Erősödő iszlámellenesség Európában

Publikálás dátuma
2015.01.20. 06:36
A német kormányzat számára is egyre nagyobb kihívást jelentenek a Pegida tüntetései FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A két héttel ezelőtti franciaországi terrortámadások után várhatóan nő az iszlámellenesség Európában. Ám nemcsak Franciaországban, hanem az EU más államaiban is. Németországban például múlt hétfőn minden korábbinál többen, 25 ezren vettek részt az iszlámellenes mozgalom, a Pegida tüntetésén. Korábban pedig – még a párizsi merényletek előtt – Svédországban gyújtottak fel mecseteket. Egyre több hasonló akció várható.

Svédország a tolerancia szinonimája, hiszen nyitva hagyta a kaput a bevándorlók előtt akkor is, amikor sok országban arról vitáztak, hogyan lehetne megállítani a külföldiek áradatát. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint Stockholm túl szélesre tárta a kaput a menekültek előtt. Először karácsony napján, Eskilstunában intéztek támadást az ottani mecset ellen.

Öt személy megsérült, többen füstmérgezést szenvedtek. Tulajdonképpen még szerencse, hogy nem volt nagyobb a sérültek száma, mert a merénylet során több tucatnyian imádkoztak a helyszínen. Az akció után Omar Mustafa, a svédországi muzulmánok egyesületének vezetője azt közölte, hogy az országban érezhetően nőtt a muzulmánellenesség, s gyűlöletet tapasztal a lakosság egy részétől az iszlámhívőkkel szemben.

December 29-én a Svédország déli részén található Eslövben ismételten mecset volt ismeretlenek célpontja. Újév napján pedig a Stockholmtól 70 kilométerre északra lévő egyetemi városban, Uppsalában dobtak Molotov-koktélt a helyi iszlám imahelyre. Ez utóbbi két akcióban senki sem sérült meg. A rendőrség egyelőre nem merte nyíltan kimondani, hogy összefüggés lett volna az egyes támadások között. Samir Muric eslövi imám ugyanakkor a svéd állami hírügynökségnek elmondta, minden jel arra vall, hogy iszlamofóbia áll a támadások mögött. „Én is itt élek, s egyre kevésbé érzem biztonságban magam” – hangoztatta.

A támadások után Stefan Löfven miniszterelnök azt közölte, keményebben harcolnak a muzulmánellenes irányzatok ellen. A kormányfő, illetve Anders Ygeman belügyminiszter is bejelentette, hogy el akarják mélyíteni a kormány, a hatóságok és a vallási közösségek közötti párbeszédet.

Löfven a TT hírügynökségnek kiemelte: Svédországban senkinek sem szabad félnie amiatt, mert egy bizonyos vallási közösséghez tartozik. Hozzátette, kapcsolatba lépett a muzulmán, a zsidó és a keresztény egyházak képviselőivel, hogy a kérdésről tárgyaljon velük. Egyben azt is elmondta, a költségvetésből a tervezettnél nagyobb összeget különítenek el a vallási objektumok védelmére.

Svédország igen sok menekültet vett fel, ám ezzel együtt mind többen adnak hangot a bevándorlókkal – kivált a muzulmán vallásúakkal - szembeni ellenérzéseiknek. A Svéd Demokraták nevű párt pedig éppen erre a növekvő muzulmánellenességre épít. A tömörülés a szeptemberi parlamenti választáson 13 százalékkal a harmadik helyen került be a törvényhozásba, s a parlamenti mandátumok tíz százalékát szerezte meg. Vezetői több ízben a nácizmushoz hasonlították az iszlám vallást.

Hogy a pártnak igenis közvetetten köze lehet ezekhez az akciókhoz, mi sem bizonyítja jobban: a szeptemberi választás során éppen Eslövben érte el egyik legjobb eredményét. Szintén jól szerepelt Malmöben. A dél-svédországi Skane tartományban igen sok menekült él.

A Svéd Demokraták párt kényszerítette térdre december elején a balközép svéd kabinetet. Az addigi parlamenti voksolásokon jobbára semleges álláspontot képviselő jobboldali radikális párt ugyanis váratlanul bejelentette: nem hajlandó megszavazni a költségvetést, mert így kíván tiltakozni a kormány „túlzottan bevándorlás-párti politikája” ellen. Azt is ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései.

Be is váltották ígéretüket. Jimmie Akesson még 1988-ban alapított tömörülése az ellenzékkel voksolt a kisebbségi kabinettel szemben, így Stefan Löfven miniszterelnöknek nem maradt más választása, be kellett jelentenie, hogy lemond, s december végén kihirdeti az idő előtti választások időpontját, amelyet eredetileg márciusra terveztek. Svédországban a mediterrán államokkal szemben nincsenek igazi hagyományai az idő előtti voksolásnak, hiszen eddig utoljára több mint fél évszázada, 1958-ban volt példa hasonlóra.

Elképzelhető, hogy az eskilstunai merényletnek is hatása volt egy váratlan belpolitikai fordulatra. December 27-én ugyanis Löfven váratlanul bejelentette, mégsem lesznek előrehozott választások az országban. A szociáldemokraták és a környezetvédők alkotta kormány ugyanis megállapodott az ellenzéki jobbközép négypárti szövetséggel arról, hogy nem mozdítják el a helyéről a miniszterelnököt, ennek fejében Löfven néhány módosítással végrehajtja az ellenzék által benyújtott, és decemberben a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatásával elfogadott 2015-ös költségvetést.

A lépésben a növekvő muzulmánellenesség mellett az is közre játszhatott, hogy a felmérések szerint egy új választás sem oldotta volna fel a belpolitikai patthelyzetet, s ugyanaz a helyzet állt volna elő, mint a 2014-es választáson, miszerint sem a jobb-, sem a baloldal nem szerzett volna kellő, a biztos kormányzáshoz szükséges többséget az új törvényhozásban.

A merényletek megrázták ugyan a svéd közvéleményt, de nem nevezhetőek teljesen újkeletűeknek a muzulmánellenes akciók. Inkább arról van szó, hogy eddig olyan kisebb incidensek történtek, amelyek még nem keltették fel a világsajtó érdeklődését. 2014-ben januárjában és júliusában is megtámadtak már muzulmán létesítményeket. Éppen egy évvel ezelőtt ismeretlenek horogkereszteket festettek egy stockholmi mecset bejáratára. Mustafa, a helyi muzulmánok vezetője már akkor arra panaszkodott, hogy az állam túl csekély védelemben részesíti a muzulmán objektumokat.

Tavaly júliusban, Norrköpingben, egy épülő mecsetre támadtak ismeretlenek. Akkor is gyújtogatás történt. Egy konténer, amely ideiglenes imahelyként szolgált a mecset átadásáig, teljesen megsemmisült. Ugyanakkor az épülő mecsetben nem esett jár. E két eset között is történtek kisebb akciók, egy ízben fagerendákkal és betontömbökkel torlaszolták el egy mecset bejáratát. Egy sor rasszista grafiti jelent meg a különféle muzulmán létesítmények falán, felgyújtottak imaszőnyegeket, betörték muzulmánok üzleteit Södertäljében, Avestában, Flenben, Helsingborgban és más városokban.

Idén további kisebb-nagyobb muzulmánellenes akciók várhatóak, a francia Charlie Hebdo szerkesztősége, illetve a kóser szupermarket elleni terrorakciók után olyanok is a muzulmánok ellen fordulhatnak, akik eddig nem foglalkoztak az iszlámkérdéssel. A mintegy 10 milliós Svédország mindenesetre nem kíván változtatni bevándorlási politikáján. Az idei évben 100 ezer menekültet várnak, ami minden korábbinál nagyobb szám.

Miként vélekedik erről a közvélemény? Megosztottak a svédek a kérdésben. A German Marshall Fund megbízásából tavaly készített felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka támogatja a kormányzat bevándorlókkal kapcsolatos politikáját. Ugyanakkor egyre többen – már 65 százaléknyian – fejezték ki aggodalmukat a bevándorlóknak a társadalomba való integrációja kapcsán. Néhány városban, bizonyos intézményekben, el is választották egymástól a külföldieket a svédektől.

Szerző

Mélyül az ukrán válság

Miközben az európai uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának egyik központi napirendi pontja az Oroszország-elleni szankciók kérdése volt, a Donyec-medencében tovább folytak a harcok.

Andrij Liszenko a terrorellenesnek nevezett ukrán hadművelet szóvivője bejelentette, hogy több csoport orosz katona, összességében mintegy 700 személy érkezett hétfő reggel a kelet-ukrajnai szakadárok segítségére. A csoportok 300-350 főből állnak, mondta a szóvivő. Kijev becslése szerint január közepén 8500 orosz katona tartózkodott a kelet-ukrajnai hadszíntéren.

Az ukrán belügyminisztérium ugyancsak tegnap a Donyecki Népköztársaságot terrorista szervezetté nyilvánította – közölte a tárca, a döntést azzal indokolva, hogy állítólag bizonyítást nyert, hogy a magát népköztársaságnak kikiáltó enklávé ötvennégy esetben szándékosan gyilkosságot követett el, kilenc alkalommal kísérelt meg és hajtott végre támadást a rendvédelmi szervek tagjai ellen, öt esetben törvénytelenül tartott fogva embereket, hét esetben helyiséget foglalt el, három alkalommal illetéktelenül kobozott el közlekedési járművet és két esetben harckocsit semmisített meg.

Az ukrán külügyminisztérium már múlt héten kérte az Európai Uniótól a két úgynevezett népköztársaság terrorszervezetté nyilvánítását. A külügyminisztérium tegnap arra kérte fel Oroszországot, hogy írja alá a minszki megállapodás ütemtervét. Moszkva tavaly november 13-án aláírta és elfogadta a minszki megállapodás végrehajtásának ütemtervét, majd nemsokára visszavonta az orosz fél aláírását ezzel a dokumentummal kapcsolatban.

"Meggyőződésünk, hogy azonnali tűzszünetre van szükség a régióban, hogy megóvjuk a polgári lakosságot a további fegyveres támadásoktól. Ennek a dokumentumnak a végrehajtása ugyanis megteremti a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy minél előbb újabb többoldalú egyeztetésre kerüljön sor a térség jövőjével kapcsolatban" - olvasható az ukrán külügy által dokumentumban.

A harcok folytatódnak és egyre hevesebben. Tegnap is újabb civil áldozatokat követeltek a támadások. A szakadárok tüzérségi támadást mértek Debalceve városra, aminek következtében meghalt egy 12 éves fiú és az édesapja, az ukrán hadsereg pedig egy Donyeck központjában lévő kórházat bombázott le.

Szerző
Frissítve: 2015.01.19. 21:31

A Sziriza programja és esélyei

Publikálás dátuma
2015.01.20. 06:32
Alekszisz Ciprasz egyik legfontosabb partnere a spanyolországi Podemos mozgalom lehet FOTÓ: EUROPRESS GETTY IMAGES PABLO BLAZQUE
Vasárnap, január 25-én sorsdöntő előrehozott választásokat rendeznek Görögországban. Múlt év végén ugyanis az athéni parlament nem szavazta meg a nagykoalíció elnökjelöltjét, ezért fel kellett oszlatni a parlamentet. A voksolás nagy esélyese a baloldali gyűjtőpártként létrejött Sziriza. Mivel a görög választási rendszer a legtöbb szavazatot megszerző pártot ötven plusz mandátummal is jutalmazza, ezért várhatóan a párt fiatal vezetője, Alekszisz Ciprasz alakíthat kormányt.

A Sziriza különböző kommunista, szocialista, újbaloldali csoportokból, kis pártokból alakult ki, és vezetője, Ciprasz akkor vált Európa-szerte ismert politikussá, amikor tavaly az Európai Baloldal jelöltje volt az Európai Bizottság elnöki posztjára.

A brüsszeli szakértők Európa politikusaival és a médiával együtt egészen különböző forgatókönyveket vázolnak fel egy esetleges Sziriza-kormánnyal kapcsolatban. Egyes jóslatok szerint Görögország kikerül az eurózónából, ami csődbe viszi az országot, és megrendíti az egész európai gazdaságot, Mások szerint a kilépéssel mind Görögország, mind az eurózóna jól járna.

Ehhez képest Ciprasz sokszor leszögezte, hogy nem akarja kivezetni Görögországot az eurózónából. Ezzel a reálisabb forgatókönyvvel számolva egyesek úgy látják, hogy a Sziriza-kormány radikális és irreális követelései miatt gyorsan megbukna. De vannak olyan vélemények is, hogy a Sziriza kormányra kerülve mérséklődne, egyfajta balos szociáldemokrata párttá válna, és kompromisszumra jutna Brüsszellel pénzügyi politikáját illetően.

A „Transform” folyóirat szerkesztői jóvoltából most magyarul is megjelent a Sziriza kormányprogramnak szánt kiáltványa. A program alapvető és legfontosabb része egy úgynevezett „Európai Adósság Konferencia” keretében az államadósság nagy részének nominális értéken való leírása, amelyet ahhoz hasonlítanak, ahogy 1953-ban leírták az akkori Nyugat-Németország adósságait, megágyazva a „német csodának”.

Nyilvánvalóan ez a programpont a legkritikusabb, és ha a Sziriza valóban győz, akkor ekörül alakul ki a legkeményebb vita. A programban szereplő „az államadósság nagy része” kifejezés persze majdani alkuk alapja is lehet, hiszen a „nagy rész” elég tág fogalom.

Az adósság kezelése után megkezdenék egy Nemzeti Újjáépítési Program végrehajtását. A Sziriza számításai szerint ez „önköltséges” lenne, vagyis az elmaradt adó- és egyéb bevételekből fedezhető. Adataik szerint 68 milliárd eurónyi, tehát iszonyatos mennyiségű befizetetlen adó, járulék hiányzik a görög költségvetésből, ebből 20 milliárdnyi behajtását tartják reális célnak.

Fellépnének a hatalmas méreteket öltő csempészet ellen, amit szerintük a mai politikai elittel összefonódva hajtanak végre, s ennek felszámolása is komoly bevételeket eredményezne. Több lehetőséget adnának ügydöntő népszavazásra, népi vétóra, megnövelnék a képviselők büntetőjogi felelősségre vonásának jogi lehetőségeit.

A „kiadási oldalon” orvosolnák a brutális megszorítások okozta szociális katasztrófát az energia, az étkezés, a lakhatás és a tömegközlekedés árának támogatásával, esetenként ingyenessé tételével a rászorulók, a szegények számára. A családok első lakását, tehát amelyben rendszerszerűen élnek, nem lehetne adósság miatt elkobozni.

Egy állami munkaprogram keretében háromszázezer munkahelyet létesítenének. A problémás állami cégeket privatizáció helyett a társadalombiztosítási alapok tulajdonába adnák. Visszaállítanák a munkavállalókat védő jogszabályokat.

A minimálbért 751 euróban határoznák meg, ami nem tekinthető magasnak, a magyar bruttó átlagfizetés körüli érték. Az állami beruházásokat négy milliárd euróval növelnék meg, ami mondjuk a paksi beruházáshoz képest szintén szerény összeg.

Vagyis ha az adósság eltörlésének, átütemezésének, vagy valamilyen más módon történő kezelésének alapproblémájára megoldás születne, akkor a Sziriza kormányprogramjának többi része nem forgatná fel sem Görögországot, sem Európát. De ahhoz nyerniük kell előbb otthon, majd Brüsszelben (és Berlinben) is.

Rossz hír a gazdaságnak
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Görögország államadós-osztályzatának kilátását a Fitch Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a jelenlegi görögországi politikai bizonytalanság miatt növekedtek a görög hitelképességet fenyegető kockázatok. A nemzetközi hitelminősítő az európai és az amerikai piaci zárások után, Londonban pénteken késő este bejelentett kilátásrontással együtt megerősítette a "B" szintű - mélyen spekulatív, vagyis messze nem befektetési ajánlású - görög szuverén adósbesorolást.
A negatív kilátás indoklásában a Fitch londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint a belpolitikai bizonytalansággal jellemzett mostani időszakban hónapokat csúszhat a hivatalos hitelezőktől várt további finanszírozások folyósítása, és Görögország újbóli tőkepiaci hozzáférése is. A január 25-ére kitűzött, előre hozott választások miatt bizonytalanabbá vált a gazdaságpolitikai döntéshozatal irányvonala.
Jóllehet a Fitch nem számít arra, hogy nyárig tartó, elhúzódó politikai patthelyzet alakul ki, de ha ez mégis bekövetkezik, a hitelminősítő szerint az megnövelné a finanszírozási nehézségek és az újabb recesszió kockázatát.A cég londoni elemzői valószínűsítik, hogy megállapodás jön létre az új görög kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az eurójegybank (EKB) alkotta trojka között, mivel mindkét oldalt erőteljes ösztönzők késztetik az egyezségre.
A Fitch Ratings szerint ez abban az esetben is igaz, ha a radikális baloldali Sziriza párt - a közvélemény-kutatások alapján a választások esélyese - győz. Mindazonáltal továbbra is széles a szakadék a Sziriza és a trojka szakpolitikai elképzelései között, így bonyolult és kockázatokkal terhelt tárgyalási folyamat várható - jósolták a hitelminősítő elemzői.A legutolsó felmérések szerint a Sziriza előnye már több mint négy százalék a konzervatív Új Demokrácia előtt, ami azt jelzi, hogy behozhatatlanra nőtt a baloldali radikálisok előnye.

Frissítve: 2015.01.19. 21:03