költségvetés;szociális támogatás;szociális juttatások;segélyezés rendszere;Önkormányzati támogatás;állami juttatás;

2015-01-23 06:07:00

Tömegek az út szélén

Gyökeresen átalakul a szociális segélyezés rendszere, hiszen március 1-jétől élesen elválnak egymástól az állam, illetve az önkormányzatok által adható szociális juttatások. Ötféle szociális támogatási forma szűnik meg, miközben az állam az önkormányzatokra hárítja a szociális segélyezés teljes feladatát, amihez részben maga is hozzájárul - igaz, egyelőre senki sem tudja, valójában mennyivel.

A rászorulók a jövőben két helyről kérhetnek és kaphatnak majd szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól vagy a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. Ilyen támogatás az ápolási díj, az időskorúak járadéka és a közgyógyellátás. Két új támogatási forma is lesz: az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás, amit a közfoglalkoztatásban dolgozók alkalmazásuk idején nem kaphatnak. A másik a nem munkaképeseket megillető egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás.

A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük, hiszen az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg. A kiadáskompenzáló támogatás, nevéből fakadóan, a rezsi és egyéb családi kiadások fedezetének előteremtését hivatott segíteni, ezek lesznek az úgynevezett "települési támogatások". Utóbbiak helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig kell a helyhatóságok képviselő-testületeinek rendeletet kell alkotniuk. A támogatásnak nincs alsó, csupán felső határa: ez havonta az öregségi nyugdíjminimum összege.

A települési támogatás fedezetét két forrásból biztosítanák. A jelentősebb bevétellel rendelkező településeknek maguknak kell erre a forrást előteremteniük, ezek a tervezet szerint azok, ahol az egy lakosra jutó "adóerő-képesség" meghaladja a 32 ezer forintot. Azok települések pedig, amelyek gazdasági helyzetüknél fogva nem képesek érdemi adóbevételt produkálni, pályázhatnak a szociális támogatások fedezetére - noha a költségvetési keretösszeg rendkívül alacsony, mindössze 30-34 milliárd forint.

Magyarán, valójában az önkormányzatoknak az iparűzési adóból kellene kifizetniük a szociális juttatásokat, ám bizonyos településeknek alig van ebből származó bevétele. Még a nagyvárosok önkormányzatai is gondban vannak, a kistelepülések pedig szinte egyáltalán nem látják, hogy lesz-e pénzük a segélyek finanszírozására. Az ellenzék szerint már most egyértelmű: néhány önkormányzat csak rossz döntéssel tudja majd megoldani ezt a helyzetet, hiszen vagy az adókat emelik, vagy ellátatlanul hagyják a rászorulókat.