Obama emelné a gazdagok adóját

Publikálás dátuma
2015.01.22. 06:32
Obama világossá tette: bizonyos esetekben él elnöki vétójogával FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEX WONG
Felszabadult, harcias, eltökélten liberális terveket megfogalmazó évértékelőt mondott Barack Obama. A második hivatali ideje feléhez érkezett demokrata elnök optimizmusát az amerikai gazdaság javuló helyzetére alapozta, s úgy vélekedett, a növekvő gazdagságból az amerikai társadalom szélesebb rétegeinek kell részesülnie. Obama a leggazdagabbak adójának emeléséből segítené a középosztály boldogulását, ám javaslatainak nagy része várhatóan elvérzik a republikánus többségű kongresszusban.

Obama utolsó előtti évértékelőjének szövegét – a korábbiaktól eltérően – már az elmondásakor elérhetővé tették az interneten, hogy hallgatósága követhesse és kommentálhassa mondanivalóját. Az amerikai keleti parti idő szerint kedden este 9-kor (közép-európai idő szerint szerda hajnalban), főműsoridőben elhangzott, mintegy egyórás elnöki üzenetet több mint 30 millióan nézték élő adásban.

Pozitív fogadtatás

A CNN/ORC gyorsfelmérés szerint az elnöki évértékelőt nézők 51 százalékának nagyon tetszett a beszéd, jobban fogadták, mint tavaly, amikor 44 százalékos tetszési indexet ért el. A telefonos felmérésben azokat kérdezték, akik bekapcsoltak a bezédbe, így köztük nagyobb arányban voltak demokraták, mint republikánusok.

A válaszadók 72 százaléka szerint Obama javaslatai jó irányba mozdítanák el amerikát, tavaly 69 százalék vélekedett így. Különösen a demokrata elnök oktatási kezdeményezései arattak elismerést. A megkérdezetteknek ugyanakkor 74 százaléka úgy vélte, az elnöknek kompromisszumra kellene jutnia a republikánus többségű kongresszussal a fő kérdésekben.

Évek óta a legpozitívabb értékelést adhatta a 44. elnök. „A válság árnyéka tovatűnt, az Unió helyzete erős” – idén így hangzott a hagyományosan kötelező mondata. A 2015-ös év az elnök szerint az áttörés éve lehet, a gazdaság növekszik, s az állásteremtés üteme a leggyorsabb 1999 óta. A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a pénzügyi válság előtt (5,6 százalékos), az elmúlt öt évben 11 millió új állás keletkezett.

Több egyetemista diplomázik, mint valaha, s az Egyesült Államok három évtizede a legkevésbé függ a külföldi olajbehozataltól. Az alacsony olajáraknak köszönhetően egy átlagcsalád évente 750 dollárral kevesebbet költ benzinre. Az iraki után az afganisztáni háború is lezárult, Obama „hazahozta a fiúkat”, míg

hat évvel ezelőtt 180 ezren harcoltak a két hadszíntéren, mostanra kevesebb mint 15 ezer amerikai katona maradt – összegezte az elnök. „Ezek jó hírek, emberek!” –tette hozzá, tapsra buzdítva hallgatóságának szkeptikus tagjait.

Világossá tette, hogy hivatali ideje hátralévő két esztendejében nem akarja a megjósolt „béna kacsa” szerepet eljátszani, új kezdeményezésekkel áll elő, s kihívásokat fog intézni a republikánus többségű kongresszushoz. Obama bizonyos értelemben felszabadult. Republikánus oldalról sokan tapsolni kezdtek, amikor megjegyezte, két választási kampányt megvívott, többet már nem kell. Az elnök erre riposztozott: „Tudom, mivel mind a kettőt megnyertem!”

Zokon vették a republikánusok, hogy nem tett említést a demokraták számára súlyos veszteségeket hozott tavaly novemberi félidős voksolásról. Már eddig is bírálták Obamát amiatt, hogy egyoldalúan, elnöki rendeletekkel akar lépni számos területen, s kilátásba helyezte azt is, hogy gyakrabban folyamodik majd az elnöki vétó eszközéhez.

Évértékelőjében ismételten deklarálta, hogy az „obamacare”, az egészségbiztosítási reform visszafordítását, a Wall Street reformját, s az illegális bevándorlók deportálásának megakadályozására tett lépéseit is meg fogja védeni. Még a beszéd előtt jelezte, hogy a nők szabad választása, az abortusz korlátozása ellen is vétóval él, ha kell.

Az elnöki üzenet kritikusai nehezményezték azt is, hogy Obama túlságosan saját érdemének tulajdonította a gazdasági fellendülés megindulását. „Sokszor mondták, hogy a céljaink tévútra visznek vagy túl ambíciózusak, hogy állásokat rombolunk le és felduzzasztjuk a deficitet. Ehelyett egy évtizede a leggyorsabb a növekedés, kétharmadával lefaragtuk a deficitet, megduplázódott a tőzsde forgalma, s az egészségbiztosítási költségek 50 éve a legalacsonyabb ütemben növekednek” – mondta az elnök. „A középosztályt erősítő gazdaságpolitika működik” – szögezte le.

Mindazonáltal a legtöbb bírálat az elnök adóreform-javaslatait érte. Obama bezárná az adórendszerben kialakult kiskapukat, s azokat a vállalkozásokat támogatná, amelyek odahaza bővítik beruházásaikat. Republikánus támogatást remél a leromlott amerikai infrastruktúra modernizálásához. További adókedvezményeket ígér a kisgyerekes családoknak, de magasabb nyereségadót vetne ki a leggazdagabb „egy százalékra”, ebből mintegy 320 milliárd dollár bevételt szedhetne be a költségvetés.

A középosztály támogatását célzó adókedvezmények mintegy 235 milliárd dollárt tennének ki a CNN szerint. Obama ezúttal is sürgette a szövetségi minimálbér emelését, s kiállt a férfiak és nők egyenlő bérezése mellett. Javasolta a fizetett betegszabadság, szülési szabadság kiterjesztését. Kilenc millió diák számára tenne elérhetővé két év ingyenes főiskolai oktatást, költségkihatásai miatt e terv kivitelezése is szinte reménytelen.

A republikánus többség tagjai ritkán csatlakoztak a tapsoló demokratákhoz, szinte csak a terrorizmus elleni harc folytatásának ígéretét, illetve a kibernetikai biztonság megerősítésének tervét fogadták támogatólag. A párizsi terrortámadások említésekor számos honatya ceruzáját felemelve jelezte szolidaritását.

Obama visszautasította az ellenzéki honatyák kritikáját, hogy az Egyesült Államok feladta volna vezető szerepét a világban. Úgy vélte, az elhamarkodott kardcsörtetésnél eredményesebb az általa gyakorolt „türelmes diplomácia”. John McCain arizonai szenátor, a demokrata elnök külpolitikájának egyik legharcosabb bírálója nem látszott egyetérteni a tévék által róla bevágott kép szerint.

Szerző

„Szárnyal” Hollande népszerűsége

Publikálás dátuma
2015.01.22. 06:31
A dráma napjaiban még Nicolas Sarkozy is ellátogatott az Élysée-palotába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THIERRY CHESNOT
Meglepetve áll a történtek előtt egész Franciaország. Két esztendős mélypont után a hét elején szárnyalni kezdett François Hollande államfő népszerűsége. A sajtó egyöntetű jelentése szerint az új hét kezdetén 21 ponttal emelkedett, elérte a 40 százalékot. Amiben 2012-es megválasztása óta soha nem volt része, olyannyira nem, hogy csaknem mindig tíz százalék alatt vesztegelt, ilyen mélyen nem volt egyetlen elődje sem. Csaknem biztosra vették, ha 2017-ben netán indulna újraválasztásáért, semmi esélye sincs senkivel szemben.

A „csodát” – Hollande államfő népszerűségének hirtelen emelkedését – eleve fönntartásokkal fogadták, mert a részeredmények ellentmondók. A pozitívum javarésze a szocialista választórétegből, baloldalról származik, összességében úgy 69 százalék, míg a jobboldalon még mindig túlnyomóan több az elvető. De itt is 3 százalékra tehető a korábbinál kedvezőbb megítélők száma. Sarkozy pártjában, a jobbközép UMP táborában 16 százalék változtatott előző tagadó álláspontján, de ami még ennél is föltűnőbb, a szélsőjobboldali Nemzeti Front makacs voksolói közül is 17 százalék pártolt át Hollande-hoz.

Abban minden elemző egyetért, hogy a fordulat, - mert arról beszélnek – alapvető oka Hollande-nak államférfihoz méltó magatartása volt a terrorcselekmények napjaiban, elszántsága, hogy a veszély forrásait kímélet nélkül föl kell számolni, a tetteseket ártalmatlanná tenni.

Ezt ellentétesnek látták korábbi habozásaival, állítólag „új Hollande” jelent meg a nyilvánosság előtt. Szerencsés körülmény volt, hogy a rendfönntartó erők hamar bukkantak a terroristák nyomára, nem haboztak cselekedni. Hasonlóságot, bár nem teljesen azonosságot véltek fölfedezni, amikor szocialista elődje, François Mitterrand 1991. januárjában, az Öböl háborúban tétovázás nélkül döntött a fegyveres beavatkozás mellett, és ezzel egy csapásra 19 ponttal növelte rokonszenvezőinek a táborát.

Hollande-nak szerencséje volt abban is, hogy kormányfője, Manuel Valls hozzá hasonlóan elszánt volt, néha még nála is keményebb. Ketten összehangoltan úgy nyilatkoztak, ha a Köztársaság, az állampolgárok biztonságáról van szó semmi helye a pepecselésnek. Valls, aki egyébként népszerűségben mindig is megelőzte főnökét, most maga ugyancsak 17 százalékkal több elismerővel találkozott, mondhatni győzött a szocialista államvezetés.

Még a Le Figaro is, amely következetesen kitart ellenzéki, megalkuvás nélkül bíráló álláspontja mellett, ezúttal „Szent egység” című vezércikkében azt írta, „a tragédiát követő rendkívüli órákban senki sem maradhatott érzéketlen. A nemzet talpon állt, az elnök meglelte azokat a szavakat, amelyek lélekbe hatolnak, a hangzásuk hiteles volt”. A fordulat további bátorságra serkentette Hollande-ot, a Le Monde-nak kijelentette, hogy „megváltozott az ország, és az én személyes megítélésem is. Az ilyen erőpróbák azt is kicserélik, aki a legmagasabb szinten áll”.

Az ilyen kirívóan föltűnő fordulat után a politikai élet befolyásos szereplőit és a vezető kommentátorokat érthetően az foglalkoztatja, hogy ez az eufória meddig tarthat, hosszabb hatású is lehet-e, vagy csupán röpke, átmeneti jelenség. Az új nevén Obs, balliberális heti magazin faggatta az egyik „lélekelemzőt”, Frédéric Dabit, mi a véleménye, igazán szó lehet-e arról, hogy befellegzett a „hollandi puhaságnak”. A válasz kitérő volt: maga sem tudja biztosan „megszépülés, vagy csak szalmaláng?”, ő inkább a második föltételezésre hajlik. Ami valószínű – fűzte hozzá – semmi nem lesz úgy, ahogyan eddig volt.

A szerkesztőségek megkérdezték Xavier Bertrand-t, Sarkozy hajdani miniszterét, hogyan látja ő, és tétovázás nélkül azt felelte, „nem tartozom azok közé, akik irgalmasok Hollande iránt, de el kell ismerni, most hivatása magaslatán állt. Nem kell röstellni, ha egy kormány a Köztársaság hangján szól, és én azzal reagálok rá, hogy egyetértek”. Az óvatosabbak szerint ez a mérsékelt derűlátás 2015 első feléig tarthat, aztán mi lesz, majd kiderül. Akadnak azonban optimistábbak is.

A Le Monde Facebookon szondázta olvasóinak a véleményét, és az összesítésből azt emelte ki, hogy kétségtelen, Hollande elszánta magát, nem adja föl. A gazdasági és politikai kétségek ellenére eltökélt szándéka, hogy jöhet vihar, forgószél, de ha 2017-ben lejár jelenlegi államfői mandátuma, ismét jelölteti magát. Ez, a mértékadó újság már tavaly, a jelenleginél sokkal kilátástalanabb helyzetben is erre a véleményre hajlott. Furcsa, meglepő jelzőt használt, azt a formulát, hogy Hollande-ban ott szunnyad az ökölvívó harcias szelleme is.

Nincs benne kétség, hisz magában, ami akkor eléggé hihetetlen megjegyzés volt. Most viszont, a nagy napok után már szinte mindenki, ha még teljes bizonyossággal nem is, mert kockázatos, de bólogatva olvassa, hogy Hollande ott lesz az alig két év múlva esedékes döntőben. Annál is inkább – vélik -, mert Sarkozy kezdeti viharos lendülete fékeződik, már a jobboldalon is halványul a varázsa. Marine Le Pen Nemzeti Frontja nem jelentéktelen, mégsem halálos veszély, nem fantázia ma már, hogy Hollande 2017-től újabb fél évtizedre az Élysée lakója maradhat.

Felelőtlen fecsegés
Ha valaki vállalná a kockázatot, és máris arra fogadna, hogy újraválasztják a köztársasági elnököt, könnyen rajta veszthet. Huszonnégy hónap nagy idő, a politikában szinte örökkévalóság, és a pillanatnyi helyzet szépsége könnyen megtéveszthet. Az államférfi könnyen engedhet a kísértésnek, elszámíthatja magát, egy-egy kisiklás végzetes lehet, lerombolhatja azt is, ami addig bizonyosságnak látszik.
Fölcsigázott lélektani helyzetben még a legártatlanabb kizökkenés is végzetes lehet. A bulvársajtó szenzációhajhászása is elterelheti a figyelmet. A véres terror után kurta, de tartalmában föltűnő hír nagyobb hatást kelthet, ami máskülönben alig ébresztene figyelmet.
Amikor a muszlim világ változatlanul fölajzottan küldte egzaltált fenyegetéseit Európának, különösen Párizsnak, rövidke hír jelent meg jobbára hírügynökségi jelentésekben, hogy néhány pillanatra csupán, de „rejtélyes helikopter” tűnt föl az elnöki palota fölött. Négy légcsavaros légi járműnek látszott, posztoló rendőrök figyeltek föl rá, de hamarosan el is szállt a Concorde tér irányába.
A párizsi nyomozó szervek halogatás nélkül utána jártak, és megállapították, hogy ez a légi talyiga, nem mindenben látszott megfelelni a biztonsági szabályoknak. A terror veszélyt azonnal kizárták, gyönge kis masina volt, talán még kamera hordozása is meghaladta volna teherbíró képességét.
Szorongásra tehát semmi ok, a hír maga is elszállt a jelenségnél gyorsabban.Ennél jóval több kockázatot vélnek fölfedezni, az úgy látszik kissé magabiztos Hollande váratlanul könnyelmű fecsegésében. Zsúfolt a programja, minden napra jut valami, és most hétfőn éppen a vállalkozók előtt szónokolt. A Le Monde sajtócsoporthoz tartozó Huffington Post híriroda nem kellően udvarias megfogalmazása szerint „eljárt a szája”.
Kikotyogta, hogy a Világbank igen hamar bejelenti, tekintélyes pénzösszeget bocsát ki, kölcsönöket nyújt az európai növekedés serkentésére. Ezzel a közléssel a francia elnök azt a nem nagy titkot fecsegte ki, hogy ez az elvben nagynevű intézmény, finoman szólva „nem teljesen független”.
A döntésnek állítólag csütörtökig a legteljesebb titokban kellett volna maradnia, és még szakértők szerint is, a fecsegésnek a piacokon olyan nagy következménye nem lesz. De egy államfő nem szólhat csak úgy. A politikában minden kis malőr kellemetlenségeket hozhat, különösen akkor, ha biztosra nem lehet menni semmiben és semmikor.

Szerző

Bell jött, Goodfriend maradt

Publikálás dátuma
2015.01.21. 22:38
Nemcsak nem függeszti fel André Goodfriend diplomáciai mentességét az Egyesült Államok, a volt ügyvivőre továbbra is vigyáznak F
Akár az új amerikai nagykövettel együtt is érkezhetett az a levél Budapestre, melyből kiderül: az Egyesült Államok nem függeszti fel az ideiglenes ügyvivő, André Goodfriend diplomáciai mentességét. Erre reagálva a kabinet közölte: a magyar kormányzati szervek nem foglalkoznak többet a kitiltási üggyel, így vélhetően a korrupciógyanúba keveredett Vida Ildikó adóhatósági elnököt sem menesztik.

Nem vonja vissza André Goodfriend diplomáciai mentességét az Egyesült Államok - derült ki éppen azon a napon, amikor Colleen Bradley Bell, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete átadta megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek a Sándor-palotában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, Magyar Levente pedig bejelentette: Amerika nem vonja vissza a budapesti amerikai nagykövetség eddigi ügyvivőjének diplomáciai mentességét. Magyar felidézte, a diplomáciai mentességének visszavonását Polt Péter legfőbb ügyész kérésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kérte december közepén amerikai kollégájától, John Kerrytől. Ennek oka az a korábbi feljelentés volt, amelyet Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke tett az ügyvivő ellen, különösen nagy érdeksérelmet okozó, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás gyanúja miatt.

Magyar szerint a mentesség visszavonása lehetőségét adott volna az ügyvivőnek arra, hogy a független magyar igazságszolgáltatás előtt álljon helyt azokért a kijelentésekért, amelyeket nagy nyilvánosság előtt többször is megfogalmazott. Azon amerikai döntéssel kapcsolatos kijelentésekről van szó, hogy magyar állampolgárokat, köztük tisztviselőket, így a NAV elnökét is megfosztják az Egyesült Államokba való belépés jogától. Az államtitkár szerint így Goodfriend nem tudja a döntés mögött álló bizonyítékokat a magyar nyilvánossággal ismertetni. Azt is elmondta, Kerry válaszlevelét tegnap kapták meg, és az ügyet a magyar fél jogi értelemben lezártnak tekinti.

Colleen Bradley Bell már hivatalosan is az Egyesült Államok budapesti nagyköveteként koszorúzta meg a Hősök emlékkövét FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Colleen Bradley Bell már hivatalosan is az Egyesült Államok budapesti nagyköveteként koszorúzta meg a Hősök emlékkövét FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Csakhogy az államtitkár nem mondott igazat; a kormánynak, illetve az illetékes állami szerveknek nagyon is lenne tennivalójuk. Miután októberben kiderült, hogy hat magyar kormányhivatalnok, köztük az adóhatóság vezetője és több munkatársa került korrupciógyanúba, amiért az Egyesült Államok megvonta beutazási engedélyüket, a kabinet közölte: fogalma sincs arról, kik vannak a listán. Ugyanakkor az USA-tól akarták megtudni a neveket, továbbá az okokat, amiért magyar állampolgárokat korrupcióval vádolnak, mondván: enélkül semmiféle vizsgálatot nem tudnak indítani. Neveket nem kaptak, de az USA egy rövid jegyzéket átadott arról, hogy miért hozták meg a meglepően kemény lépésnek számító döntést.

Vida Ildikó november 5-i Magyar Nemzet-interjújából, melyben ő maga hozta nyilvánosságra személyes érintettségét, egyértelművé vált, a kabinet már október elején, de legkésőbb ekkor utasíthatta volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), hogy világítsa át az adóhatóságot. Az idevágó törvény felhatalmazást ad arra, hogy a Kehi vizsgálja a NAV, illetve annak korrupciós gyanúba keveredett vezetőinek működését. Ezt azonban nem tették meg, a Kehi pedig hivatalból nem indított vizsgálatot. De az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is lépnie kellett volna, például újbóli nemzetbiztonsági átvilágításnak alávetve a NAV-elnököt. Sőt, a Vida munkáltatói jogait gyakoroló nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály sem indított eljárást, s még azt is megakadályozta a Fidesz, hogy megalakuljon a NAV-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság.

Eközben a magyar bűnüldöző szervek is húzták az időt, hiszen már október 6-án jelezte az USA: nemzetközi jogsegély keretein belül átadja a bizonyítékait a magyar hatóságoknak, ám eljárás nélkül erre saját törvényei értelmében nincs lehetőség. Ennek ellenére Polt Péter kétszer is csupán baráti segítségként kért információkat amerikai kollégájától, s csak december végén - feltehetőleg egy magánszemély feljelentése nyomán indult nyomozás következményeként - adta hírül: mégis jogsegélykérelemmel élt.

Vagyis a magyar kormány egyszerűen nem akarja érdemben vizsgálni az ügyet, miközben Orbán Viktor arra szólította fel Vidát, hogy perelje be Goodfriendet rágalmazásért. A kormányfő egyértelművé tette, leváltja az adóhatósági elnököt, ha nem tesz feljelentést. Vida engedett a zsarolásnak, így vélhetően a kormányfő nem váltja le posztjáról.

Két tüntetés várja Putyint

Február 17-én tesz munkalátogatást Magyarországon Vlagyimir Putyin - jelentette be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter lapunk korábbi információit megerősítve elmondta, az orosz államfő Orbán Viktor elmúlt évi moszkvai munkalátogatását viszonozza, a megbeszélés témái között pedig a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, energiabiztonsági ügyek és az ukrajnai fegyveres konfliktus is szerepel majd. Putyin érkezésének előestéjén a Humán Platform szervez tiltakozást, mint írták, azért mert "európai állampolgárok vagyunk és azok is kell, hogy maradjunk". A tüntetést megelőző időszakra egy kampányt is ígértek, amiben be fogják mutatni, miért vállalhatatlan szövetséges az orosz elnök. Putyin látogatásának délutánjára az internetadó elleni tüntetéseket is szervező Százezren az internetadó ellen csoport is szervez egy demonstrációt a Kossuth térre.


Orbán nem Navracsiccsal találkozik

Orbán Viktor pénteken Brüsszelben megbeszéléseket folytat az Európai Néppárt, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével - közölte Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tudatta: mivel mindkét uniós intézmény, a bizottság és a tanács élén is új vezető dolgozik, indokolt mindegyikükkel áttekinteni az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokat, illetve az EU és Magyarország kapcsolatainak aktuális kérdéseit. Emellett Orbán az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal is tanácskozik. Havasi nem említette, hogy Orbán találkozna az Európai Bizottság magyar tagjával is. Pedig vélhetően lenne miről beszélgetnie Navracsics Tibor EU-biztossal, aki a 444.hu-nak egyebek mellett arról beszélt, "a magyar politika nyelvezete olyan mértékben - itt eufemisztikusan fogalmazok - érzelmileg túlhevült, hogy ha ezt bármely idegen nyelvre lefordítjuk, az szinte védhetetlen érvrendszereket hoz ki mindkét oldalból." Navracsics szólt azokról a pletykákról is, melyek szerint uniós biztosi jelölésének oka az volt, Orbán szeretné távol tudni a belpolitikától. Úgy fogalmazott: "Amióta csak a magyar politika környékén kóborlok, folyamatosan azzal vagyok megvádolva, hogy Orbán Viktort akarom megbuktatni, és én akarok lenni a miniszterelnök. De értékelhető kísérletet eddig erre nem tettem, és azt sem hiszem, hogy ha már eddig nem tettem, akkor most tennék."

Bell bemutatkozott

Sűrű napja volt az Egyesült Államok új budapesti nagykövetének tegnap. Colleen Bradley Bell nemcsak átadta megbízólevelét Áder Jánosnak, de együtt is ebédelt az államfővel, majd megkoszorúzta a Hősök Emlékkövét. Noha Bell egyetlen nyilvános megjelenésekor sem nyilatkozott, a nagykövet másfél perces videóüzenetben üdvözölte a magyarokat. A kisfilm nemcsak felidézte, szemmel láthatóvá is tette Bell szappanopera-produceri múltját; a profin összerakott üzenetben a bemutatkozást követően az amerikai-magyar szövetségesi kapcsolatok erősítéséről, de például az energiafüggetlenség előmozdításáról, mint közös célról beszél. Az amerikai nagykövetség közzé tette a nagyköveti eskütételt követő Bell-beszédet is. Ebben úgy fogalmazott: alázattal és tisztelettel fogadja, hogy nagykövet lehet Budapesten, "egy új fejezet kezdetén". Emlékeztetett a két ország 250 éves kapcsolatára és szövetségére, amit szerinte még tovább szorosabbra fonnak a közös célok. A nagykövetet Szijjártó Péter külügyminiszter ma este vacsorán - talán épp saját dunakeszi házában - fogadja.

Eközben Szemerkényi Réka még mindig nem utazott el az Egyesült Államokba. "Ez nem Magyarország elleni támadás. Nagyon rövid időn belül megérkezhet a leendő washingtoni magyar nagykövet elfogadó okirata" - mondta Szijjártó a Kossuth Rádióban. A külügyminiszter szerint ugyanis az elfogadás megadása átlagosan két hónapot vesz igénybe, és ez még nem telt el.

Szerző