Magas szinten tárgyal Washington Havannával

Konstruktív légkörben folytak Havannában a történelmi kubai-amerikai tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról. A kétnapos megbeszélések első napján, szerdán, a migrációs kérdéseket tekintette át Alex Lee, a dél-amerikai és kubai ügyekben illetéke amerikai főcsoportfőnök, valamint Josefina Vidal Ferreiro, a külügyminisztérium Egyesült Államokkal foglalkozó igazgatóságának vezetője. 

A kubai pártlap, a Granma információi szerint sikerült némi haladást elérni, jobb az együttműködés, az információcsere a menekültügyekkel, emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben. Amerikai részről ugyanakkor közölték, továbbra is fennmarad a „száraz láb-nedves láb” néven emlegetett politika. Azaz, az amerikai parti őrség csak azokat a kubai menekülteket toloncolja vissza a karibi szigetországba, akiket a tengeren fognak el, aki kijut a szárazföldre, az már benyújthatja zöldkártya-kérelmét. Kubai részről úgy vélik, ez a fő ösztönzője az illegális bevándorlásnak.

A megbeszélések második napjára érkezett Havannába Roberta Jacobson, a nyugati félteke ügyeiben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes, John Kerry jobbkeze latin-amerikai kérdésekben. Több mint három évtizede ő a legmagasabb rangú amerikai kormánytisztviselő, aki Havannában tárgyal. A két diplomatanő jól ismeri egymást, Jacobson korábban, alacsonyabb rangban járt már a kubai fővárosban, 2011-ben ő vezette az utolsó megbeszéléseket migrációs kérdésekről. Vidal korábban Washingtonban a kubai érdekképviseleti irodát vezette, ő folytatta a tárgyalásokat a Kubában bebörtönzött amerikai, Alan Gross ügyében. Barack Obama és Raúl Castro kubai elnök telefonbeszélgetését követően tavaly december 17-én jelentették be, hogy tárgyalások kezdődnek a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Obama idei évértékelőjében sürgette a republikánus többségű kongresszust, hogy vizsgálja meg a Kuba ellen több mint fél évszázada érvényben lévő kereskedelmi embargó feloldásának lehetőségét.

Szerző

Tűzszünet előtti állapot Kelet-Ukrajnában

Alighogy tegnap reggel Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter bejelentette, hogy a Dél-kelet-Ukrajnában harcoló felek megteszik az első komoly lépést a tavaly szeptemberben aláírt tűzszüneti megállapodás végrehajtása irányába, rövidesen elszabadult a pokol a Donbászban és gyakorlatilag visszaállt a tűzszünetet megelőző állapot.

Szerdán éjszakába nyúlóan tárgyalt Berlinben a német, az ukrán, orosz és francia külügyminiszter, Steinmeier ezt követően jelentette be, megállapodás született arról, hogy kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli 30 km-es ütközőzónából, amelynek kijelölését a minszki megállapodás írja elő, majd összehívják az EBESZ, Ukrajna, Oroszország és a szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot. A német diplomácia vezetője úgy fogalmazott: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az "nem mehet így tovább", és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem lehetőségeket kell keresni a térségben élők helyzetének javítására.

A helyszínen azonban másképpen alakultak az események. A donyecki nemzetközi repülőtér egyes részeiről, amelyet hetek óta ostromolnak a szakadárok, az ukrán kormányerők kénytelenek voltak visszavonulni, a város központjában pedig teherautóról aknavetővel tüzet nyitottak egy autóbuszra. A támadásnak egyes források szerint 9, mások szerint 15 halálos áldozata volt.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a merénylet miatt. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az orosz vezetést tette felelőssé, terrormerényletről beszélt, amelyet a szakadárok hajtottak végre. Az orosz külügyminisztérium emberiesség elleni bűntettnek, provokációnak minősítette a támadást, amelynek célja az ukrajnai válság békés megoldására irányuló törekvések aláásása. Moszkva azonnali, az EBESZ bevonásával zajló vizsgálatot követel.

Legutóbb január 13-án ért tüzérségi találat egy autóbuszt Donyeck mellett, akkor is egymást vádolták a felek. A megyei ügyészség terrorcselekmény gyanújával indított eljárást az ügyben, eredmény még nincs. A konfliktus eddig 5 ezer ember életét követelte, több mint 10 ezren sebesültek meg, egymillió ember pedig elhagyni kényszerült otthonát – közölte Michael Bochurkiv, az EBESZ képviselője.

Szerző

Széteshet a német iszlámellenes mozgalom

Széteshet a német iszlámellenes mozgalom, a Pegida azt követően, hogy minden megbízatásáról lemondott alapítója, Lutz Bachmann. Bár a bő két héttel ezelőtti franciaországi terrorcselekmények után úgy tűnt, még jobban megerősödik a szervezet, múlt hétfőn már több mint 20 ezren tüntettek Drezdában a muzulmánok európai befolyása ellen, ez a lendület – a rasszizmust elítélő német parlamenti pártok megkönnyebbülésére - megtörhet.

A 41 éves Bachmann nemrégiben Hitler bajusszal ábrázolta magát a Facebookon. A fénykép még a Pegida többi szervezőjénél is kiverte a biztosítékot. Bachmann azzal védekezett, hogy csak viccelt, s Charlie Chaplin világhírű, 1940-es A diktátor című filmjét akarta utánozni. Kathrin Oertel, a mozgalom vezetője a Facebookon „a lehető leghatározottabban” visszautasította az iszlámellenes mozgalom alapítójának megnyilvánulását. Azt is közölte, hogy Chaplinnek joga van a szatírához, „Lutznak viszont nem”.

A Pegidához közedni próbáló német euroszkeptikus párt, az Alternatíva (AfD) üdvözölte, hogy Bachmann szerdán minden megbízatásáról lemondott. A jobboldali radikális politikai erő szerint a mozgalom alapítója a Pegida által szervezett tüntetések résztvevőit támadta hátba.

Mi lesz a Pegida sorsa? Kathrin Oertel a Die Zeitben úgy nyilatkozott, minden megy tovább a régi kerékvágásban. A lap azt is közölte, a Balpárt képviselői személyesen akarják meggyőzni a Pegida híveit arról, hogy „rossz irányvonalat követnek”. A Pegida már biztosan nem lesz az, ami volt. A mozgalmon belül is egyre nagyobbak az ellentétek. Erre utal, hogy bár szerda este a lipcsei társszervezet, a Legida tüntetésén 15 ezren vettek részt, a Pegida alapítói bírálták ennek szervezőit, mert nem egyeztették velük programjukat, célkitűzéseiket.

Szerző