Nem a kommunikációs hivatal kommunikál

Publikálás dátuma
2015.01.21. 06:00
Fotó: Vajda József/Népszava
Nem tartozik az állami reklámköltések felett diszponáló szuperintézmény hatáskörébe a kormányzati reklámkampányok tervezése és lebonyolítása - derült ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal lapunknak adott válaszaiból. Noha az újabb kormányzati médiahadjárat áráról és részleteiről nem tudtak felvilágosítást adni, az kiderült, hogy az NKH már dolgozik, méghozzá 21 alkalmazottal, az idén 440 milliós költségvetéssel.

Nem az állami hirdetések elosztására létrejött Nemzeti Kommunikációs Hivatalban (NKH) tervezik és szervezik a kormány "tájékoztató kampányait" - tudta meg a Népszava. Eredetileg arra lehetett számítani, hogy a papíron immár négy hónapja működő NKH fogja irányítani szinte a teljes államigazgatás, így a kabinet reklámköltéseit is, ám a szervezet - illetve az őket közvetítő Miniszterelnökségi Sajtóiroda - lapunknak adott válaszaiból kiderül: noha valóban ők felügyelik a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek és az azok irányítása alá tartozó országos, területi és helyi illetékességű költségvetési szervek, továbbá az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek mindennemű kommunikációs tevékenységét, de a kormányét nem.

Az intézmény lapunk kérdéseire idézte a jogszabályt, miszerint az NKH "az érintett szervezetek kormányzati kommunikációs feladatainak szakmai felügyeletét" látja el, "koordinálja az érintett szervezetek kormányzati kommunikációs feladatainak megvalósítását, amelynek keretében jóváhagyja az érintett szervezetek által tervezett kormányzati kommunikációs feladatok célját, ütemezését, eszközeit és költségvetését", továbbá "összehangolja" e kommunikációs feladatok "közbeszerzési igényeit", majd pedig "központi beszerző szervezetként az érintett szervezetek nevében és javára lebonyolítja a kormányzati kommunikációs feladatok ellátását biztosító" közbeszerzéseket, végül pedig ellenőrzi és jóváhagyja a szerződések teljesítéseit.

Magyarán a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által irányított NKH - melynek élére még ősszel kineveztek egy elnököt is, Nobilis Mártont, Nobilis Kristóf milliárdos üzletember fiát - lényegében csak a kormányzati és miniszterelnöki propagandáért nem felel, minden más állami reklámköltést itt szerveznek. Hogy kik és hányan fogják a nyilván évi több tízezer idevágó közbeszerzést megtervezni és ellenőrizni, nem tudni, noha a válaszokból kiderül: az Országgyűlés, azon belül is a Miniszterelnökség címén működő hivatal jelenleg 21 alkalmazottal működik. Az idei költségvetésük 439,7 millió forint, melyből a személyi juttatások 2015-ben 277,6 milliót tesznek ki - adókkal és járulékokkal -, ami 21 dolgozó esetében fejenként bruttó egymillió forintos fizetést sejtet. Ezen felül dologi kiadásokra 142,1 millió, beruházásokra 20 millió forintot fordíthat az idén az NKH.

Megírtuk: az NKH tavaly október 10-én kezdte meg működését, feladata, hogy "összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR-kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit egységes és szabályozott célkitűzések alapján".

Mennyiért erősödik az ország?

Az új, „Magyarország erősödik” szlogen alatt futó, bizonyos kereskedelmi tévécsatornákon 10-20 percenként feltűnő kormányzati kampány szerint immár "Közel 0 százalék az infláció", "Csökken a munkanélküliség", és a magyar gazdaság már "a 3. legnagyobb Európában". Ezek a reklámok már nem az őszi uniós kampány részei, melyekben a kormány az Európai Unió magyar gazdaságra gyakorolt érdemeit népszerűsítette 605 millió forintért. Ám az újabb médiakampány árát nem sikerült megtudnunk, mert az NKH nem válaszolhatott, a Miniszterelnökségi Sajtóiroda pedig lapunknak a most futó "tájékoztató" kampányról csupán azt írta: "a nyomtatott (print) sajtóban, valamint az elektronikus médiában zajlik, oszlopreklámokon és óriásplakátokon nem jelentek meg hirdetések. A tájékoztatás korábbi kommunikációs és kreatív közbeszerzések terhére történik, így újabb, vagy többletköltséggel nem jár. A konkrét összegekkel kapcsolatban a tájékoztató kampány végeztével, a teljesítési igazolások aláírása után tudunk információkat adni."

Szerző

Tartós ködre számíthatunk

Publikálás dátuma
2015.01.20. 20:08
Fotó: Thinkstock
Szerdán is sok felhő lesz felettünk, de csak elszórtan várható kisebb csapadék. Többfelé tartósan párás, ködös lesz a levegő. A nappali maximumok várhatóan plusz 4-10 fok között alakulnak. Az egész országra figyelmeztetést adott ki a tartós, sűrű köd veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. 

A veszélyjelzés szerint a sűrű ködben több helyen csak néhány száz méteres lehet a látástávolság.

Csütörtökön ismét többfelé eleredhet az eső, valamint a keleti, délkeleti szél is feltámad helyenként. 5 és 10°C közé melegszik a levegő az ország nagy részén, de délen, délkeleten 11-12°C is lehet.

Pénteken csak elszórtan lehet csapadék, majd szombaton ismét többfelé szükség lesz az esernyőkre. Ugyanakkor szombaton a Dunántúlon az esőt helyenként havas eső válthatja fel. Feltámad az északias szél, de markáns lehűlés nem várható.

Szerző

Palotatűz: fizet a biztosító?

Publikálás dátuma
2015.01.20. 19:54
A Kodály köröndi palotaépület. FOTÓ: Vajda József/Népszava
A VI. kerületi önkormányzat információk hiányában nem tudja megítélni, hogy van-e olyan körülmény, "amely megkérdőjelezi a biztosító kártérítési kötelezettségét" a 2014 nyarán kigyulladt Kodály köröndi palotaépület lakóival szemben.

A VI. kerületi önkormányzat keddi közleménye szerint a testület "véletlenül", egy lakótól értesült arról a múlt héten, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (FKI) az Andrássy út 83-85. szám alatti épületben történt tűzesettel kapcsolatos másodfokú vizsgálati határozatában olyan megállapítások vannak, amelyek befolyásolhatják az ügy kimenetelét. Azt írták: ezek közül az a leglényegesebb, hogy a hatóság szerint építési tevékenységnek minősül az a karbantartási munka, amelynek következtében kigyulladt az épület. 

A közleményben sajnálatosnak nevezték, hogy az elsőfokú határozatot és a társasház által benyújtott fellebbezést az önkormányzat többszöri kérés ellenére sem kapta meg, így a vitatott pontok alátámasztásához nem tudott szakmai segítséget nyújtani. Felhívták a figyelmet arra, hogy bár a határozat bíróság előtt megtámadható a lakóközösség döntése alapján - mivel magántulajdonról van szó - az önkormányzatnak nincs beavatkozási lehetősége. Hozzáfűzték: nincs garancia arra, hogy a bíróság megváltoztatja a határozatban foglaltakat.

Ez a határozat azért lényeges - írták -, mert meghatározó jelentősége lehet annak eldöntésében, hogy a biztosító fizet-e kártérítést a ház lakóinak. Az önkormányzat az információk hiányában nem tudja megítélni, hogy van-e olyan hivatkozási alap, "amely megkérdőjelezi a biztosító kártérítési kötelezettségét". Úgy fogalmaztak: a közös képviselő magatartása "nehezen érthető", és "gyakran semmibe veszi az önkormányzat kéréseit", pedig a kerület "az első pillanattól kezdve felelős és emberséges intézkedésekkel segítette, segíti a károsultakat". A VI. kerület képviselő-testülete korábban 250 millió forintot szavazott meg a külső és belső életveszély-elhárítási munkákra, és gondoskodott a fedél nélkül maradt tulajdonosok lakhatásáról - tették hozzá.

Az önkormányzat a lakóknak ügyvédi segítséget ajánlott fel az egyéni lakásbiztosításuk alapján történő ügyintézéshez. Kezdeményezője volt azoknak az egyeztetéseknek, amelyeknek köszönhetően az illetékes helyettes államtitkár felhatalmazta a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot arra, hogy a további állapotromlás megelőzésére védőtetőt építsen az épületre - sorolták.

Az Andrássy út 83-85. szám alatti épület lakástulajdonosai számára rövid távon az a legfontosabb cél, hogy a védőtető elkészülte után a földszint, az első és a második emelet lakói mielőbb visszaköltözhessenek otthonukba. Ehhez a közös képviselőnek be kell szereznie a közműszolgáltatóktól a szolgáltatások újraindításához szükséges engedélyeket - említették meg.

A VI. kerületi önkormányzat a közleményben a tűzeset fontos tanulságai közt említette, hogy minden társasháznak legyen felkészült szakember bevonásával megkötött biztosítása, hogy a szerződés a lehető legkevesebb jogvitára adjon okot. Lényegesnek nevezték, hogy bármilyen felújítási, karbantartási munkával - írásos szerződés alapján - csak referenciával és a szükséges garanciális feltételekkel rendelkező szakembert bízzon meg a lakóközösség vagy a közös képviselő.

Kisdi Máté, az FKI szóvivője vasárnap közölte: az első- és a másodfokú tűzvizsgálati eljárásában is építőipari tevékenységnek minősítették azt a nyílt lánggal járó munkát, amelynek következtében 2014 nyarán kigyulladt, majd leégett a Kodály köröndi palotaépület tetőszerkezete és harmadik szintje.

Előzőleg az Index a pestisracok.hu internetes oldalra hivatkozva azt írta: a társasház eleshet a biztosítótól várt több százmillió forinttól, mivel a biztosításukban szereplő záradék értelmében építési tevékenység során keletkezett károkat a kétmilliárd forintos kötvény nem fedezi. A két portál szerint Székely Imola közös képviselő jelezte: bíróságon támadja meg a határozatot, mert karbantartást végeztek, nem építést, és erre fog hivatkozni akkor is, ha a biztosító nem hajlandó fizetni.

Szerző