Porosenko: Oroszország is legyen EU-tag

Petro Porosenko ukrán elnök lerövidítette davosi tartózkodását, tegnap hazatért a világgazdasági fórumról a kelet-ukrajnai harcok súlyosbodása miatt. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormányülésen bejelentette: törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben kezdeményezi az ukrán hadsereg létszámának 250 ezer főre való emelését, ami 68 ezerrel több, mint a jelenlegi állomány.

Tájékoztatása szerint a létszámnövelésnek megvan a költségvetési fedezete, 2015-re az ország védelmi képességeinek növelésére 90 milliárd hrivnyát (1440 milliárd forintot) különítettek el. Ukrajna eközben súlyos gazdasági válsággal is küzd, nemzetközi segítség nélkül a teljes összeomlás veszélyezteti.

A pravoszláv ünnepek elteltével, január közepén azonban kiújultak és eszkalálódtak a harcok Kelet-Ukrajnában, napok óta a donyecki repülőtér és környékén folyamatosság vált a tüzérségi ostrom. Jacenyuk bejelentése szerint tegnap Luhanszk megyében is heves harcok folytak két útellenőrző pontért. Kijev már kedden közölte, hogy orosz reguláris alakulatok támadtak egy, az országhatárhoz közeli, Luhanszktól északra lévő ellenőrző pontnál, a szakadárok pedig új területek elfoglalásáért indítottak ostromot.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap nemzetközi sajtótájékoztatón cáfolta az orosz hadsereg beavatkozásáról szóló bejelentéseket és a nemzetközi egyezmények megsértésével vádolta meg a NATO és az Európai Unió tagállamait, amelyek szerinte fegyvert szállítanak Ukrajnának.

A Korrespondent.net ukrán portál tudósítása szerint Porosenko elnök úgy vélekedett, hogy Oroszországnak az Európai Unió tagjává kell válnia. „Európa vajon 10-12 év múlva elég erős lesz ahhoz, hogy szembenézzen a kihívásokkal? Európa jobb lesz-e ukrán lehetőségekkel? Meg kell érteni, hogy Ukrajna EU-csatlakozási szándéka nem Oroszország ellen irányul. Őszintén szólva úgy vélem, hogy Oroszországnak Európa tagjává kell válnia. Ily módon egy új biztonsági rendszer jönne létre” – mondta az ukrán államfő.

Szerző
2015.01.22 06:34

Az ügyészség vizsgálja a szétvert román tüntetést, leváltották a csendőrfőkapitányt

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:44
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Adrian CATU
Vizsgálat indult az augusztus 10-i romániai tüntetés kapcsán, ahol legalább 450-en sérültek meg a csendőri beavatkozás nyomán. Csaknem 200-an feljelentést is tettek a hatóságok ellen. A csendőrfőkapitány lejáró megbízatását nem újították meg.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész utasítására a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség veszi át és vizsgája ki a pénteki tüntetésen sorra került incidenseket és a csendőrség közbeavatkozási módját - írta kedd este a maszol.ro
Az ügyészség közleménye szerint az ügyben jogsértő magatartás, hivatali hatalommal való visszaélés és hivatali gondatlanság miatt indult eljárás.
Az idézett forrás szerint kedd estig 126 bűnügyi feljelentést regisztráltak és 74 személyt hallgattak ki. A feljelentések száma szerda reggelre elérte a 192-t, számolt be az MTI. A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg - részletezte Ionel Corbu, a bukaresti katonai ügyészség főügyésze és a vádhatóság vezetője.
Egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal - "égési sérülésekkel" - jelentkeznek a sürgősségen.

Ellentmondásos nyilatkozatok

A bukaresti katonai ügyészség és a román csendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett kedden, egy ügyész részvételére vonatkozóan a pénteki tüntetéseken. Ionel Corbu főügyész kijelentette, hogy egyetlen ügyész sem volt jelen péntek este a csendőrség parancsnoki központjában. Kifejtette: augusztus 11-én, szombaton délután azzal az igényléssel fordult hozzájuk a fővárosi csendőrség, hogy jelöljenek ki egy katonai ügyészt a mobil parancsnokságba, ezt azonban elutasították. Röviddel ezután a csendőrség egy közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Bogdan Pîrlog katonai ügyész pénteken délután 5 órától másnap hajnali 4 óráig a helyszínen tartózkodott, és a csendőrség, a rendőrség, valamint a központi és helyi hatóságok képviselői mellett jelen volt a parancsnoki központban.

"A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége" - állítja a román csendőrség a "gáztámadás" vádjára reagálva.
Lejárt a csendőrfőkapitány megbízatása, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) kedden úgy döntött, azt nem fogja megújítani.
Az elmúlt egy évben Sebastian Cucoş ezredes töltötte be az ügyvivő csendőrfőkapitányi tisztséget - írja a maszol.ro. Jelenlegi volt a második megbízatása; szerdától azonban Ionuţ Cătălin Sindile ezredes vezeti ideiglenesen a Román Csendőrséget. Az Államelnöki Hivatal közölte, a CSAT azután döntött a személycseréről, hogy megindult csendőri fellépés jogszerűségét firtató ügyészségi vizsgálat.

A tüntetőkhöz került egy pisztoly

Azonosították és bekísérték kihallgatásra azt a férfit, aki a pénteki, bukaresti tüntetés közben ellopta egy csendőrnő pisztolyát - írja a Transindex.ro. A demonstráción két csendőr elszakadt a többitől - a fegyver akkor került a tüntetőhöz, mikor éppen brutálisan összeverték őket. Kedden mindkettőjüket kiengedték már a kórházból. Az eset körülményei kapcsán, annak tisztázására is indult vizsgálat, hogy a csendőrök miért hagyták elszigetelődni kollégáikat - szolgálati mulasztás a gyanú. Az eltulajdonított fegyver még nem került elő.

2018.08.15 21:44
Frissítve: 2018.08.15 21:50

Transznemű kormányzójelölt Vermontban

Publikálás dátuma
2018.08.15 20:02

Fotó: facebook.com/christineforvermont/
Az állam erősen liberális, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A jelenlegi kormányzó viszont republikánus.
A transznemű Christine Hallquist lesz az amerikai Demokrata Párt kormányzójelöltje a kicsiny északkeleti Vermont államban az idén novemberben esedékes „félidős” választáson, amelynek során újraválasztják az Egyesült Államok képviselőházát és a szenátus egyharmadát, valamint kormányzói, illetve egyéb önkormányzati tisztségek betöltéséről döntenek. Hallquist három másik indulót győzött le a kedden tartott vermonti demokrata előválasztáson. Az eddigi előválasztásokon már több tucat transznemű önjelölt indult – túlnyomórészt a demokraták színeiben -, de ez volt az első eset, hogy valamelyikük meg is nyerje saját pártja előválasztását, és jogot szerezzen a másik nagy párt jelöltjével való megmérkőzésre. Vermont erősen liberális szemléletű, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A többség 1992 óta mindig a demokrata jelöltre szavazott az elnökválasztáson – a kormányzóválasztást azonban 2016-ban történetesen a republikánus jelölt nyerte meg. 
Témák
Vermont
2018.08.15 20:02