A rászorulók a jövőben két helyről kérhetnek és kaphatnak majd szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól vagy a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. Ilyen támogatás az ápolási díj, az időskorúak járadéka és a közgyógyellátás. Két új támogatási forma is lesz: az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás, amit a közfoglalkoztatásban dolgozók alkalmazásuk idején nem kaphatnak. A másik a nem munkaképeseket megillető egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás.
A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük, hiszen az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg. A kiadáskompenzáló támogatás, nevéből fakadóan, a rezsi és egyéb családi kiadások fedezetének előteremtését hivatott segíteni, ezek lesznek az úgynevezett "települési támogatások". Utóbbiak helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig kell a helyhatóságok képviselő-testületeinek rendeletet kell alkotniuk. A támogatásnak nincs alsó, csupán felső határa: ez havonta az öregségi nyugdíjminimum összege.
A települési támogatás fedezetét két forrásból biztosítanák. A jelentősebb bevétellel rendelkező településeknek maguknak kell erre a forrást előteremteniük, ezek a tervezet szerint azok, ahol az egy lakosra jutó "adóerő-képesség" meghaladja a 32 ezer forintot. Azok települések pedig, amelyek gazdasági helyzetüknél fogva nem képesek érdemi adóbevételt produkálni, pályázhatnak a szociális támogatások fedezetére - noha a költségvetési keretösszeg rendkívül alacsony, mindössze 30-34 milliárd forint.
Magyarán, valójában az önkormányzatoknak az iparűzési adóból kellene kifizetniük a szociális juttatásokat, ám bizonyos településeknek alig van ebből származó bevétele. Még a nagyvárosok önkormányzatai is gondban vannak, a kistelepülések pedig szinte egyáltalán nem látják, hogy lesz-e pénzük a segélyek finanszírozására. Az ellenzék szerint már most egyértelmű: néhány önkormányzat csak rossz döntéssel tudja majd megoldani ezt a helyzetet, hiszen vagy az adókat emelik, vagy ellátatlanul hagyják a rászorulókat.
Az átalakítás egyetlen nyertese a költségvetés - állapította meg a Policy Agenda. 2014-ben 132 milliárd forintot biztosítottak szociális támogatások önkormányzati önrészére, idén viszont már csak 108 milliárd forintot. Ennek az összegnek a 70 százalékát elviszi a közmunkához kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatás, így a nehéz helyzetben lévők támogatására minimális keret marad. A megszüntetendő ellátásokat évente összesen 600 ezren vették igénybe (vannak, akik több ellátást is kaptak). Ez a lakosság több mint 6 százaléka, de a tízezer fő alatti településeken ez az arány 8,5 százalék volt. A változtatást tehát leginkább azok szenvedik meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek.
