Népszava-információ;

felsőoktatás;Orbán Viktor;egyetemek;rektorok;Színház- és Filmművészeti Egyetem;kancellárok;

2015-01-16 06:07:00

Menedzserek helyett pártkáderek

Válságkommunikációnak nevezhető a Színművészeti rektorának tegnapi nyilatkozata, amelyben megpróbálta megmagyarázni, hogyan sikerült az állami fenntartású felsőoktatási intézményből "elűzni" az Orbán Viktor által kinevezett kancellárt és helyére új személyt ültetni. Hiába volta ugyanis az intézmény elégedetlen Papp Csillával, formálisan nem tehettek semmit a miniszterelnök választottja ellen. Az ügy azonban jól mutatja a kancellári tisztség körüli anomáliákat; az ígért professzionális menedzserek helyett pártkáderek irányítják az egyetemek gazdálkodását.

Furcsa sajtótájékoztató zajlott tegnap a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, az egyik újságíró kolléga egyszerűen válságkommunikációnak nevezte a rektor nyilatkozatát. Nem mindennapi történetet kellett megmagyaráznia M. Tóth Gézának, az intézmény irányítójának. Nem mindennapi esemény ugyanis, hogy egy miniszterelnök által kinevezett személy helyett végül mégis más szakember tölt be egy pozíciót. A szaktárca közleménye szerint a Színművészeti esetében maga az érintett, vagyis az Orbán Viktor által már kinevezett Papp Csilla maga lépett vissza kancellári tisztségének betöltésétől. Helyette érkezett "a korábban szintén alkalmasnak minősített pályázatot benyújtó" Vonderviszt Lajos.

Beszámoltunk róla, óriási vihart előzte meg a hazai közéletben szokatlannak nevezhető "rapid cserét". M. Tóth Géza elmondta, bár a törvény szerint már január 5-től kötelezően állományba kellett volna vennie az új kancellárt, Papp Csillát, de az intézményben felvetődött, hogy a szenátus meghallgatná a jelöltet. Ez hétfőn meg is történt, mégpedig több órás maratoni tanácskozáson. A történet azért is pikáns, mert a törvény szerint az egyetem szenátusának és a rektornak sincs beleszólása a kancellár kinevezésébe, tehát amit tettek, teljesen informálisan, ha a keményebben fogalmazunk, a törvény ellenében tették. Papp Csilla - bár dönthetett volna úgy, hogy kimenti magát - mégis elment a megbeszélésre, majd utána hivatalosan visszalépett a kancellári tisztségtől. Indokként a "személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg". Ezzel kapcsolatban M. Tóth Géza úgy fogalmazott, hogy senki sem presszionálta őt erre. Az egyetem küldött az ügyben egy állásfoglalást a minisztériumnak, de a rektor szerint ez nem publikus.

Amikor az újságírók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kifogások fogalmazódtak meg Papp Csillával szemben, aki korábban éveken át a Fidesz elnökségi kabinetjében dolgozott és Papcsák Ferenc korábbi zuglói polgármester hivatali idejében jegyzői posztot töltött be, a rektor azt mondta, konkrét gond nem vetődött fel a jelölt személyével szemben. Majd megjegyezte, hogy mivel a szenátusban döntően művészek ülnek, valóban megfigyelhető volt egyfajta különbözőség a jelölt - aki a hivatali életben jártas szakember - és az egyetemi szakemberek világlátása között. Amikor azt kérdeztük M. Tóth Gézától, hogy az ő kijelentése, vagyis hogy nem volt a szenátusnak gondja a jelölttel és Papp Csilla indoklása között van némi ellentmondás, a rektor erre úgy reflektált: ki mit érez nyomasztónak, az nem objektív dolog, függ a személyes érzékenységtől. "Én moderáltam a diskurzust és figyeltem arra, hogy semmilyen személyeskedés ne történhessen" - tette hozzá a rektor.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelent, hogy Papp Csilla annak a Szabó Lászlónak a felesége, aki a Vidnyánszky Attila által vezetett Magyar Teátrumi Társaság titkára, illetve a Nemzeti Színház kommunikációs tanácsadója. Felvetődött, hogy Papp mögött a jobboldalhoz kötődő színházi lobbi áll. M. Tóth Gézától azt kérdeztük, a szenátusi ülésen mennyire volt hangsúlyos ez a felvetés. A rektor szerint az ülésen főként szakmai kérdésekről volt szó, ám mivel ő is olvasta a sajtóban megjelent találgatásokat, felhívta Vidnyánszky Attilát és jövő hétfőn leülnek egymással, hogy "kibeszéljék az esetleges sérelmeket".

A Papp Csilla helyett kinevezett Vonderviszt Lajos, aki korábban az Országos Széchényi Könyvtár e-szolgáltatási igazgatójaként is dolgozott, elmondta: az oktatási, tudományos és művészeti kérdésekbe nem szeretne beleszólni, az intézmény gazdálkodását akarja racionalizálni és a jogszabályokat betartatni. Szóba került, hogy várhatóak-e elbocsátások az egyetemen, de az elsősorban informatikai szakembernek számító új kancellár korainak tartotta erre válaszolni. Úgy tudjuk, tegnap őt is meghallgatta a szenátus és jó benyomást tett rájuk az új kancellár.

А Színművészeti rektorát arról nem kérdezték, hogy milyen jogcímen hallgatták meg, illetve kifogásolták a kancellár személyét. Ilyen jogcím ugyanis nincs. A nemzeti felsőoktatási törvény szerint "a kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult", vagyis a Színművészeti szenátusa, illetve rektora, M. Tóth Géza semmit nem tehetett Papp Csilla megbízása ellen. Hiába írta a valasz.hu, majd nyomában több portál, hogy a rektor nem hajlandó aláírni a kancellárjelölt Papp munkaviszonyát, miközben erre törvény kötelezné - ez biztosan nem így történt. A törvény szerint ugyanis "A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja", vagyis miután a miniszterelnök megbízta őt, már kancellárnak számított, a rektor vagy a szenátus formálisan nem tehetett semmit ez ellen. Mint Szüdi János, oktatási jogász lapunknak nyilatkozta, élhet a rektor kifogással, vagy állást foglalhat a szenátus a kancellár ellen, ám ezeknek a lépéseknek semmilyen joghatása nincs a kancellárra. Vagyis a miniszterelnököt és a minisztert nem kötelezi semmire a rektor, illetve a szenátus állásfoglalása.

Sőt, a törvény sokkal inkább fordított helyzetbe hozza a rektort; hiszen döntéseinek java részét - a gazdasági hatással járókat - , ellenjegyeztetnie kell a kancellárral. Mint a jogszabály fogalmaz: (a keretes írásunkban felsorolt esetekben) "a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként jár el". A rektor "a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet". Vélhetően M. Tóth Géza ilyen kifogással élt, ami meghallgatásra is talált. Hogy a háttérben mi történt, hogy Orbán Viktor miért engedett, azt nem tudni.

Mindenesetre a Színművészeti esete jól jelzi a kancellári tisztség körüli anomáliákat. A nemzeti felsőoktatási törvényt ugyanis azzal az indokkal módosították - és hozták létre a kancellári posztot - tavaly nyáron, hogy biztosított legyen az állami felsőoktatási intézmények átlátható és professzionális gazdálkodása a kormány által kinevezett menedzsereken keresztül, a valóságban nem ez történik. Mint a tavalyi két kancellári pályázati körből kiderült, a miniszterelnök által kinevezett kancellárok esetében nem a törvény által előírt szemlélet érvényesült; Orbán Viktor legtöbb esetben a Fideszhez, illetve személyesen hozzá kapcsolódó pályázókat juttatott helyzetbe.

A törvény módosításának indoklása még az új alaptörvényre is hivatkozott, mondván: „A felsőoktatási intézmények а kutatás és а tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között а Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli". Ilyen, illetve hasonló passzus a "régi" alkotmányban nem szerepelt, pedig lényegében ez a két mondat teremtette meg az intézmények autonómiájának szűkítését, gazdálkodásuk állami gyámság alá helyezését. A módosítás arra hivatkozik, hogy az alaptörvénynek "megfelelően meg kell teremteni а megfelelő viszonyt egyrészről а kutatás és oktatás szabadságának biztosítása érdekében fontos akadémiai autonómia, másrészről а közpénzekkel való professzionális gazdálkodás és szervezeti menedzsment között. Fontos, hogy а kutatás és oktatás szabadsága körében megvalósulhasson az intézmények önkormányzati jellegű működése а választott testületeken és a választott rektoron keresztül, de okulva az elmúlt 20-25 évnek az egyetemi autonómia kiterjesztő értelmezéséből eredő negatív tapasztalataiból, legalább ugyanilyen fontos, hogy biztosított legyen az esetenként több tízmilliárdos költségvetéssel és több ezer dolgozóval működő intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodása, az e feladatra kiválasztott, felkészült és а Kormány által kinevezett professzionális menedzsereken, azaz а kancellárokon keresztül".

Mint az indoklás fogalmazott: "А kancellár nem egy megerősített jogkörökkel rendelkező gazdasági főigazgató, hanem az intézmény működtetéséért felelős felső vezető menedzser. Így а kancellári pozíció betöltéséhez szükséges feltételek kialakítása esetén – а gazdasági élet más területein bevett gyakorlathoz hasonlóan – а hozzáértés, a kompetencia és а tapasztalat oldaláról kell megközelíteni az alkalmasságot."

Ehhez képest a törvény mindössze felsőfokú végzettséget, illetve "felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlatot" írt elő a kancellári tisztség betöltésének feltételéül. A kancellárok kinevezése ehhez képest alakult. Miután még a nyár végén pályázatot írtak ki a 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény kancellári posztjára, november elején csak 21 intézmény élére nevezett ki Orbán Viktor kancellárokat. Vagyis 8 intézmény élére sehogy sem találtak megfelelő embert, az eredményhirdetés esetükben csak december 23-án történt meg. A pályázók közül az erőforrás-miniszter (Balog Zoltán) választott, majd javaslatai alapján a miniszterelnök döntött. A kinevezett kancellárok megbízatása három évre szól.

Mint ismert, a kancellári rendszer bevezetésével szétválasztják az egyetemek szakmai és gazdasági irányítását. A rektorok maradnak az egyetemek szakmai-oktatási vezetői, míg a kancellárok az állami fenntartó gazdasági érdekeit képviselik, minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyek az intézmények költségvetését érintik. A kancellárok munkáltatói jogokat is gyakorolnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga viszont a rektornál marad; a rektort a szenátusok jelölhetik a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá, ám az összes szakmai döntésnek költségvetési vonzata is van, így a kancellárok nélkül a rektorok alig mozdulhatnak majd.

Hogy többnyire a kormánypárthoz kötődő személyeket nevez ki a kormányfő, nem meglepő, hiszen Orbán júliusban a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy már tudja, kiket fog megbízni a feladattal, vagyis akár meg is nevezhette volna a kancellárok egy részét - noha akkor még el sem indult a pályáztatás.

A kinevezettek között nemcsak Papp Csilla számít pártkádernek. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja például Kupper András lett, aki 2006 és 2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt, 1993-2006 között a fővárosi közgyűlésben is dolgozott képviselőként. Sőt, 2004-07 között a Fidesz budapesti elnöki tisztét is ellátta. A bajai Eötvös József Főiskola kancellári posztját az a Bohátka Gergely kapta meg, aki az Emmi Felsőoktatásért felelős államtitkárságának felsőoktatási főosztályát vezette. Eminens fideszes ejtőernyősnek számított Szentendre korábbi kormánypárti polgármestere, Dietz Ferenc is, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola, illetve a fideszes Borbás Zoltán, aki a Kaposvári Egyetem kancellárja lett novembertől.