóküldöttséget, amely a csatlakozás feltételeiről egyeztetett Brüsszellel. Azt követően, hogy az uniós integrációs tárcát beolvasztották a külügyminisztériumba, 2005. február 17-én, Ivo Sanader első kormányában külügyminiszternek nevezték ki. 2008. január 12-ig állt a tárca élén.

Ezután 2008-tól három éven keresztül hazája Egyesült Államokbeli nagyköveteként szolgált, 2011-től 2014-ig pedig a NATO egyik főtitkárhelyettese volt. Tavaly júniusban aztán a HDZ vukovari elnökségi ülésén egyhangúlag választották meg a párt államfőjelöltjének. Később felsorakozott mögötte az ultranacionalista Horvát Jog Pártja (HSP), a Horvát Parasztpárt (HSS), a nyugdíjasok pártja, a kereszténydemokrata HDS, a szociálliberális HSLS, valamint a HRAST, azaz a „Sikeres Horvátországért Mozgalom”.

Grabar-Kitarovicnak nem volt könnyű dolga, hiszen minden közvélemény-kutató iroda Ivo Josipovic győzelmét vetítette előre. Még az elnökválasztás decemberi első fordulóját megelőző felmérések is a hivatalban lévő elnök nagy fölényéről tanúskodtak, Josipovic akkor reményét fejezte ki, hogy már az első fordulóban célba ér. Nem így történt. Mindössze egy százalékkal végzett a női jelölt előtt. A második forduló aztán teljes megsemmisülését hozta, ő lett az első államfő Horvátország történetében, aki csak egy elnöki mandátumhoz jutott.

A második fordulós eredmény Horvátország teljes megosztottságát jelezte a jobb- és baloldal között. Grabar-Kitarovic ugyan tett nagyon óvatos gesztusokat a nem rá szavazóknak is, de a közelgő parlamenti választás miatt valószínűtlennek tűnik, hogy tényleg minden horvát polgár elnöke lenne, inkább a HDZ kampányfegyvereként, a párt amolyan trójai falovaként ügyködhet majd.

Erre utal, hogy rögvest megválasztása után kemény támadást intézett Zoran Milanovic miniszterelnök kormánya ellen. Mint mondta, a kabinet nem járhat tovább ezen az úton, s minden nap, amit Milanovicék a hatalomban eltöltenek, veszteség Horvátország számára. Azt is közölte, hogy a szociáldemokrata SDP kormánya „a legrosszabb az Európai Unió történetében”.

Arról nem tett említést, mekkora veszteség volt a HDZ-s kormány Horvátország számára. Az egykori kormánypárt a börtönben csücsülő Ivo Sanader kormányzása idején titkos csatornákon keresztül kapott pénzeket, a hatalmi elit lefölözte az ország vagyonát. A bevétel egy része titkos bankszámlákra került, létrejött egy újgazdag réteg.

A január 11-iki elnökválasztás eredménye azonban mintha azt mutatná, hogy az emberek számára nagyobb sokkot jelentett a mostani kormány ténykedése: Milanovic nevéhez fűződik a horvát gazdaság mélyrepülése. Tény, a miniszterelnök nagy lehetőségeket szalasztott el, nem merte meghozni a szükséges intézményi és gazdasági reformokat. A horvát gazdaság az eladósodottság növekvő mértéke miatt roppant nehéz helyzetbe került.

Kolinda Grabar-Kitarovic győzelme után az sem szült jó vért, hogy a HDZ nemhogy megpróbált volna elhatárolódni a nem éppen fényes múlttól, az ünneplés, az eufória óráiban Tudjmant éltették, és a kétes hírű horvát rockegyüttes, a Thompson dalait énekelték. (Az együttes nacionalista számaival vált ismertté, Nyugaton azonban nem szívesen látott zenekar, 2003-ban betiltották egy hollandiai koncertjét. A Thompson komponálta meg az ultranacionalista Horvát Jog Pártjának himnuszát is. A zenekar alapítóját, Marko Perkovicot azzal vádolták, hogy usztasa, ő erre annyit mondott, csak jó hazafi.)

Bár Grabar-Kitarovic éveken át külügyminiszterként szolgált, egy másik interjújában éppen hogy nem diplomáciai érzékét fitogtatta. Mint fogalmazott, a boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény újraírásáért száll síkra azzal a céllal, hogy a horvátok ugyanolyan jogokat élvezhessenek, mint a többi entitás - szerb, illetve bosnyák-horvát -. Ezért harmadik entitás létrehozására tesz javaslatot. A boszniai horvátoknak tett gesztusa nem meglepő, hiszen az elnökválasztás második fordulójában az itteni közösség több mint kilencven százaléka rá adta a voksát. A boszniai horvátok hagyományosan tömegesen voksolnak a jobboldalra.

Megsértődött Belgrád
Diplomáciai botrányként és a Szerbia felé kilőtt első mérgezett nyílként értékelte a szerb sajtó Grabar Kitarovic beszédét, amelyben Vajdaságot Szerbiától elszakítva, külön államként emlegette – írja a Vajdaság Ma hírportál.
“Amikor elindultam ebbe a csatába, sokan azt mondták: minek ez neked. De én nem adom fel és így fogunk cselekedni Horvátországért is” – mondta Kitarović.Azután pedig azt mondta, hogy harcolni fog a Horvátországban élő kisebbségek jogaiért és azt fogja követelni, hogy minél nagyobb jogokkal rendelkezzenek, de nem kér kevesebbet a Szerbiában, Vajdaságban és más, szomszédos államokban élő horvátokkal kapcsolatban sem – írta a Vajdaság Ma honlapja.