Nem tudták, mi kell egy helikopter-leszállóhoz?

A tervek szerint tavaly év végétől landolhatott volna a mentőhelikopter a szegedi klinika új tornyán, de jócskán késik a leszállóhely megnyitása. A szakértő szerint előkészítési hiba, beruházói tájékozatlanság állhat a gondok mögött. Amíg nincs állásfoglalás arról, ki fizeti a jogszabályváltozás miatt felmerült pluszköltségeket, továbbra is a városszéli repülőtérre érkeznek a súlyos betegek.

Bár év végére ígérték, továbbra sem szállhat le a mentőhelikopter a szegedi klinikai tömb mellett felépített tornyon – adta hírül a Délmagyar.hu. Egyetlen engedélyre lenne ehhez szükség, ezt azonban még meg sem kérte a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ. Ennek pedig anyagi okai vannak – írja a lap.

– Október 23. óta érvényes az új jogszabály, amely a korábbinál jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a helikopter-leszállókkal kapcsolatosan. Mi még a régi rend alapján kezdtük meg az építkezést, az új jogi környezet azonban jelentős anyagi terhet rótt ránk – mondta el Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági-műszaki főigazgatója.

Az előírások között vannak olyan teljesen értelmezhetetlen dolgok is, mint hogy a biztonsági őröket speciális vágóeszközzel és tűzoltó védőfelszereléssel kell ellátni, sőt egy 40 órás tanfolyamot is el kell végezniük, amely még el sem indult. A mentőhelikopter bárhol leszáll, akár tanyára, akár autópályára megy egy súlyos sérültért, ott nyilvánvalóan nem fogadják ilyen szakemberek.

- Ha minden előírásnak meg akarunk felelni, az nagyjából 10 millió forintos pluszkiadást jelent. Éppen ezért az egyetem tárgyalásokat kezdeményezett az Emberi Erőforrás Minisztériummal, hogy tisztázzák, ezek a költségek kit terhelnek. Közben pedig készül a megvalósíthatósági tanulmány és az üzemben tartási kézikönyv – a működési engedély kiadásának ugyanis ez is feltétele.

Lassan 3 éve a városszéli repülőtérre érkeznek a légi úton szállított betegek, onnan mentő viszi őket a klinikáig. A több mint négy kilométeres földi út nagyjából negyedóra időkiesést jelent ahhoz képest, mintha az egészségügyi intézmény mellett szállna le. Korábban ez így is volt, csakhogy az új klinikai tömb építésének kezdetével megszűnt az a leszállóhely, az SBO mellé pedig éppen azért építették fel a csaknem 24 méter magas tornyot a 20 méter átmérőjű, fűthető tányérral.

Német Ferenc Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, aki „civilben” repülésbiztonsági szakértő is a cikk kapcsán a Népszava kérdésére elmondta, valószínűleg félreértések, illetve előkészítési hiányosságok okozhatják a kialakult helyzetet. A biztonsági őröknek ugyanis semmiféle „extra, nem létező” képzésben nem kell részt venniük. Valójában egy 40 órás alapfokú tűzoltó tanfolyamról van szó, amit szerte az országban sok helyen szerveznek, sőt az oktatást igény esetén „házhoz is viszik”. (Az árlista szerint ez 10 fő esetén összesen 230 ezer forint, vizsgadíjjal együtt – a szerk.)

Német hangsúlyozta, repülésbiztonsági szempontból meg kell különböztetni, amikor a kórház melletti hatalmas füves területre szállt le a gép, mint ha beépített térben, tíz emeletnyi magasságban kell landolnia egy korongon. A sűrűn változó légköri viszonyok, illetve a manőverezési lehetőségek szűkössége fokozottan veszélyes.

A szegedi kis reptéren – ahová most járnak a mentő gépek – is dolgozik képzett őr, tűzoltóautóval, hogy baj esetén meg tudja kezdeni a mentést – ebben nincs semmi újdonság, rég ez a szabály.

A szakember azt is elmondta, ha bármilyen ok – vihar, üzemzavar vagy más – miatt a torony tetején felborul, kigyullad a helikopter, nincsen más azonnali segítség, mint a helyszínen lévő őr, aki segít az oltásban, a kimenekítésben. A tűzoltó felszerelés, és az elektromos feszítő-vágó sem milliós tétel, viszont megmentheti az életmentők életét.

Német Ferenc szerint egyébként a jogszabályokat tavaly októberben nem szigorították, hanem enyhítették.