Támad az influenza: több európai országban is kiterjedt járvány van az egészségügyi szervezetek legfrissebb jelentése szerint, nálunk pedig az ÁNTSZ figyelmeztet: mindenki igyekezzen beadatni a védőoltást, hiszen még mindig nem késő - igaz, időt kell adni a szérumnak, amíg hatni kezd, a védettség kialakulásához akár két hétre is szükség lehet. Magyarországon még nincs járvány, ennek ellenére több olvasónk is jelezte az elmúlt napokban, hogy hiába kapták meg hetekkel korábban a védőanyagot, mégis megbetegedtek.
Elmondták: biztos, hogy többet nem oltatják magukat, hiszen úgy tűnik, "teljesen felesleges".
Bár a védőoltások hasznosságáról megoszlanak a vélemények - amelyet az időről időre lángra kapó, vég nélküli viták is jól tükröznek -, a hatóságok mégis azt javasolják: érdemes kérni a vakcinákat, hiszen az oltóanyag mellékhatásaival szemben jóval súlyosabb
következményekkel járhatnak a betegségek esetleges szövődményei. A védőoltások körül kialakult szűnni nem akaró viták ugyanakkor felvetik a kérdést: vajon a lakosság mennyire tájékozott, mennyire van tisztában az egyes oltások típusával, hatásával, hatékonyságával, mellékhatásaival.
Az Ipsos Healthcare Egészségpercek egyik friss kutatása szerint a lakosság tájékozottsága igencsak "vegyes képet" mutat, a legtöbben például mindössze négy különböző vakcinát tudtak spontán megnevezni, a 25 oltóanyagot felsoroló listán pedig hét további szérumot ismertek fel. Ám sokan beismerték, nem ismerik igazán az oltóanyagokat; a kiértékelt válaszok szerint a megkérdezettek több mint fele nem érzi magát kellőképp tájékozottnak.
Talán nem nagy meglepetés, hogy a listán szereplő vakcinák közül az influenza elleni védőoltás a legismertebb, kiváltképp a kisgyermekes szülők körében. Ismertsége ellenére ugyanakkor jóval alacsonyabb szintet mutat a népszerűsége: a megkérdezett szülők csupán 13 százaléka adatta be gyermekének ezt az oltástípust. Ellenben a felnőttek csaknem harmada már beadatta magának az influenza elleni védőoltást, és legalább ennyien a közeljövőben tervezik a saját részre történő beadatást.
Ellenben az is kiderült, hogy az influenzaoltás elutasítása is hasonló nagyságrendű, az emberek 34 százaléka - azon belül is a vakcinaügyekben jól tájékozottnak nevezhető válaszadók közel fele - nem adatná be sem magának, sem pedig gyermekének, így azt akár a leginkább megosztó ellenanyagnak is nevezhetnénk.
A kutatásban külön kitértek a kötelező oltásokkal kapcsolatos tájékozottsági szint felmérésére, azok népszerűségére. Mint kiderült, a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97 százaléka beadatta. Ugyanakkor a válaszadó szülők negyedének fogalma sincs arról, hogy gyermekeik milyen oltásokat kaptak. A kutatók kérdéseire adott válaszok fényt derítettek arra is, hogy a védőoltásról saját megítélés szerint jól tájékozottak "átlagosan" vagy "nem megfelelően tájékozott" társaiknál nagyobb mértékben értenek egyet azzal az állítással, hogy a védőoltások hatékonysága nem bizonyított.
Véleményükkel nincsenek egyedül, az oltáskritikusok száma évről évre növekszik. Félreértés ne essék, ők nem konkrétan a védőoltások, hanem a mostani túlszabályozott rendszer ellen emelnek szót; ők azok, akik nem akarnak minden szó nélkül beállni a sorba a háziorvosnál, hanem az oltások beadatása előtt inkább bővebben tájékozódnának, szeretnének a lehető legtöbbet megtudni az oltóanyagok biztonságosságáról, eredményességéről és ezek birtokában akarnak dönteni arról, hogy beoltassák-e magukat, illetve gyermeküket vagy sem.
Az oltáskritikusok egyik legfőbb szószólója a Nebáncsvirág Egyesület, amely a jelenleg kötelező gyermekkori védőoltásokat kívánja választhatóvá tenni. Állítják: a védőoltások magyarországi szabályozásának jogköréből teljes mértékben hiányzik a civil kontroll - ezen pedig mindenképp változtatni szeretnének.
Az egyesület munkájában résztvevő szakértők többsége úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer indokolatlanul túlszabályozott. Éppen ezért véleményük szerint a népegészségügy egy magasabb fokát jelentené, ha az oltások beadását az állam szabadon választhatóvá tenné.
"A Magyar Homeopata Orvosi Egyesülethez hasonlóan azt valljuk, hogy a háziorvos segítségével minden gyermek esetében egyénileg kellene mérlegelni egy-egy védőoltás szükségességét a gyermek és a család kórtörténete, célirányos vizsgálatok, illetve a szociális körülmények alapján" - olvasható az egyesület weblapján. Hangsúlyozzák: céljuk nem a rendszer "lábbal tiprása", hanem azon szülők felelős tájékoztatása, "akiket a téma a közkézen elérhető információkon túl is érdekel."
Tavaly decemberben az egyesület egy beadványt juttatott el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkárságára annak reményében, hogy kezdeményezésükkel elérhetik az oltási rendszer szabályozásának felülvizsgálatát, hiszen véleményük szerint a fönt említettek mellett az nem képes a szülők megfelelő tájékoztatására a védőoltásokkal megelőzhető betegségek súlyosságáról, a védelmi alternatívákról, és a lehetséges mellékhatások gyakoriságáról.
"Az oltások hasznosságának és szükségességének emberjogi és természettudományos alapvetései hiányoznak. Ez súlyos jog- és egészségkárosodással jár napról napra. Gyerekek százezrei az elszenvedői a természettudományosan és jogilag nem megalapozott, oltásokkal kapcsolatos jogszabályoknak" - írják. Beadványukat az Emmi válaszra sem méltatta.
Pedig nem csupán a Nebáncsvirág ostromolta ezzel a kérdéssel a minisztériumot. Az egyesület beadványa előtt egy hónappal a Kötelező helyett választható mozgalom petíciója is az Emmi postaládájában landolt, amelyben ugyancsak az oltások kötelezőségének eltörlését, az orvosoknak és a szülőknek kijáró döntési szabadság tiszteletben tartását követelik amellett, hogy a döntéshozók végre "tekintsék nagykorúnak" a szakembereket és az egész oltási rendszert. A petíció online formában is elérhető, cikkünk írásakor 5802-en írták alá - az Emmi november óta nem reagált.
A mozgalom egyik legfontosabb célja a megszületendő és a már megszületett gyermekek védelme; dr. Kürti Katalin gyermekgyógyász-homeopata, a mozgalom ügyvivője korábban több alkalommal is hangoztatta: több esetben már egy néhány napos újszülöttnél is megkezdik az oltást, holott a csecsemő immunrendszere még fejletlen. A szakértő szerint ez komoly következményekkel járhat, hiszen ahelyett, hogy az újszülött szervezete önállóan venné fel a harcot a baktériumokkal szemben, az oltóanyagok megzavarhatják a természetes védettség kialakulását.
