Csúcs helyett totális háború?

Tegnap kellett volna tárgyalóasztalhoz ülnie a kazah fővárosban az orosz és az ukrán államfőnek, ám a remélt békeegyezmény helyett a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának veszélye tapasztalható. 

Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko találkozóján Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök közvetített volna a felek között, de a berlini hétfői előkészítő tárgyaláson nyilvánvalóvá vált, nincs értelme a csúcstalálkozónak, ugyanis az álláspontok változatlanul összeegyeztethetetlenek.

Ezt követően lendületet kapott a háborús felkészülés. Petro Porosenko újabb, január 20-án kezdődő és három szakaszban, júniusig zajló mozgósítást rendelt el, amely összességében 200 ezer embert fog érinteni. Tegnap a kijevi törvényhozás, heves viták közepette és többszöri nekifutás után megszavazta az elnök rendeletét. Nem esnek a mozgósítás hatálya alá azok, akik három vagy több kiskorú gyermeket nevelnek, vagy folyamatosan gondoskodniuk kell munkaképtelen szüleikről.

Nem hívják be katonai szolgálatra a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit vagy tudományos ösztöndíjas gyakornokait sem, figyelembe veszik a hadköteles egészségi állapotát. A vezérkari szóvivő azt is elmondta, a tervezett mozgósítás következő szakasza 50 éves korig a nőket is behívhatják katonai szolgálatra.

A férfi tartalékosokat 60 éves korig hívhatják be. A parlamenti szavazás előtt Olekszandr Turcsinov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a plénumnak beszámolt arról, hogy információik szerint az ukrán határ mentén 52 000 orosz katona, 1800 páncélozott harckocsi, 750 aknavető, 360 harci helikopter sorakozott fel.

Turcsinov elmondta, nyilvántartásba vették azt a törvénytervezetet, mellyel feloldanák a képviselők hadseregbe történő behívására vonatkozó korlátozást, ő pedig a képviselők mozgósítására vonatkozó tilalom feloldását és reméli, hogy a parlament jóváhagyását is megkapja.

Csütörtök reggel a terrorellenes hadműveleti központ bejelentette, a szakadárok tiltott fegyvert, önjáró lángszórókat vetettek be az ukrán hadsereg állásai ellen a Donyeck megyei Veszjoloje településért folyó harcban. Mivel ez a fajta rakéta-sorozatvető az ukrán hadseregben nincs rendszeresítve, származási helye egyértelműen Oroszország.

Szerző

Temetés Párizsban

Publikálás dátuma
2015.01.16. 06:32
A könnyező Próféta sem tetszett az iszlám világban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARC PIASECKI
Folytatódik a nyomozás a múlt heti párizsi merényletek elkövetőinek segítői után. Tegnap eltemettek Párizsban több áldozatot. Muszlim vezetők tiltakoznak a Charlie Hebdo új lapszáma miatt, Ferenc pápa szerint nem szabad provokálni, megsérteni mások vallását.

Tegnap kísérték utolsó útjára Párizsban a múlt szerdán meggyilkolt öt karikaturista közül kettőt, az országosan ismert és a médiában gyakran szerepelt Wolinskit és Tignoust, Bernard Maris közgazdász-író-újságírót, a Charlie Hebdo egyik részvényesét és Elsa Cayat pszichoanalitikust, a lap állandó szerzőjét, az egyetlen női áldozatot, valamint a főszerkesztő Charbot védő rendőrt, Franck Brinsolarot. Charbo temetése ma lesz.

Francois Hollande francia államfő tegnap részt vett a franciaországi arabok legjelentősebb intézményének, a párizsi Arab Világ Intézet konferenciájának megnyitóján, ahol beszédében azt hangsúlyozta, hogy a muzulmánok a fanatizmus, a fundamentalizmus és az intolerancia legfőbb áldozatai.

Hangsúlyozta, el kell utasítani a terrorizmus és az iszlám egybemosását. Az intézeten a lap elleni merénylet óta "Charlie-k vagyunk" felirat látható hatalmas vörös betűkkel, francia és arab nyelven.

Az iszlámellenesség ugyan erősödött Franciaországban, az elmúlt 6 napban több mint 50 imaházat támadtak meg, de a legfrissebb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a történtek nem a szélsőséges, hanem a mérsékelt pártokat erősítették.

Eközben több iszlám ország és vezető tiltakozott a Charlie Hebdo új, többmillióban szétkapkodott lapszáma miatt, amelynek címlapján a könnyező Próféta látható. Pakisztán, a világ második legnagyobb muzulmán állama hivatalosan elítélte a szerkesztőség elleni támadást, de szándékos gyűlöletkeltésnek, provokációnak nevezte az új lapszámot.

Ahmet Davutoglu török kormányfő is súlyos provokációnak nevezte az újabb Mohamed karikatúrát, úgy fogalmazott. a szólás- és sajtószabadság nem jelenti „a sértegetés szabadságát”. Hasonló álláspontra helyezkedett Jordánia külügyminisztere. Nasszer Jourdeh Twitterén azt írta: Vasárnaptól eltérően ma a világon nagyon kevés muzulmán Charlie”. A jordán király és felesége részt vettek a vasárnapi párizsi terror ellenes emlékmeneten.

Megszólalt a kérdésben Ferenc pápa is. A sajtószabadság alapvető emberi jog, nem jogosít fel azonban senkit mások vallásának a megsértésére - mondta a katolikus egyházfő. A sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni, szögezte le.

Tegnap délután terrorellenes akciót hajtott végre a belga rendőrség Verviers városban, meg nem erősített információk szerint dzsihádisták ellen. Az akció lapzártánkkor is tartott, hivatalos bejelentés szerint két halott van, egy személy súlyosan
megsebesült.

 

Szerző
Frissítve: 2015.01.15. 22:11

Trójai faló az elnöki székben

Publikálás dátuma
2015.01.16. 06:31
Grabar-Kitarovic Franjo Tudjman elnök képe előtt pózol FORRÁS: FACEBOOK
A vasárnap némi meglepetésre Horvátország elnökének megválasztott Kolinda Grabar-Kitarovic volt külügyminiszter, aki február 19-én léphet Ivo Josipovic örökébe, győzelmi beszédében egységre szólította fel az országot. Ennek feltétele azonban az, hogy bizonyítsa: a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) már megváltozott, szakított a nacionalizmussal, a korrupcióval, s modern európai tömörüléssé vált. A megválasztott elnök első lépései azonban nem feltétlenül az egységre való törekvést sugallják.

Grabar-Kitarovic mandátuma öt évre szól. Az alkotmány értelmében ki kell lépnie a HDZ-ből, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatot megszakítana a jobboldali tömörüléssel. Sőt, a jelenleg Tomislav Karamarko által irányított párt a teljes hatalomváltás első fontos szakaszának tartja a vasárnapi választási eredményt. A HDZ reményei szerint az átmeneti időszakot a decemberben esedékes parlamenti választás zárja le. Annak a voksolásnak is a HDZ a favoritja, a szociáldemokraták köré épülő koalíció sorsa már most reménytelennek tűnik.

A beiktatási ceremóniát a horvát hagyományoknak megfelelően a zágrábi Szent Márk téren tartják. Az ország történetében eddig öt hasonló beiktatási ünnepséget rendeztek. Bár az új elnök is a Pantovcak negyedben található rezidenciára költözik majd be, úgy véli, szerényebb székhely is elegendő lenne az államfő számára, így támogatná a váltást.

Ami Grabar-Kitarovic pályáját illeti, 1968-ban Rijekában született. Az Egyesült Államokban érettségizett, egyetemi diplomáját 1993-ban a Zágrábi Egyetem bölcsészkarán szerezte angol és spanyol nyelvből. 2000-ben a politikatudományi szakon végezte el a posztgraduális képzést. Diplomamunkáját a Reagan adminisztráció alatti amerikai-szovjet kapcsolatokról írta. 1993-ban került a zágrábi külügyminisztériumhoz, egy a horvát történelem szempontjából meglehetősen vérzivataros időszakban.

Horvátország a függetlenség kivívásáért harcolt, miközben Franjo Tudjman elnök amolyan féldiktatorikus rendszert vezetett be. A külügyi tárca különösen jelentős volt Tudjman számára, hiszen azt kellett közvetítenie, hogy Horvátország – minden más állítással szemben – teljesen demokratikus állam. Grabar-Kitarovic kezdetben tanácsadóként dolgozott, majd a tárcánál az észak-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó részlegé vezetője lett. 1997-ben Horvátország kanadai nagykövetségén első titkárnak nevezték ki.

Közben 1996-ban feleségül ment a rijekai egyetem professzorához, Jakov Kitarovichoz, két gyermekük született, egy fiú és egy leány. A politikai pálya iránt a 2000-es évek elején kezdett mind nagyobb érdeklődést mutatni. A 2003-as választás során bekerült a zágrábi parlamentbe, s az uniós csatlakozásért felelős tárcavezetőnek nevezték ki.

2005. január 18-tól ő vezette a horvát tárgyalóküldöttséget, amely a csatlakozás feltételeiről egyeztetett Brüsszellel. Azt követően, hogy az uniós integrációs tárcát beolvasztották a külügyminisztériumba, 2005. február 17-én, Ivo Sanader első kormányában külügyminiszternek nevezték ki. 2008. január 12-ig állt a tárca élén.

Ezután 2008-tól három éven keresztül hazája Egyesült Államokbeli nagyköveteként szolgált, 2011-től 2014-ig pedig a NATO egyik főtitkárhelyettese volt. Tavaly júniusban aztán a HDZ vukovari elnökségi ülésén egyhangúlag választották meg a párt államfőjelöltjének. Később felsorakozott mögötte az ultranacionalista Horvát Jog Pártja (HSP), a Horvát Parasztpárt (HSS), a nyugdíjasok pártja, a kereszténydemokrata HDS, a szociálliberális HSLS, valamint a HRAST, azaz a „Sikeres Horvátországért Mozgalom”.

Grabar-Kitarovicnak nem volt könnyű dolga, hiszen minden közvélemény-kutató iroda Ivo Josipovic győzelmét vetítette előre. Még az elnökválasztás decemberi első fordulóját megelőző felmérések is a hivatalban lévő elnök nagy fölényéről tanúskodtak, Josipovic akkor reményét fejezte ki, hogy már az első fordulóban célba ér. Nem így történt. Mindössze egy százalékkal végzett a női jelölt előtt. A második forduló aztán teljes megsemmisülését hozta, ő lett az első államfő Horvátország történetében, aki csak egy elnöki mandátumhoz jutott.

A második fordulós eredmény Horvátország teljes megosztottságát jelezte a jobb- és baloldal között. Grabar-Kitarovic ugyan tett nagyon óvatos gesztusokat a nem rá szavazóknak is, de a közelgő parlamenti választás miatt valószínűtlennek tűnik, hogy tényleg minden horvát polgár elnöke lenne, inkább a HDZ kampányfegyvereként, a párt amolyan trójai falovaként ügyködhet majd.

Erre utal, hogy rögvest megválasztása után kemény támadást intézett Zoran Milanovic miniszterelnök kormánya ellen. Mint mondta, a kabinet nem járhat tovább ezen az úton, s minden nap, amit Milanovicék a hatalomban eltöltenek, veszteség Horvátország számára. Azt is közölte, hogy a szociáldemokrata SDP kormánya „a legrosszabb az Európai Unió történetében”.

Arról nem tett említést, mekkora veszteség volt a HDZ-s kormány Horvátország számára. Az egykori kormánypárt a börtönben csücsülő Ivo Sanader kormányzása idején titkos csatornákon keresztül kapott pénzeket, a hatalmi elit lefölözte az ország vagyonát. A bevétel egy része titkos bankszámlákra került, létrejött egy újgazdag réteg.

A január 11-iki elnökválasztás eredménye azonban mintha azt mutatná, hogy az emberek számára nagyobb sokkot jelentett a mostani kormány ténykedése: Milanovic nevéhez fűződik a horvát gazdaság mélyrepülése. Tény, a miniszterelnök nagy lehetőségeket szalasztott el, nem merte meghozni a szükséges intézményi és gazdasági reformokat. A horvát gazdaság az eladósodottság növekvő mértéke miatt roppant nehéz helyzetbe került.

Kolinda Grabar-Kitarovic győzelme után az sem szült jó vért, hogy a HDZ nemhogy megpróbált volna elhatárolódni a nem éppen fényes múlttól, az ünneplés, az eufória óráiban Tudjmant éltették, és a kétes hírű horvát rockegyüttes, a Thompson dalait énekelték. (Az együttes nacionalista számaival vált ismertté, Nyugaton azonban nem szívesen látott zenekar, 2003-ban betiltották egy hollandiai koncertjét. A Thompson komponálta meg az ultranacionalista Horvát Jog Pártjának himnuszát is. A zenekar alapítóját, Marko Perkovicot azzal vádolták, hogy usztasa, ő erre annyit mondott, csak jó hazafi.)

Bár Grabar-Kitarovic éveken át külügyminiszterként szolgált, egy másik interjújában éppen hogy nem diplomáciai érzékét fitogtatta. Mint fogalmazott, a boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény újraírásáért száll síkra azzal a céllal, hogy a horvátok ugyanolyan jogokat élvezhessenek, mint a többi entitás - szerb, illetve bosnyák-horvát -. Ezért harmadik entitás létrehozására tesz javaslatot. A boszniai horvátoknak tett gesztusa nem meglepő, hiszen az elnökválasztás második fordulójában az itteni közösség több mint kilencven százaléka rá adta a voksát. A boszniai horvátok hagyományosan tömegesen voksolnak a jobboldalra.

Megsértődött Belgrád
Diplomáciai botrányként és a Szerbia felé kilőtt első mérgezett nyílként értékelte a szerb sajtó Grabar Kitarovic beszédét, amelyben Vajdaságot Szerbiától elszakítva, külön államként emlegette – írja a Vajdaság Ma hírportál.
“Amikor elindultam ebbe a csatába, sokan azt mondták: minek ez neked. De én nem adom fel és így fogunk cselekedni Horvátországért is” – mondta Kitarović.Azután pedig azt mondta, hogy harcolni fog a Horvátországban élő kisebbségek jogaiért és azt fogja követelni, hogy minél nagyobb jogokkal rendelkezzenek, de nem kér kevesebbet a Szerbiában, Vajdaságban és más, szomszédos államokban élő horvátokkal kapcsolatban sem – írta a Vajdaság Ma honlapja.

Szerző
Frissítve: 2015.01.15. 21:04